Egri Ujság - napilap 1918/1

1918-01-25 / 21. szám

1918. január 25

E 0 R I U j SÁG

3

Eger, január 24

— Révész József előléptetése.

A képviselőtestület mai ülésén elhatározta, hogy Révász József II. • osztályú rendőrfogalmazé állását I, osztályúvá szervezi át. A közgyűlés e határozatával azt a buzgó munkásságot óhajtotta honorálni, amelyet Révász fogalmazó a háború ideje alatt a közrendészet terén kifejt.

— Halálozás. Balpataki Balpataki László nyug. gazdatiszt csü- tőrtől ön éjjel, 61 éves korában elhunyt. Temetése pénteken délután 3 órakor megy végbe.

— 25 kőid takarmány termesztésre. A tanács indítványt tett a közgyűlésnek, hogy a városi legelőből 25 holdat szakítsanak ki takar- mánytermeszíésre. A vár©3 jószágainak tartása a takarmánydrágaság idején ugyanis rendkívül sokba kerül

s így akarnák megtakarítani az ősz- ; szeget. A képviselőtestület a javas latot eliogadta és jóváhagyás céljából a földtnivelésügyi miniszterhez terjeszti fel.

— Kát vaggon burgonyát kér- nek Egeriől. A közélelmezési miniszter tudvalevőleg a burgonya rekviráiását rendelte el. A város visszaírt a miniszternek, hogy itt alig termett, engedje ei a rekvirálást. Most arról értesítik Egert, hagy két vaggonnal kell beszolgáltatni. A város úgy oldja meg a kérdtst, hogy

a Pető-féle 10 vaggon kiutalt feur- \ gonyából levonja a két vaggont és beszolgáltatja, a közönség burgonya- kvótáját pedig 80 kilóról 60 -ra szállítja le.

— Felhívás. Felhívjuk az iparos v és kereskedő urak, valamint az ipari és kereskedelmi vállalatok figyelmét, ez Egri Kerfilsfi Mankásbiztosité j Pénztár mai szántunkban megjelent * hirdetésére.

— Cseh katonák 14 lopást kő vettek el. Fridi Gyula rendőrkapi- \ tány a rendőrség évnegyede« jelen- ; télében kitért arra is, hogy az utóbbi időben előfordult tömeges lopásokat és betöréseket jórészben eseh katonák követték el, akik kö \ zöít két lakatos is volt. Ezek segít- \ gégével hatoltak bs a betörők a j bezárt üzletekbe. A lakatosok szét- \ fűrészelték az elzáró lakatot és éj 1 nek idején elvittek mindent az űzi* ' fékből. Amióta a két tolvajbandát j leleplezték, azóta megszűnt Egerben

a betörés és lopás. A nyomozás i munkájában nagy segítségére volt a rendőrségnek a katonai rendőrség, amelynek vezetője JeHmann Ferenc \ főhadnagy több lopást derített ki. \

Kiadótulajdonos:

Dobó-nyomda részvénytársaság, f

Kiadóhivatali igazgató:

LŐW NÁNDOR. {

ital IIM iilillll;

Slárulia a kormány a Malottai és gazdasági önállóságot.

(Saját iudósiiónk telefonjelentése.)

Budapest, jan. 24.

Kész a megfejelendő kormánynak a programmja, amely abból áll, hogy mindent ígér —• háború utánra, de semmit sem hoz. Szóval valódi koalíciós vívmányok, nesze semmi, fogd meg jól. Ezeket a vívmányokat ismeri az ország, végig csinálták már egyszer a nagy szemfényvesztést. Most is az készül.

Wekerle Sándor bemutatta a minisztertanácsban az uj kor- máuyprogrammot, amely az Ausztriával való vám és kereskedelmi szerződés megkötéséi az uj képviselőháznak tartja fenn. A katonai kérdésekben, a magyar vezényleti és vezérleti nyelvben, szóval az önálló hadsereg kérdésében pedig ígéretet tesznek, hogy a

’ háború után meg fogják ol* j dani, addig pedig tárgyalnak

i róla a hadügyminiszterrel. Te- : hát se önálló vámterületet, se ; magyar hadsereget nem kap I az ország, csak uj minisztere- ■ két. Ez is valami, ha nem is | az országnak, de nekik igen.

