Egri Ujság - napilap 1918/1
1918-01-18 / 15. szám
Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 20 korona, — fél évre 10 korona, — negyed évre 5 korona, — egy hóra 1 korona 70 f. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 6 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: KISS ENDRE. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. ^ Hirdetési ] arak: □cm.-ként nyílttéri közlemények, bírósági ítéletek, gyászjelentések hírek rovatában 20 fillér, hatóságok, részvény- társaságok, gazdaságok, hivatalok hirdetményei, árverés hirdetések 14 fillér, magánvállalatok hirdetményei 6 fillér Eljegyzések, egybekelések, köszönetnyilvánítások stb. 1—5 sorig 5 K. Egyesületek, bálbizottságok értesítései, köszö- netnyilvánitásai, felülfizetések nyugtázása .20 sorig 6 K A nmakspárt üdvözli gróf T sza Istvánt. Tisza a nemzeti erők egyesítését ki várija Ausztria és a belső ellenségek ellen. Budapest, január 17. A nemzeti munkapárt szerdán este meleg ünneplésben részesítette gróf Khuen Héderváry Károly pártelnököt és Tisza István grófot, a párt vezérét abból az alkalomból, hogy az uj esztendőben először jött ősz sze a párt értekezletre. Wenckheim László üdzözölte Khuen-Héderváryt. Khuen-Héeerváry Károly gróf me legen megköszönte ás viszonozta a jókívánságokat. Örömmel látja — úgymond — a párt egységét, erejét és összetartását. A párt hiven fogja teljesíteni kötelességét. A világért sem az a törekvése a pártnak, hogy étvegye az ország veze tését, de ha úgy akarja a jövő, ettől ?em; riad vissza. A béketárgyalás kérdésében a párt tartózkodni fog minden kritikától, hogy ne zavarja a felelős tényezők munkáját. Ledőlt szobor. Vadász Lipót üdvözölte ezután költői szépségű beszéddel a párt vezérét, Tisza István grófot, rámutatván arra, hogy a nemzeti munkapárt rendetlenül áll, hogy felelőssé gének átérzésévd, abból a históriai távlatból Ítélvén meg kötelességeit, amelyet e nehéz idők komolysága követel. Fájdalommal látja, hogy az együtt ontott vér árán sem tudtunk íendbejönni Ausztria népeivel. Ide- benn egy kapkodó kormány, nagy szavak mellett silány eszközök, Hol voltunk csak másfél évvel ezelőtt? Alit egy szobor m:*gas hegy tetején, egyik kezében kard, a másikban győzedelmi zászló. A szobor a magyar nemzet volt, Tisza István volt a mestere annak, hogy ez a szobor a hegy tetejére került. Ma mintha iedőit volna ez a szobor. De bár mennyire sülyediünk is, nincs idő most sem a panaszra, sem a bepa- uaszolásra, sem a haragra, sem a gyűlölködésre. Kit-kit másfelé vine! a lelke, a mi szivünkben — úgy mond — az irányiü Tisza István felé mutat. Percekig tárté éljenzéssel ünnepelték Tiszát a beszéd után. Tisza István gróf a költői szár- | nya'ásu szavaktól mélyen mégha- f tottan válaszolt. Megköszönte az ünneplést és hálával emlékezett meg barátairól, akiknek szeretető még * évtizedes közpályájának legszebb eredménye. Elmondja, hogy kormányzásuk idején az volt a fala- í daluk, hogy szervezzék és összpontosítsák a nemzet éréit, ezt becsű letes igyekezettel iparkodtak meg- tenni. A feladat és a felelősség már \ most azoké, a kik a politikai fordulatot fölidézték. A nemzetben a helytállásra megvan az erő, csak azok teljesi-sék kötelességüket, akik jegeimet formálást arra, hogy a nemzet nevében beszéljenek (Élénk i helyeslés.) Beszél ezután a h&boru borza-ztő megpróbáltatásairól. Ma j ujjainkkal érintjük a sikert, az aratás I küszöbén állunk semmi egyéb nem szükséges, mint az, hogy még csak ‘ egy kis ideig megmaradjon a nemzet erkölcsi ereje. És némelyek most látják a pillanatot elérkezettnek, hogy megmételyezzék a nemzet lel két és kiirtsák belőle azt a fölemelő '! tudatot, hogy jogos önvédelmi harc- | ban küzd és a kik játszanak bizo- ! nyög legújabb jelenségek paródia- szerű utálatos és káros utánzásával, í tudniillik, hogy forradalmasdit ját- ; szanak el a magyar nemzettel. Kik ; azok, akik ma a csüggedésnek, a ' háború azonnali abbahagyásának, í — hogy az ő szavaikkal éljek — a pacifizmusnak jelszavait hirdetik ? Azok, akik véreztek és küldöttek ebben a negyedfél esztendőben? I Ó nem, azok vérzenek és küzdenek 1 fölemelt fővel becsületes m?gyar | szivve! tovább A katonai kötelesség ! elől bujkáló politikusok, fölmentett I