Egri Ujság - napilap 1918/1

1918-01-23 / 19. szám

19. szán 1918. január 23. szerda XXV. évfolyam Előfizetési Arak: Helyben ét vidéken postán küldve egész évre 20 korona, — fél évre 10 korona, — negyed évre 6 korona, — egy hóra 1 korona 70 f. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 6 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: KISS? ENDRE. Megjelenik hétfS és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Hirdetési arak: □cm.-ként nyílttéri közlemények, bírósági ítéletek, gyász- jelentések hírek rovatában 20 fillér, hatóságok, részvéfty* társaságok, gazdaságok, hivatalok hirdetményei, árverés hirdetések 14 fillér, magánvállalatok hirdetményei 6 fiHőr Eljegyzések, egybekelések, köszönetnyilvánítások stb. 1—5 sorig 5 K. Egyesületek, bálbizottságok értesítései, köaad- netnyilvánitásai, felülfizetések nyugtázása L20 sorig 6 K A vezérkar Mle a béka sürgetésért. Bécs, jan. 22. A Neues Wiener Tagblatt haditudósítója beszélgetést foly­tatott Arz báróval. A'vezérkari főnök kijelentette, hogy a mo­narchia föltétlenül akarja a békét és ő maga is kívánja már. Báró Arz ezután arról beszélt, hogy a megszállott területekről lehetetlen lenne a csapatokat visszavonni, egy tiszt pedig, aki a beszélgetésnél je­len volt, hozzátette, hogy az orosz csapatok legnagyobb ré­sze, amely még Kelet-Galicia megszállott részén van, elhagyta lövőárkait és hogy orosz ka­tonákból alakult rablóbandák fosztogatva járják be a vidéket. A vezérkar főnöke rámutatott azután, hogy mindig csak az Oroszországgal kötendő gyors békéről beszélnek és nem ve­szik észre, hogy az entente többi hatalma még egyetlen lépést sem tett a béke felé. Ön látja — mondta báró Arz — Csendélet a Károlyi-családban. Budapest, jan. 22. Károlyi Imrének ismeretes nyilat­kozata nagy port vert fel a politikai világban. Károlyi Mihály éieshangu nyilatkozatban felei a vádakra, nem vállalja a fél hazaárulóságot, sem a nemzetközi demagóg szerepét, visz- szautasitja a bátyja nem épen hí­zelgő jelzőit, de a 40 000 holdat és a pesti palotát nem. Emellett jobban és kényelmesebben szolgálhatja de­mokrata elveit. Károlyi Imre ma felel Mihály öccse nyilatkozatára és hangsúlyozza, hogy miután a katonai szabályok szerint msst már nyilvános polé­miába nem becsájtkozhatik, ő egye­lőre tartózkodni kíván ettől. Az egyes lapok nevetségesen hazug piszko- lódásaira nem válaszol, a tiszti vá­lasztmánynak be fogja ezeket mu­tatni. Ugyanezen az alapon irathatná azt is reám Károlyi Mihály, hogy loptam, csaltam, sikkasztottam, be­csületes és tisztességes emberek úgyis tcdják, hogy ki vagyok, a hülyék és gazemberek véleményére pedig úgy sem adok semmit. Ezt feleli Mihály grófnak és radikális : barátainak Károlyi Imre. A mai nap eseményeihez'tartozik, hogy Károlyi László gróf nyilatko­zik a családi háborúságban. Kijelenti, hogy valótlan a Mihály gróf lap­jainak az az állítása, hogy ő mint a család legidősebb tagja a Károlyi nemzetség tiszteletéről és becsülé­séről biztosította volna Mihályt. Ezt ő nem tette, nem is tehette eddig, mert a családi tanács még nem foglalkozott a két Károlyi közt ki­tört veszekedéssel, tehát ő mint senior nem lehetett feljogosítva és \ nem is tette volna a család nevé­ben a Mihályt tisztára mosó nyilat- jj kozatet. I A Budapesti Tudósitó megcáfolja . Károlyi Mihálynak azt a nagyhangú l kijelentését, hogy unoka bátyja addig ^ bankelnökösködött, amíg ő vérzett — i volna a hazáért. Megállapítják, hogy | Károlyi Imre mint hadnagy vonult jj be a háború elején, bravúros és > merész cselekedetével csakhamar milyen hevesen tiltikozik még Románia is a béketárgyalás megkezdése ellen. Olaszország, mintha nem is venné észre, milyen messzire behatoltunk a területére még mindig Trieszt­ről és Trientről álmodozik. Az