A hét végén kinevezik az I uj minisztereket. Tóth János ; vagy Hadik János lesz a bel- i ügyi, Popovics Sándor a pénz- j ügyi, Szterényi József kereskedelmi, Windischgraetz Lajos herceg közélelmezési és Serényi Béla földmivelési miniszter lesz. Szalay László közoktatásügyi, Hantos Elemér pénzügyi államtitkár lesz. Az egészben egy örvendetes van. Eddig Hadik János grófi élelmezést adott az országnak, Windischgraetz majd hercegit ad. Ez feltétlen előny — közélelmezésileg.

Epri Kerületi MiHihásbiztosiló Peazísr.

Felhívás!

az összes ipari és kereskedelmi munkaadókhoz.

Az 1917. évi VII. törvénycikk 2. §-a alapján a magy. kir. kormány 4790—1917. M. E. sz. a. rendeletet bocsájtott ki az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegség és baleset esetére való biztosítását szabályozó rendelkezések kiegészítéséről és módosításáról.

Az említett rendelet 1918. évi január hó 1-én lépett életbe és lényegesen felemeli és kiterjeszti a biztosításra kötelezett alkalmazottak — és részben ezek igényjogosult családtagjai — részére kijáró segélyek (mint táppénz, gyermekágyi, szoptatási és temetkezési segély) mértékét és ennek megfelelőig természetesen a betegségi biztosítási járulékokat is felemeli. (Az átlagos munkbér 3 százalékáról annak 4 százalékára.)

Kikre terjed ki a biztosítási kötelezettség?

A törvényerővel bíró kormányrendelet alapján, tájékoztatásul és a rendelet végrehajtása céljából a kerületi munkásbiztositó pénztár a következőket közli Címmel:

Az eddig is betegség esetére való biztositásra kötelezett üzemek alkalmazottai közül:

a) a munkások, segédek, tanon- cok, szolgák és cselédek munkakeresményük összegére való tekintet nélkül betegségi biztositásra kötelezettek.

b) az ezen üzemekben alkalmazott tisztviselők, munkavezetők, kereskedősegédek éö általában hasonló állásban levők, rendszerint havi vagy évi fizetéssel alkalmazottak csak azon esetben esnek betegség esetére szóló biztosítási kötelezettség alá, ha munkabérük, illetve fizetésük az évi 4800 koronát, illetőleg napi 16 koronát meg nem halad.

A baleset esetére szóló biztosítási kötelezettség alá eső üzemek alkalmazottaira ezen baleset esetére szóló biztosítási kötelezettség hatálya a fizetés vagy bér nagyságára való tekintet nélkül fennáll.

Az uj bejelzésnek 8 napon bőiül kell megtörténnie.

A fent idézett kormányrendelet kötelezi a munkaadókat arra, hogy összes alkalmazottaikat, akik a fentiek szerint betegség esetére biztositásra kötelezettek és 1918. évi január hó 1-én alkalmazásban állottak 8 napon belől a rendelkezésre bocsájtott űrlapokon okvetlenül bejelentsék, tekintet nélkül arra, hogy ezek az alkalmazottak megelőzőleg be voltak-e jelentve, vagy sem.

Ezen általános bejelentésnél az alkalmazottak személyi adatai a belépést jelentőlap 1—6. rovataiban a fizetés vagy bér a 7—9 rovatban, p lakbér, háborús-, drágasági-, családi pótlék, beszerzési-, ruházati segély, osztalék, jutalék stb. a 10. rovatban, a természetben élvezett összes javadalmazások, mint ellátás, lakás, élelmezés, mosás, fűtés világítás, hálóhely, ruházat, termények, élelmicikkek, föld- avagy kerthasználat, állattartás stb. a 11 rovatban a legpontosabban bejegyzendők.

