Egri Ujság - napilap 1918/1

1918-06-06 / 127. szám

I

?3I8. junj ;s 6

S

a burgonya beszerzéssel sodortotiam mert amidőn a sok hatalmasnál hatalmasabb összeköttetés felhasználásával a lehetetlent, vagyis a burgonya szállítás engedélyezését kieszközölnöm sikerfiit, még akkor is visszavonta ezt a legfelsőbb intézi fórum, mert a vonatkozó miniszteri rendeletben határozó tan ki volt mondva, hogy magánosok sem burgonyát, sem szállítási engedélyt nem kaphatnak.

Kétségbeejtő helyzet volt ez ! Mert Eger lakosságának felét kellett volna megkárosítanom ama pénzek nagy részével, amelyek nál m befizetve voltak, de mír költségre felmentek annélküi, hogy csak egy falat típlá- ; lékot is kaptak volna érte.

Ekkor vezérelt jó csillagzatom gróf Zichy Jánoshoz és az a hivatali labirint, amelybe lépten-nyomor» be- letévedtem, hetekig húzódó budapesti tartózkodást igényelt, mely idő alatt minden nap nem egyszer, de sokszor kellett gróf Ziehy Jánost háborgat!-em s nem ő volt az, aki ezt csak egyszer is msgsokalta volna, hanem én.

At ól a pillanattól fogva, amidőn megtudta, kogy itt Eger lakosságáról, az ő választóitól van szó, fáradságot nem ismerő és semmi akadályt nem tfirő jóakarattal vette az figyel kezébe és akár miniszter, akár államtitkárhoz küldőit nyomatékos leveleivel, mindig azon üzenetei bocsátott el magától, hegy „nem hagyom a választóimat*, ha akármiféle akadály gördül is ennek teljesítése elé.

Az a páratlan nemes lelkületű, igazán atyai bánásmód, ámenben engem mint kérelmezőt részesített, arról győzött meg, hogy aki £ hozzá kérni megy, az a legjobb helyre és legjobb emberhez ment, az meg lesz vigasztalva, mert az ő páratlan jóaxarata és nagy súlyú tekintélye előtt nem létezik akadály.

Hiszen tettem én ő előtte próbát több más képviselőkkel is, de csak akkor láttam, hogy mi a különbség ő és a többi között, amikor ügy finket 3 vette kezébe. 1«

Éppen azért lelkem egész melegével állítom és bizonyítom, hogy amikor gróf Ziehy Jánoshoz kérni megy a támogatást kereső, akkor nem kérdezi, hogy miféle Istent imád az i lété, hanem csak azt tudja, kogy ez egy egri választója, akiért a lehetetlent is keresztül vinni nemcsak kötelessége, de öröme is.

Nyitva áll kapuja nemcsak a nagyok és hatalmasok előtt, akik bizony szintén sok idejét veszik igénybe, de minden polgár előtt és nem hiszem, hogy csak egy is találkozna, aki engem kér»tí«n, de kötelességszerfi ismertetésemben megcáfolhatna.

Mély tisztelettel > Pét hő Ignác a Fenciere titkára.

*

A Károlyi-párt fővezérei, köztük

maga a jelölt is, tovább folytatja a hetek óta megkezdett házalásait. Ez a mozgó triumvirátus a választék lakásaiban szinte koldul a voksérf. És a választók közül Héhányan, Különösen a gyöngébbszivüek, csupa szásaiemból megígérik, hogy reá szavaznak, a bokeviki párt jelöltjére, aki iszonyatos lármával kezdte meg szereplését. Pár napig buzgón hirdették, hogy Zichy fel sem lép, egyedüli jelölt lesz a facérfőispán. Mikor azonban látták, hogy Zichy

nem ijed meg diadalorditásuktól, akkor egyszerre elkezdték a házalást, hátha megsajnálják a meglátogattak és Ígérnek.