entente eddig egy szóval sem említette, milyen magától érte­tődő dolog a német gyarmatok visszaadása. Mindezeknél fogva azok a túlzott békés remény­ségek, a melyek az utóbbi he­tekben a nép körében elterjed­tek, szerintem koraiak. Nálnak nines esemény. Vezérkarunk jelenti: Budapest, január 22. Különösebb esemény nem történt. kitűnt, több vitézség! kitüntetést szerzett, Terstyánszky vezérezredes szolgálatai jutalmául soronkivül fő­hadnaggyá léptette elő Károlyi Imre tehát nem söpörte el Mihály gróftól a hevesi latifundium jöve­delmét. így a Károlyiék. A Tiszák már sokkal csöndesebbek — harctéri sikereikkel. Tisza Lajss, István öccse megrokkant a háborúban, Tisza Kálmán, ifj. Tisza István gróf, a háború kitörése óta ett vannak a lövészárokban, kitüntetés, sebesülés, nem dicsekszenek vele. Tisza István, mikor felváltotta ez az azóta folyton bukdácsoló kor­mányzat, azonnal a frontra ment. Károlyi Mihály, a pacifista leckét ad a háborús vitézségről a famíli­ájában, közben pedig a Nemzeti Kaszinóban antantizfi kijelentése­ket tesz. i i leggyilkoltak két volt erőst minisitert. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Hága, jan. 22. Az Associated Press jelenti \ Pétervárról: Singarev és Ko- 5 kotyin a volt Kerenszky kor- j mány tagjai, kiket betegségük miatt a Péter-Pál erődből a ten­gerészeti kórházba szállítottak, ott gyilkosság áldozatául estek. A gyilkosok behatoltak a kór­házba, az egyikre hatszor, a másikra kétszer rálőttek. Mind­ketten meghaltak. HazaArnlási vád Franciaországban. (Sí ját tudósítónk telefonjelentése.) Genf, január 22. A francia szenátus összeült, hogy Malvy volt belügyminisz­ter ügyében Ítélkezzék. Malvyt azzal vádolják, hogy az ellen­ségnek információkat adott és a hadsereg körébeR lázadást szított. A legközelebbi tárgya­lás 28-án lesz. Ára 6 fillér. Kétféle mérték Eger, jan. 22. A főispán, környezete és páríhive lapjuk alapításának kezdete óta sze­mélyeskedő, brutális támadásokat ntéztek az előző főispán, a munka­párt vezetői, sőt a megye főbib tisztviselői ellen is. Ez az ak«ió természetesen megszülte az ellen­akciót és nem álszemérmeskedttuk, ha kimondjuk, hogy Egerben a sajtöviszonyok teljesen elvadultak. Aki azonban ennek okozóját ob­jektiv akarja megállapítani, az re frázisokban keresse az igazságot, hanem vegye elé a főispán lapjá alapításától kezdve és ugyanez idő­től az Egri Újságot. A dátumok beszélnek. Nyugodtan állíthatjuk a kérdést egy becsületes, elfogulatlan zsűri elé. Amikor ez a zsűri látu fogja, hogy miként ferdített el valé tényállásokat a főispán lapja, csak azért, hogy ebből rágalmakat pro dukálhasson és a politikai gyűlöl- ségnek támpontot adjon az előz főispán nyilvános meghurcolására ha látni fogja ez a zsűri, hogy mi ként kezdett a főispán lapja bele nyúlni a volt főispán magánügyeibe miként rágalmazta ezt büntet ügyekkel, miként szedte elő nem i létező váltóit, miként állította b egy írnok állítólagos borravalóit volt főispán és pártvezérek mag vesztegetési pénzei gyanánt, mikéu fenyegette felfüggesztéssel az alis pánt, miként inzultáita a főjegyző s általán miként hurcolt meg sza kadatlanul személyeskedő inzultu saival mindenkit, aki a .munkapár hoz tartozott, az meg fogja látn hogy ezeket az inzultusokat tüti becstelenség lett volna s az Eg Újságnak a maga meggyőződése é politikai hívei védelmében köteles sége volt a legerősebb eszközökhö nyúlni. Ha már most ezen kifore rozott dísztelen polémiák után (mi lyeknek példája az Egri Újság hí szouötéves évfolyamában nem t< látható) a főispán lapjával egyfl alulmaradt és most a polgármesti úrral gyűlést tartat és ott a Mezőssj féle sajtóbizottság mintájára ítéleti két hoz, ez legyen az ő gusztust szerint. Ámbár ők még egy vonali

Next

/
Thumbnails
Contents