Egri Ujság - napilap 1918/1
1918-06-22 / 141. szám
■ XXV. évfolyam fcíí é^-iVíK-c K • irsfeifiőr frsuMW ÜidswWgtlNá^^ Hl! 8. junius 22. szombat 141. 3Kúm v iőa^Spví^s^'a *£3&c<6£9gi*fetif6 ggfflr^gsig-.^s Ara 10 ÜUér .'.*X' .'. ■ fGKSBAfctt tornai Előfizetést árak s Helyben és"vidéken postán küldve egész évre 28 korona, — fél évre 14 korona, — negyed évre 7 korona, — egy hóra 2 korona 50 f. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 10 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI N A Pl LAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: KISS ENDRE. Megjelenik hitfS és ünnep után! nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Soronként: Nylltté:I közlemény 2 K, bírósági Ítéletek, köz■ gazdaaágl közlemények, gyász lelenlések 1 K.tjőtékonyciln egyesületek, bálbizottságok értesítései, lelülfizetések nyugtázása 30 fül. eljegyzések, házasságok, köszönetnyilvánítások <0 sorig 6 K. Hirdetések hasábonként és cm.-ként hatóságok, részvény társaságok, gazdaságok, hivataloknak 1 K, magáncégeknek 601., szallag hír elés szövegoldalon 80 jpm«0G~hi8aRggs» JJAli'l/jftTii"if • :%v««ísskw^ **a&e<*t*sun&ei.vnnm smssmamemmas A nagy mérkőzés. Eger, junius 21. Minden reményünk meg van arra. hogy a háború az utolsó erőfeszítéseit éli. Az a rémület, amely Párisban és Velencében egyaránt megüli a lelkeket, a legjobb útra viszi ellenségeink népét arra, hogy megfelelő nyomást gyakoroljanak azokra a háborús uszitókra, kik az ellenséges országok vezetésében még mindig ' a legbefo- lyásosabbak. Ahogy egymás után elúszott minden eddigi reménysége az antant országainak arra, hogy bennünket a harctéren legyőz, avagy kö- rülzáráisal kiéheztet, éppen úgy hiú reménységnek látszik már ma is az az utolsó szalraaszél, amibe kapaszkodnak az ellenséges háborúra usziték, az amerikai segítség. Amerika jól kivette a maga osztályrészét az európai háborúból nehézipara utján. Megtömte s zsebeit úgy szólván egész Európa aranykészletével. Duzzadó pénztárcájával aligha akar a háborús piacra jönni s nem alaptalan az a feltevés, hogy miután igy már magához szívott miuden angol ée francia anyagi erőt, most még csak azért biztatja ezeket a háború folytatására, hogy az angol versenytársat kiszorítsa a tengeri hatalomból. Nemcsak háborús szakértők, hanem okos merkantilisták is abszurdumnak tartják azt, hogy Amerika olyan fegyveres hadsereget tudna segítségére küldeni az általa már vagyonilag kiszipolyozott európaiaknak, hogy ettől döntő események volnának várhatók. Ma már a hadviselő felek s maguk erejével állnak szemközt. Nyugaton az egyesült francia-angol erőkkel a németek, az olasz hegyek között pedig a mi monarchiánk vitéz seregei a szívósan védekező olaszokkal. 1 Ezen a két fronton kell most már eldőlnie a világháború sorsának s ha annyiszor csalódtunk abban, hogy egy ilyen nagy mérkőzés döntő lesz e már és utolsó lesz e már, most minden reménységünk meg van, hogy ezen a nyáron mégis csak vége lesz a világtörténe- ; lem legnagyobb háborújának. Ez a reménység adjon nekünk i erőt, acélositsa kitartásunkat s i igazságunkba vetett hitünkkel utasítsunk el minden olyan alacsony indulatból táplálkozó agitációt, amely akár közvetve, akár közvetlenül az utolsó órákban gyengítené meg biztos diadalra vezető kitartásunkat. Mert ne feledjük el, amit az eddigi békeajánlataink rideg visszautasításaiból már megtapasztalhattuk, hogy — sajnos — makacs ellenségeinket úgy látszik ma már csak a harctéren lehet békére kényszeríteni. H magyar ezredek dicsérete. Támadnak az olaszok is. A vezérkarunk jeieati: Budapeet, juaius. 