Egri Ujság - napilap 1918/1

1918-05-31 / 123. szám

XXV. évfolyam 1918. június 1. szombat 123. szám Ara 10 fillér Előfizetési árak s Helyben és vidéken postán küldve egész évre 28 korona, — fél évre 14 korona, — negyed évre 7 korona, — egy héra 2 korona 50 f. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is IS f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI N AP1LAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős' szerkesztő: KISS ENDRE. Megjelenik hétfS és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Soronként: Nyllttéi I közlemény 2 K, bírósági Ítéletek, kóz - gazdasági közlemények, gyász lelentések 1 K. Jótékonycélö egyesületek, bálbizottságok értesítései, ielülfizetések nyug­tázása 30 fill. Eljegyzések, házasságok, köszönetnyilvánítá­sok 10 sorig 6 K. Hirdetések hasábonként és cm.-ként hatóságok, részvénytársaságok, gazdaságek, hivataloknak 1 K, magáncégeknek SO {., szallag hír etés szövegoldalon 80 Tartsunk össze. ígér, május 31. A Zichy János gróf programmbe- széde a hazájáért érző komoly ál­lati férfiunatc lelkiismeretes meggyő­ződi sébál folyó megnyilatkozása volt. Ez a beszéd nem adta a-sablonos kormány program met, nem szeritke- zott a lokális viszonyok szűk körére, hanem egy Sniadaíos, maga lábán járó politikusnak minden kérdésben önálló állásfoglalása volt. Zichy János grófaak a szerepe az utóbbi politikai mozgalmakban a legnyomatékosabban jeíenkezett meg abban, hogy a politikai pártok kö­zötti megegyezést a legerőteljeseb­ben képviselte. Idevonatkozó törek­vését siker koronázta, mert hiszen a mai nyugodt átlépőtök igazolják legélénkebben, hogy a választójog­ban való megegyezés olyan nyugvó­pontra hozta az egész politikai éle­tet, amely most már átengedheti magát azoknak a íagy feladatoknak, amiket a háborús állapotok tűztek ki számára. Természetes tehát, hogy Zicby János gróf mai programmbe- szédje is ennek a megegyezésnek a homloktérbe állítása volt s amikor beszéde elején, majd beszéde végén megismételve arra hivtst fel Eger vá.os közház bó! néhány ezer hall­gató előtt az egész országot, hogy tartsunk ésszé, fogjon keret a ma­gyar a magyarra), szimpatikus egyé­niségének egész külsőségében szinte sugárzott ss a belső tűs, anuly benne egyedül hazájáért lángol. Egy igazi hazafi leikos felhívása szállott tegnap Eger városából az egész ország mieden részébe, hogy ha már Isten segítségével nagyobbára le­győztük ellenségeinkot, ha már egy­másután kötjük a békét százados ellenségeinkkel, akkor érezze meg már minden magyar, hegy le kell tenni a rut belső politikai alacsony viszálykodásekról és békét kell kötni a magyarnak a magyarral. Úgy ál­lott előttünk Zichy Jánes sróf ebben a szent óhajtásban átszellemülve, mint egy apostol, akinek az a hiva­tása, hogy egyéni függetlenségének, önzeilcnségénck, tiszta múltjának és szent meggyőződésének tiszta talap­zatáról hirdesse ebben az országban a belső béke politikáját. A programmbeszéd ezen alap­hangja végig venni egyébként a i í részleteken is. Alkalma lesz az ol vssónak a beszédet egész ^ijedel­mében elolvasni. S olvassa is el mindenki, nemcsak azért, hogy a j képviselő választáson ebhez irányítsa ! a maga szavazatát, ha-esi azért, j hogy lelkében szintén ntst tőrjön a békességes készségnek ezen kívána­tos érzése. Ha különösebben akar­nánk kiemelni a Zichy János gróf beszédjéből bármit is, ezzel csak megbontanánk az egészet, mely rész­leteiben egymásba fonódra adja meg j a helyes impressziót. Lehetetlen í azonban slheilgstnunk azt a meleg­séget, amellyel a kultuszminiszter, a maga munkakörébe utalt közok­tatás ügye iránt nyilatkozott. Amit itt momfolt, az nemcsak megnyugvást kelthet különösen a tanítóság köré­ben, de egyúttal egy igazi magyar kullurfejlődés perspektíváját nyitja meg. Azt hisszük, hogy beszédének ez s része a közoktatásügy terén a ; helyes reform® < útját nyitotta meg j és még sok diskusszié tárgyát fogja ; képezni éppen úgy, mint ahogy az egész ország figye!mét hívta fel a belső béke politikájának áliandósi- sitása proklamálétáva). Gróf Ziehtj dános Egerben. A miniszter a templomban ás a körmenetben. f A csütörtökön verőfényes nap az egri nép ősi szokáshoz hi- ven Űrnapján tömegesen indult a főtemplomba, hogy a lélekemelő egyházi ünnepségen résztvegyen. Reggeli 8 érakor kezdődött a nagy- mise, amelyet fényes segédlettel Eger érseke, dr. Szmrecsényi Lajos pontifikáit. Az ájtatos hívek serege \ megtöltötte a