ígértek is a kunyorálásra a választók, de persze az ilyen Ígéret csak addig köti őket, amíg Károlyi kreatúrája nem hivott vendég náluk. Mihelyt kitette lábát, az ígéret kötő ereje is megszűnik. Mosolyognak és szánakoznak az emberek a nagy erőlködésen, amellyel kapaszkodásukat végzik.

?figgetlenségieh, radikálisok mint földosztó társaság.

Az egri piacon Hock János és Szende Pál főidet akart osztani, de csak a — másét.

Károlyi Mihály, a pártvezér nem követi példájukat, nem ad a hevesmegyei kisgazdáknak még bérletet se.

Eger, jun. 5.

Nagyvárad után most Eger piacán dokumentálódott az a különös, szinte perverz szeretkezés, amely Károlyi Mihály gróf pártja és a Jászi Oszkár, valamint Szende Pál öntett vezetése alatt álló polgári radikális párt között fonódait mostanában. Mindketten a nemzetköziség gyékényén árulnak hamis cégér alatt; Károiyiák a 48-as tiszta tra diciék kisajátítói, akik a magyar nép könnyenhivőségébe vetik reményeik horgonrát, a polgári radikálisok viszont a nemzetiségek szabad fejlődési jogának kótyages eszméivel rontják a levegőt. Jól tadjuk, hogy ezek a papírmasé radikálisok valamikor Vázsonyi szekerét tolták és csak akkor ál tak odébb, amikor a demokrata fővezér nem volt hajlandó kezéből kiadai a dirigensi pálc t. Elvek, eszmék, törekvések, hagyományok, mindez mellékes volt a gzemflkben, ők csak az egyéni ér vényesülésért harcolták lázasan s valljuk ?seg, ma se csinálnak egyebet.

Az úgynevezett radikálisoknak kapára jött Vázsonyi gyászos minisztersége és az ennek nyomén bekövetkezett népszerűség halványulása. Azok a kínos marakodások pedig, amelyek a blokk-fegyvertárakat ádáz ós gyűlölködő ellenfelekké avatták, mindjobban siettették Vázsonyi demokrata pártjának teljes há térbe- szoritását s ezzel együtt Károlyiék- nak a radikális urakkal való szövetségéi. Károlyi Mihály gróf és pártja eivoszíctte a hatalmat, melyet apósa és a maga harmadrangú osztrák arisztokrata összeköttetései ré vén rövid, de annál boldogtalanabb időre magukhoz kaparintottak. Bezel a hatalommal, amíg a kezükben volt, nemcsak éltek, oe mindig visszaéltek a más párton lévőkkel szemben. Láttuk ezt Hevesmegyébeu, ahol a Károlyi Mihály pórázán rángatott strébere az uszítására az ellenpárnak

beleit akarta bnldoggmódra kité j petni. A hatalom elvesztése fölött valé fájdalmukra gyógyító irt ke resnek most. Minthogy pedig más szövetség már nem akad a keze I ügyükbe, mint a polgári radikális párt, elfogadják art is jobb hijján.

' Vázsonyi nraságektél levetett nad- l rákjába bújnak a függetlenségi és 48 ások s mohó étvággyal krpnak í a magyar sovinisztákon rágódó mfi- { radikálisok fegyverszövetsége után j is, abban a naiv föltevésben, hogy ezt a legfrissebb sfltetü maszlagét be fogja venni a tiszta magyar He vessaegye és Eger józan, becsületes | népe, meg az intelligeos, sok há- | borús nyomorúsággal kfizködő középosztály. Bárgyú okoskodás ez, minden ítélőképesség nélkül való. Ennek s az ehhez hasonló léha és fires politikának soha Magyarországon talaja Nem volt. Elképze'hető-e, hogy majd ezután Jászi Oszkár és uszályhordozója Srende Pál kedvéért a magyar nép meg fogja tagadni múltját, gyönyörű nemzeti tradícióit ?

