Egri Ujság - napilap 1918/1

1918-01-15 / 12. szám

'I E Q R i U J S A G 1918. január 15. ságok és a fegyelmi választmány megalakítására vonatkozólag. Hogy egy főispán az áliami tisztviselők függő helyzetet kihasználva, őket pártpolitikai kortes eszközeivé pró­bálja lealacsonyítani és titkos kon- ventikuíumokat tartson a főispáni hivatalban, ez a közigazgatási bi zottság albizottsága választásának oly nem tapasztalt szokatlan formája, annyira visszatetsző, hogy meg kell bélyegeznie a bizottság előtt a fő ispánnak ezt az eljárását. Ilyen eset még nem fordult elő Heves megyében. Az önérzetes állami tisztviselő odaszavazzon, ahová akár, nem engedi magát pórázén vezettetni, ezt az uj nemzeti vív­mányt a mostani főispán akarja megnonosítani Egerben. Voltak itt különb főispánok, urak, akik a tiszt­viselők szólás- és cselekméiiysza- badságát soha nem korlátozták. Csak ezt akarta leszögezni. Dutkay Pál nem lát ebben semmi sérelmet, Beniczky György szintén nem, különösen ez utóbbiról ezt igazán sejíhettök. Babocsay Sándor: Öl is meg­hívták, az eszme körül megbeszé lést folytattak, a főispán nem is volt jelen a megbeszélésnél, a titkárja által üzent csak. Nyoma sem volt a beszélgetésben annak, hogy valakit kilökjenek. Okolicsányi Lajos megállapítja, hogy épen az jellemzi legjobban a célt, amiért a főispán a tisztviselő­ket magához invitálta, hogy résztvett e titkos megbeszélésen a független­ségi párt elnöke is. Ha a közigaz­gatási bizottság minden tagját meg­hívták volna, akkor mondhatnák azt, hogy nem az ellenkező párt- állásu tagok kilökéséről tárgyaltak. Itt csúf játékát űznek a tisztviselők •selekvési szabadságával és leltári szavazókként kezeli őket a főispán. Csak ezt akarta leszögezni. Hogy mennyire igaza volt Oko- licsányinak, az kitűnt a fegyelmi választmány tagjainak megválasztá sánál. Erre a bizottságra helyezte a főispán a fősulyt, hogy a munka- pára tagokat kibuktassa és a saját embereit hozza be. Az eredmény mutatja, hogy sikerrel dolgozott a tisztviselők között, mert a válasz­tásnál Babocsay Sándnr 10, Dutkay Pál 9, Ridarcsik Imre 9 és Oko- liccányi Lajos 8 szavazatott kapott. Szavazategyenlőség lévéH Ridarcsik kanonok felállott és Dutkay Pál javára lemondott arról a tisztesség­ről, hogy ily előzmények után eset leg tagja legyen a fegyelmi vá­lasztmánynak. Ezekből látható tehát, hogy a fő­ispán a fegyelmi választmányt akarta magának megkaparintani. Ez sike­rült neki, szerencse azonban, hogy ezt a Damocles kardot nem lesz ideje a tisztviselők feje föött meg- suhogtatni, mert mielőtt ehhez hoz­zákezdhetne, akkorára — miként mai biztató értesüléseink szólnak — ő csak távoli szemlélője lehet az eseményeknek. s V } i t Meybétyegzi a közigazgatási bizottság a fői p n lapjának az alispán és a tisztviselőd elten intézett támadásait. — Hibázott-e az alispán, hogy a hatvani hősök helyett nem a főispánt ünnepelte? Eger, január 14. Hevesmegye december havi köz- igazgatási bizottsági ülésén Isaák Gyula alispán a szokásos referendák mellett megemlékezett a hatvani honvéd.emték ünneptől is, amely az alispáni jelentés szerint kiemel­kedett a helyi keretekből azáltal, hogy olt a hősökről széló emlék­beszédet Ugrón Gábor belügymi­niszter mondotta. A belügyminisz­ternek az ünnepségen