templomot, szegény­nek, gazdagnak imája egyért szállt \ az U.hoz: jöjjön el ismét a héke országa, a távoli határokon küzdők legyenek szeretteik között, múlják el fejünk felől a vériivatar. Itt imád­kozott aa egri nép között Magyar- ország vallásügyi minisztere, gróf Zichy János is. A pontifikális nagymise ntán meg­indult a körmén* a bazilika köze­lében elhelyezett oltárokhoz. A temp­lom előtt ezrekre menő nép, iskolá­sok, lánykák fehérben, asszonyok, égő szentelt gyertyával kezükben, régi egyházi énekkel az ajkukon szép sokjában haladnak. A körmenet közepén kezében a szentséggel az érsek, akinek előkelő finom alakja messziről is látszik a bal­dachin ^latt. A segédkező papság tömjénfüstöt áraszt az Oltáriszentség \ elé, az érsek pedig a térdeplő soka- j Ságnak áldást oszt a snlyoa men- stranciában aranytartón, lnnulán el helyezett szentséggel. Közben száll az ének, a kivonult diszőriég tor- tüze reszketted meg a levegőt, a seregek urának, akinek a levében győz, hódol a hadsereg. A baldaehin után haladtak a kör- menetben a hatóságok fejei élükön gróf Zichy János miniszterrel, mel­lette két oldalt dr. Remenyik István főispán és Isaak Gyula alispán, mö­göttük a városi tanáss és más ható­ságok fejei. Négy mellékeltárhez járult a körmenet, majd visszatért a főtemplomba, ahol az érsek ünnepies Te Deum-ot intenált, A hálaének akkordjaival záródott az istentisztelat. Gyülekező» a program- beszédre. 11 érára hirdette a pártvezetésig gráf £iehy János programbeszédét, do már 10 óra után megkezdődött a gyülekezés a városházán. Sokan az egyházi ünnepségről egyenesen a gyűlés színhelyére tartottak, ahol folyton nőit az érdeklődők száma. Fél 11 órakor már hatalmas tömeg várt ott, soraiban a város minden rendű és rángd polgárai, zz egri kisgazdák óriási számmal, do a la­toin er, iparos és kereskedőosztály képviselői is eljöttek, hegy meghall gsssák a kormány tagjának Eger falain kívül is méltán érdeklődéssel és várakozással lesott megnyilat­kozását. Gróf Zicby Jánosnak mint az ok­tatásügy vezetőjének kijelentései szer­felett érdekelték Egert, a deákvárost, ott is volt a programbaszéden a ta­nári és tanitéi kar, sót lelkes diák- í gárda is tüntetett a tanulóifjúság melegszívű és jóakaró barátja mel- j lett. A városháza hatalmas udvarán I pár ezer főnyi tömeg szorongott, a I midőn háromnegyed 11 órakor dr. i Barsy István ügyvéd megny'totta a gyűlést. Egypár lelkes szóval adta tudtára a közönségnek, hogy gróf Zichy János' választói körébe érkezett és indítványára Csókás István ügy­véd vezetésével küldöttség utján hív­ták meg a minisztert az érseki pa­lotából programbeszéde clmosdására. Gróf Zichy Jáaos beszél. A küldöttség néhány perc múlva visszaérkezett a városházára gróf Zichy Jánossá1, akit a hallgatóság mejpil antva hatalmas éljenzéssel fog* dott. A miniszter, mióta utoljára Egerben volt, azóta bizony meg­őszült, de arcának üdesége, nyílt, barátságos tekintete és hangjának melegsége nem változott. Piros ró­zsával a gomblyukában Zichy eznt- tal- is nagyon szimpatikus hatást váltott ki s amint ott fent, az emelet korlátjához támaszkodva beszélni kezdett, már az első, a viszontlátás örömét kifeiező monda ai nagyon leik®« fogadtatásra talállak hallgatói részéről. A programbeszédet technikai okok­ból ma csak kivonatosan adhatjuk. Gróf Zichy János azzal kezdte, hegy mindenekelőtt képet akar nyúj­tani arról a politikai helyzetről, a melyben vagyunk és arról a poli­tikai változásról, melyen átment az ország. Abban a nyílt levélben, a melyet még februárban intézett vá­lasztóihoz, elmondotta az okot, miért lépett ki annak idején a munkapárt­ból és miért csatlakozott azokhoz a törekvésekhez és ahhoz az uj párt­hoz, amelynek zászlaját január 31 én a miniszterelnök kibontotta. Ehhez csak azt fűzi hozzá, hogy bosszú politikai pályája alatt sohasem ke­reste az egyéni érvényesülést. Min dig az volt a törekvése, hogy ott segítsen és szolgáljon, ahol annak szüksége mutatkozik. Ami a vá­lasztójog kérdését illeti, ezt seuki nálánál liberálisabban meg" nem ítélte. Azonban a háború megtaní­tott, hogy úgy a külső, mint a belső ellenséggel szemben a nemzeti erők védelmét kell fokozni, másrészt hogy az ezeréves Magyarországot nőm szabad Oroszország sorsára juttatni. A kérdésnek mis megoldása nincs, mist vagy n kisebbséguek többséggé való válásával, vagy választások ál­tal vagy megegyezéssel segíteni a helyzeten.

Next

/
Thumbnails
Contents