21. OLASZ HABCTÉB: Az ellenség, hogy a Piavétől nyugatra kivívott sikereinktől megfosszon bennünket, nem csökkenő hevességgel folytatta tegnap is erőfeszítéseit. Áldozatai ismét hiábavalóknak bizonyultak, minden roham megtört hősies csapataink rendületlen ellenállásán. Rendkívüli méretűvé vált a küzdelem a Moateiló Karszt fensikján, ahol Goigiuger Lajos altábornagy hadosztályainak he- venyéscett hadállásain egyik támadó hullám a másik után omlott össze. Mindenfelé ember-ember ellen küzdött, kézi tusában két kilométernyi szélességű arevonaltn az ellenség nyolc ez- rednyi támadó csoportokat tömörített, hogy megingassa hőseink arevonalát. A hatalmas erőveszteség arra késztette az olaszokat, hogy mind újabb és újabb tartalékcsapátokat vessenek harcba. A nagy véres veszteségeken kivül naponként növekedik az ellenség vesztesége foglyokban is, igy az utolsó harci napon csak a Monteilon magán 3800 foglyot szállítottunk be, kik közül két ezret a 199. számú magyar gyalogezred ejtett foglyai. Közös hadseregbeli magyar ezredek, osztrák lövészek és magyar honvédek ezekben a forró, éjjel-nappal tartó harcokban úgy a támadásban, mint a védelemben uj fényes lapot iktattak dicsőséges történetükbe. A hat arcvoualon tegnap többnyire tüzérségi harcok voltak. Wilsoítót függ s bél«?! Rotterdam, jun. 21. Párisból jelentik: A francia sajtó erősen foglalkozik az általános béke kérdésével és különösen az antantnak ezzel a békével szem ben való állásfoglalásával. A 'francia diplomáciai körökben is elterjedt as a vélemény, hogy a béke kérdése Wilsontól függ. Feltéve, hogy eszmecsere indul meg a békéről, semmi egyebet nem tehet ac ántánt, mint amit Wilson akar. Az egri választás a képviselőház előtt. Bárczay Ferenc megbélyegzi Károlyiék egri izgatásait. {Saját tudósítónk telefonjelentése.) Budapest, junius 21. A képviselőház ma délutáni ülésén az egri választási hadjáratról is szó eseti. Lsehne Hugó Károlyipárti képviselő, aki Makón a hadi- köicsön propagandát gáncséit«, Egerben pedig földosztással, 24 órai békével és hasonló jókkal kertes- kedett, beszédében kitért az ejri választásra i3 és kijelentette, hogy a fíispán és a munkapárt te.rori- zálással működőit közre a választásnál. Bárczay Ferenc képviselő uniformisba öltözve korteskedett, hire ment, hogy egy huszárkapitány mint a hadügyminiszter megbízottja a felmentéseket fogja. megvizsgálni és aki nem Ziehyre szavazott, be vonnltatja. Erre Bárczay Ferenc képviselő adta meg Laehne Hugónak a méltó választ. Igaz, hogy egyenruhában is voltam Egerben, nem csoda, hogy Károlyiék kifogást emelnek az uniformis ellen. A Károlyi-párii képviselők Egerben fartőit beszédeikben azt mondották, hogy nekünk keli viselni a felelősséget a millió rokkantért és halottért. Ez nem egyéb, mini a legocsmányabb hazaárulás. Bárczay hivatkozik Okoliesáayi Lajos és Török Kálmán képviselőkre, akik hallották, hogy Laeehae Hugőék az érseki javak felosztását is követellek, de Károlyi hevssme- gyei birtokairól hallgattak. Luechne Hugó: Nem igaz! Bárczay Ferenc: A legnagyobb gyávaság ezektől a boroshordők tetejéről népbolonditást űző képviselőktől, begy titkon a hálunk mögitt ilyeneket hirdetnek. Önök (a Károlyi párt feló szólva) gyakran neveztek hazaárulásnak, most én mondom teljeser- indokoltén ezt Önökről. ▲son feltevés pedig, hogy én úgy tüntettem fel a dolgot, níatha az uniformis jogot adna a fclmes- fhtick bevonoltatásához, alávaló rágalom. Laeehne Hugó azután e súlyos, égető vádakra személyes kérdésben felel, mosakodni igyekszik, de Bér- ezay állításait sem tudja megcáfolni. A költségvetést áltaánosságban elfogadták. ■