va:ó megje­lenése és beszéde az alispán sze­rint különös díszt és fényt adott a hevesmegyei ünnepnek, azt orszá gos jellegűvé avatta és ezt a kö­rülményt az alispán ölömmel je lentette be a közigazgatási bizott­ságnak. Az egész viíágon mindenütt igy lenne ez rendjén, de nem Heves bsn. Az ülésen mindenki természe­tesnek találta ezt a rövid, korrekt megemlékezést, csak egy ember dúlt fűit — a főispán, hogy őt az alis­pán kihagyta a referádából. Nyilván azt várta hogy majd az alispán két kézzel fogja megragadni az alkalmat, hogy az ő határtalan hiú­ságának tömjénezren. Az alispán azonban, akinek el­végre is alantasa volt ez az ur és aki ha rosszindulatú főnök lett volna hozzá, vagy bármelyik tisztviselő- társához, akkor nem nézts vo'na el megtoriatlanul, hogy akkori aljegy­zője hetekig távol legyen hivatalá­tól, mialatt magának a főispán Ságot kitaposta, nem cs3k sz ő személyének akart die hymnust zen géni, hanem a hatvani ünnepségről kívánt jelentést tenni. A bizottság ezt a jelentést tudomásul is vette, senki ahhoz hozzá nem szólt, nem kívánta egy tág se a főispán sze repiését pótlólag bevenni és maga az elnöklő főispán jelentette ki, hogy a jelentést tudomásul veszi a bi zottság. Nem igy azonban a lap­jában. Arról irt a lapja, hogy sok bi­zottsági tagnál megütközést keltett a főispán fel nem említése és hogy az alispán hamis képet adott hiva­talos okmányban fontos vármegyei eseményekről. Erre a méltatlan és igaztalan tá­madásra ma a közigazgatási bizott­ság egyeteme adta meg a váiaszt a főispánnak és lapjának. Az alispáni jelentés előterjesztése után szót kért dr. Széky Péter bizott­sági tag és a következő beszédet mondotta: Tisztelt bizottsági A decemberi közigazgatási bízott sági gyűlésen az alispáni jelentés megemlékezett a hatvani „hősök szobrának leleplezési ünnepélyéről“ hangsúlyozva, hogy az „kiemelke delt a helyi jelentőségű ünnepek sorából, és országos jelentőségűvé vált“ s a belügyminiszter mondta az ünnepi beszédet. A kormány lapja dec. 11 iki szá­mában támadást intéz az alispán el ien, egy „Ami kimaradt“ kezdetű közleményében. Azt írja, hogy „a jelentés történelmi okmány s as alis­pán egyéni érzelmei nem adhatnak hamis képet hivatalos okmányban fontos vármegyei eseményekről“. T, bizottság, ez egy oly éles tá­madás, melyet nem lehet már szó nélkül hagyni. Az alispán a rendes közgyűléshez szokott bővebb jelentéseket beadni, a közigazgatási bizottsághoz eddig nem veit szokás, sem szükség hosz- szabb jelentést tenni; Indítványozom, hogy a községi bizottság teljes bizalmáról biztosítsa az alispán urat és Ítélje el úgy ezen támadást, valamint általában a tiszt­viselők ellen e lap részéről többször inézett támadásokat. A tisztviselők nem támadást, de elismerést érdemelnek, mert a mai nehéz körülmények közt egész ere­jűkkel igyekeznek kötelességüket tel­jesíteni s a háború által réjok há­rult óriási munkát elvégezni. Elvár­hatják, hogy mindnyájan, pártkü- lömbség nélkül támogassuk őket munka jókban“. Á talános helyeslés kisérte Széky Péter felszólalását, a közigazgatási bizottság egyetlen tagja se vette se a főispánt, se az állata uszított la­pot védelmébe, vagy mentegette vol­na e‘ járását. Isaák Gyula alispán a személye iránt megnyilványuló spontán bizal­mat megköszönte