De Karolyi ezzel nem törődik. 6, aki Páris emlőin nevelkedett, ott költötte el a hevesi föld termésének százezreit, kész Örömmel fogadja a legújabb bajtársakat : a polgári radikálisokat. Ezek az urak most az egri választógyfilé sen mutatták ki a foguk fehérét. A piacon dr. Szende Pál, az Omke aielnöke szeanedélyes és dörgedelmes beszédben tört lándzsát a gazdasági önállóság mellett. Uj dolog

Í

ez. mert eddig csak azt tudtak, hogy az uraknak a hazaáruló nem- • xetiségekért fájt a fejük, az ő dorai- jj nálá szerepükért kardoskodtak az i ezeréves Magyarország területén. ] Most tovább mennek és ezt mondják: j „— Uj fö dbirtokpoíióka nélkül a

5 mezőgazdaság felvirágzása nem leÍ

; kétséges: ennek pedig előfeltétele a latifundiumok és bitbizomány^k szabadd tétele. A föld legyen a népé, 1 namely egmfiveli. Mindezekben a

kérdésekben teljes az összhang és a fegyverbarátság a radikálispárt és a Károlyi párt között.“

Ezeket a bölereségeket Szende Pál mondta az egri közönség előtt, persze Károlyi Mihály gróf, a lati- fundiumos honmentő, radikális pártvezér távollétében. Mert úgy e mégis csak nagy tapintatlanság lett volna ezt a beszédet akkor elmondani, a mikor a fegyvertárs is jelen van. A nagyvagyoau arisztokra a, aki talán maga se tudja, mennyi duiantermő drá-a magyar föld szakadt reá őseitől, de aki szeret vizet prédikálni s amellett éivezni/hitbizoménya pompás, kényelmes nagy úri életet biztosító gyümölcseit. A föld legyen a népé, amely megműveli! — széno- nolja a hordóról Szende Pál. Fsgy- v.rtársa, Károlyi Mihály gróf azonban vattával tömi tele hét fülét és nem halija meg ezeket a radikális szólamokat.

Azonban miért maradjunk meg 4sak a földnél? Miért ne mehe ne Szende Pál tovább a merkantil berkekbe, ahol sokkal otthonosabban ér*zné magát. Mert az ő igéit le lehetne fordítani kereskedelmi nyelvre is s akkor azt hirdethet, é az Omke aielnöke, hogy minden gyári-, ipari és kereskedelmi üzem azé legyen, aki fizikailag dolgozik érle: a munkások«, az alkalmazottaké. Szende ur erről nagr bölcsen megfeledkezik, ő csak földosztásban utazik, elmélete nagyon e yo’dalu, ép ezért sántít is. Járjon elől K ro!y. Mihály gróf jópéldáva! a latifundiumok szabaddá tételére, ossza fel hevesmegyei dús földjeit az aldebrői, kompolti, fel- debrői, káli, kápolnai, detki, vécsi, kisnánai, siroki, parádi, bodonyi, recski stb. kisgazdák között. Szende Pál pedig adja oda a kereskedelmi vállalatokat az alkalmazottaknak — akkor majd beszélhetünk a továbbiakról.

M-szlagolásaikat eregessék szét másutt, de ne az egri és hevesmegyei nép közöd, amely kineveti a Károlyi Mihályhoz hasonló ezerholdas bokeviki vezéreket, akik jókedvükben adakozni szeretnének elszé- ditett párthiveiknek, de n indig csak a — máséból. Pedig a 46000 holdas Károlyi-uradalomból jutna is, maradna is.

Nemet kézen 3 (randa va ntveml.

(Sóját tudósítónk telefonjelentése.)

Berlin, jun. 5.

A Vorwärts szerint a német győzelem fontossága nem any- nyira a terflletnyereségben, mint a három francia vasútvonal elfoglalásában van, mert ezzel a francia front ütőerét tépték el.

— A Széchányi-kAvé- kázban mindé« este Kiss Béla cigány prímás hires tenekara muzsikál.