E bejelentésnek az előirt határidőben. egészen vagy részben való elmulasztása által a munkaadó kihágást követ el, mely az 1907. évi XIX. t. c. 187. §-a értelmében pénzbírsággal büntettetik. A bejelentés elmulasztása esetén a kerületi munkásbiztositó pénztár a kihágási eljárás megindításán kívül az 1907. évi XIX. törvénycikk 20. §-a értelmében jogosult a bejelenteni elmulasztást elkövető munkaadó terhére a helyszínére kiküldendő közege által hivatalból megállapítani.

Az ezutáni bejelentések a régi módon történnek. Az alkalmazottak bejelentésére, illetve kijelentésére vonatkozó egyébb rendelkezések ezután is érvényben maradnak. Az eddig használatban volt s a jövőben is használatos bejelentő,- Jd- jelentő-lapokkal (bérfizetési jegyzékek) eszközlendők, tehát a be- és kijelentések azokra az alkalmazottakra nézve, kik 1918 január 2-át követő időben léptek alkalmazásba, vagy léptek ki az alkalmazásból. E bejelentések az 1907. évi XIX. törvénycikk 12. §-a értelmében mindenkor az alkalmazásba lépéstől számított 8 napon belül eszközlendők. A bejelentést elmulasztó munkaadó ellen a munkásbiztositó pénztár a kihágási eljárás megindításán kívül a már fent emlitett helyszíni eljárást is jogosult alkalmazni, azonkívül az egyáltalában nem, vagy késedéi* mesen bejelentett alkalmazói után annak a bejelentés előtti időben keletkezett betegségéből származó összes költségeket is a bejelentést elmulasztó munkadó tartozik a kerület pénztárnak megfizetni.

A járulékok befizatéséra vonatkozó uj rendelkezések.

A rendelet a biztosítási járulékok befizetésére vonatkozólag szigorú rendelkezéseket tartalmaz. A 40. §. 2. pontja értelmében az a munkaadó, aki a betegségi biztosítási járulékokat, balesetbiztosítási dijakat, járulékot, vagy járulékelőlegeket azok esedékessége szerint elfogadható mentő ok nélkül a pénztárnak joSellenesen be nem szolgáltatja, — amennyiben ezen cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, —- kihpgást követ el és tizenöt napig terjedhető elzárással és kétszáz koronáig terjedhető pénzbünztetéssel büntetendő, amely ismétlődés esetén ■ két hónapig terjedhető elzárásra és hatszáz koronáig terjedhető pénz- büntetésre emeltetik.

A kerületi pénztár közli továbbá, hogy a rendelet értelmében a munkaadó házastársa a munkaadóért a fővállalkozó az alvállalkozóért, az üzem mindenkori tulajdonosa az üzemelődért, az építtető a vállalkozóért a járulékok tekintetében szavatossággal tartozik.

A rendelet értelmében a munkaadók az esedékessé vált járulékokat a pénztár külön felszólítása nélkül 5 napon belül a pénztárnál befizetni tartoznak. Ezen határidő elteltével a pénztár Fizetési meghagyást bocsát ki a munkaadókhoz a hátralékos tagdijakról s az azokban feltüntetett összegek 8 napon belül a pénztárnál annál is inkább kifizetendők, mert a további késedelem kihágást jelent s a már fentemlitett módon büntettetik. Amennyiben a munkaadó a kerületi pénztár fizetési meghagyását sérelmesnek tartja, az ellen annak kézbesítésétől számított 8 napon belül a pénztárhoz benyújtandó felszólamlással élhet. A felszólamlásnak a végrehajtásra csak akkor van halasztó hatálya, ha az előirt határidőben nyujtatott be. Ellenkező esetben a végrehajtási eljárás minden fokozatában lefolytatandó.