és kijelentette, hogy kellemetlen helyzetben van, amidőn a ssjU megtámadtatisáról van szó és akarata ellenére neki kell elnökölnie. Helyes és jogos Széky Péter felszólalása, mert nem tagadható le, hogy a közlemény erősen bántó volt reá nézve. So­hasem kereste azt, ami szétválaszt, hanem mindig azt, ami összetart. A közigazgatási bizottság szives volt őt az ínzuHujok eilen megvédeni, ami a bizottság iránt érzett mély tiszteletét és háláját csak fokozza. Ezzel a közigazgatási bizottság kellő ériékére szállította le a főispán személyi sértődöttségét és az ebből eredő, az alispán ellen intézett alaptalan inzultusait. Kitűnt, hogy a múlt ü é>-en csak egy ember ak^dt, aki a főispán felnememiitése miatt megütközött és ez az egy ember — maga a főispán volt. Nincs esemény. Vezérkarunk jelenti; Budapest, január 14 Lényeges esemény nem tör­tént. Kenyérinség előtt áll Hevesmegye és Eger. 40 vaggon liszt helyett 12-vel utalt ki a miniszter. I Ass alispánt jelentés a kor- 5 inány rendszertelen közé­lelmezési poll I lkájáról. Eger, jan. 14 j A közigazgatási bizottság hétfőn l tartotta rendes havi ülését, amelyen Isaák Gyula alispán elnökölt. A múlt hónapról szóló alispáni jelen­tést Puchlin Lajos főjegyző terjesz­tette elő. A mai koalíciós kormány­zat közélelmezési rendszerét mélyen jellemző jelentésből az alábbi rész- j letet közöljük: A múlt hó végén rendi.te el az Országos Közélelmezési Hivatalt ve­zető miniszter ur az újabb, szigo­rúbb gabonarekvirálást és a vár­megye által beszolgáltatandó kon­tingensét 1200 vsggonban állapí­totta meg. A rekvirálások szigorú végrehaj­tására a szükséges intézkedéseket megtettem és reményem van arra, hogyha nem is az egész kontingenst, de igen tekintélyes mennyiséget si­kerűi ezúton közellátás részére biz­tosítani. Felelősségem tudatában a kiadott miniszteri rendelet alapján a visszatartható havi gabona fej­kvótát 2 kilogrammal leszállítottam, azonban a gazdaközőnség érdeké­ben ezen leszállítás alól a cseléd ; konvenciókat mentesitettem. Rendkívül nehéz helyzetbe hozott a Közéleimezésl miniszter ur azon ; legutóbbi rendelkezése, mellyel a vármegye ellátatlan lakosainak ezen havi liszt kontingensét az igényeit 40 vaggon helyett 12 vaggenban állapította meg, mert ezen kiutalt mennyiség a két város félhavi szük­ségletét is alig fedezi, tehát a két város másik félhavi s az igénylő összes községek egész havi szük­ségletére fedezetem nincs. A sérel­mes megállapítás megváltoztatása s a teljes szükséglet kiutalása iránt felterjesztést intéztem a miniszter úrhoz, mert a liset kiutalások be­szüntetése a most folyó gabona rekvirálások ked ezé eredményére káros befolyással lesz. ; Áhalában a legtöbb élelmiszer kiutalásánál a miniszter ur előbb a ' szükségletek pontos összeírását rendeii el, a városok és községek ezen összeírásokat foganatosítják, én az összesítéseket felterjesztem s i erre a miniszter ur vagy egyáltalán i semmit sem utal ki, mint a zöld- ség és téli főzelékfélékkel tette, vagy oly csekély mennyiséget bo- esájt rendelkezésemre, hogy abból : a szükségletet kielégíteni lehetetlen. Ezen eljárás a hatóságok tekinté- | lyének rovására megy, mert a kö­zönség az összeírás foganatosítása által biztosítást nyer szükségletének

Next

/
Thumbnails
Contents