lapszerkesztők, hadiipari munkások, akik ennek a háborúnak csakis elő- 1 nyeii élvezték, ezek azok, akik kiabálnak, hogy ők nem küzdenek, nem szenvednek, nem véreznek tovább. Ezeknek a jelenségeknek bizonyos eredményeit konstatál natjuk már ma is. Konstatálhatjuk, hogy távolabb vagyunk a békétől, mint a hogy Különben lennénk. Úgy az orosz oirodalommal folyó békeíárgyalásoknál, mint nyugateurópai ellen ségeink magatartásánál olyan jelenségekre találunk, a melyeket semmi más meg nem magyaráz, mint hogy ök komolyan veszik ezeket a zavaró | tüneteket és Magyarországon és a | monarkia másik államában zavarokra, ! a mi erőr két zsibbaszté, a mi ellen- l ségeinket győzelemre segítő felosz- $ lási tünetekre számítanak. Tapasztalhatjuk, hogy ezek a je- » lenségek mélyen leszállítják a ma- | gyár nemzet, a magyar állam súlyát, f tekintélyét és hatalmát. Csak arra f utalok, ami Ausztriában történik. | Láttuk a csehek, láttuk a délszlávok mozgolódását. Ezekhez most mint | talán legkomolyabb tünetet hozzá- vehetjük az osztrák közvéleménynek azt az egységes kirohanásál, melyet \ a katonai kérdésben visznek véghez. f, Aem akarok most ennek a kér- l désnek velejébe belemenni, de nem hallgatok el pár megjegyzést. Híven j a Deák párt politikai alapgondola . tához és tradícióihoz, azt vallotta a l munkapárt is megalapító ától fogza, \ hogy az 1867: XII. törvénycikkhez változatlanul ragaszkodik és hogy a hadsereg kérdését a magyar király i és a magyar nemzet közötti konfiik- j tus tárgyává tenni nem engedi. Én mélyen sajnálom azt, hogy 3 még ma is a háború tanúságai után és a saját házukban tett tapaszta- \ latok után, ma, a midőn akadnak i Ausztriában hazafiadén tényezők, akik a nCgy világtáj felől négy sarkán gyújtanák az osztrák hazafiak fejére az osztrák állem épületét, - nem tudnak egyebet találni, mint hogy ellenünk fordu janak, bennünket támadj-mák meg, olyan dolgok miatt, amelyeknek megvalósításához, j ha egyszer királyunk is hozzájárult, j jogunk van (ügy van ! Úgy van 1)., és a melyeknek megvalósításával , csak erősebbé, szorosabbá, ben- ; sőb&é tesszük a2t a lelki egységet, amely — egyedül képes valóban élő nagyhatalommá tenni a monar- ' kiát. (Hosszantartó élénk éljenzés . és taps.) Ez az áramlat komoly veszede^ lemmel fenyegeti közgazdaságunkat és igy a munkásosztályt is. Azt hiszem, hogy ma megérett a helyzet arra, hogy mindazok, akiket ii iiimi 11111111111111111111 'iwniTTirr-T rnrnmnr arirrr^irrirTrrrrf~-~ Ara 6 fillér. komoly aggodalomba ejt nemzetük jövője miatt mindaz, amit ecsetelui bátor voltam, hogy azok a józan magyar nemzeti reálpolitika alapján tartós, együttes munkára teljesen egybeforrva egyesüljenek. (Élénk tetszés.) Ennek egy szerencsétlen akadály áll az útjában: a választójog kérdése. Nagy szerencsétlenségnek tartottam mindig, annak tartom ma is, hogy ez a kérdés a háború alatt napirendre került. De kü.önös engedékenységgel meg lehet a kérdést oldani. Mi hajlandók vagvunk becsületesen ezekre az áldozatokra az a tárgyalás, amely létre fogja hozni kölcsönös áldozatok árán a megegyezést, meg is fogja teremteni azt a légkört, amelyben a nemzet javára hasznos, áldásos munkára egyesülhetünk. Kedves barátaim! Én ismerlek titeket. Én tudom, hegy ott lesztok akkor is és tudom, hogy bárhova vessen a sors bennünket, az a bizalom, becsülésen és szereteten alapuló bátorság, amely egyik legdrágább kincse és gyönyörűsége életemnek, biztosítva marad számomra életemnek még hátralévő részére. (Úgy vanl LJkes taps.) Arra kérlek benneteket, tartsátok meg ezt a barátságot számomra a jövőben is s arra kérem a jó Istent, hogy becsületes törekvéseinket sikerrel koronázza és adja meg a magyar nemzetnek a jelen háború óriás erőfeszítései által annyira megérdemelt szebb és jobb jövőt. (Szűnni ne«* akaró, élénk éljenzés és taps.) Koncentrációs kabinet alaknt Wekerlével Budapest, jan. 17. Tisza tegnapi beszéde a kormánypártok körében rendkívül kedvező benyomást keltett. Remélhető, hogy a választójogi kompromisszum létrejötte után az egyetlen és utolsó akadálya is elhárul annak, hogy a pártok békésen dolgozzanak együtt. Biztosra veszik, hogy Károlyiék kihagyásával egységes kormánypárt alakul, amelynek esetleg Wekerle lesz az elnöke.
