Egri Ujság - napilap 1918/1
1918-05-12 / 108. szám
r ás nj Wekerte-kormdisy j mii bemnUtkosása. j (Saját tudósítónk telefon jelentése.) Budapest, május 11. A ház mai ülésén mutatkozott be az uj Wekerle-kormány. Wekerle Sándor miniszterelnök elmondotta programiját, majd utána gróf Tisza István a munkapárt vezére hosszabb beszédben biztosította Wekerlét támogatásáról. Beszédét igy fejezte be: Hazafias örömmel fogadja a fordulatot, amely e kormány kinevezéséhez vezetett. Hazafias örömmel konstatálja, hogy a nemzeti érdekeket, amelyek magatartásunkon vörös fonalként húzódtak keresztül, a kormány is előtérbe helyezi. Csak ez sz egyetlen mód, a melyikei elkerülhető, hogy a huzavona és a viszáiykodás szennyes hudámai el ne borítsák a nemzetet. (Zsjos helyeslés a munkapárton.) A tisztelt túloldalnak semmi masért nem teszek súlyosabb szemrehányást, mint azért, hogy a nemzetet arról a magaslatról, amelyre férfias ereje emelte, sikerült lerántania. Ha a kormány se jobbra, se balra nem tekintve halad az uíon, amelynek irányát most adta meg, a miniszterelnök ur teljes támogatásunkra Jalái. Tiszát beszéde után percekig ünnepelte a munkapárt és a középen ülő képviselők egyrésze. Tisza után Károlyi Mihály gróf kijelenti, hogy a választói jog elárulása miatt bizalmatlan a kormány iránt. Bizony Ákos uj választásokat sürget, szintén bizalmatlan a kormány iránt. Szabó István (kisgazdapárti) a megegyezésnek a hive a választói jog terén. Apponyi Albert nem támogatja a kormányt, mert a hősök választójogát megcsorbitoita, több százezer katoßät zár ki a választói jogosultságból. Az ©láh Pap Csicsó István és a tót Juriga Nándor sincs bizalommal a Wekerle-kormány iránt. Szurmay Sándor honvédelmi miniszter beterjeszti az elesett hősök hátrahagyottjainak ellátásáról szóló javaslatot, amelyet helyesléssel fogadnak. Az ülés fél 3-kor ért véget. — A $zéctiin¥i-&*.vé'- há%ban mindet* este Kiss Béla cigányprímás híres 7tn@kajra muzsikái. Eger jövője — Irta: Ringelhann Béla oki. gépészmérnök. — (I. közlemény,) Eger, május 11. Az Egri Újság április 23 iki számában, a sürgős vasutépitkezésekre vonalkozó iparkamarai értesítés egyrészt, másrészt a közelmúlt napokban mindkét napilap hasábjain megjelent városfejlesztési p.ogrammok adnak iapulsitot alábbi pár közleményemnek. E közlemények, a melyek csak szerény nézeteim, nem ölelik fel a már elhatározott építkezések és technikai alkotások egész komplexumát, de azok egynémelyikének elkészítésére esetleg befolyással birkáinak, mindenesetre azonban alkalmat adnak mindnyájunk sz.véhez hozzánőtt szőkébb hazánk, városunk jövendő fejlesztésének megvitatására. Miután úgy a város érdekei, mint a polgárok békéje azt kívánja, hogy a személyeskedések" hírlapi polémiája abba hagyassák, a mai Treuga Dei t használom fel a szerkesztőség szívességéből e sorok közzétételére. Kérek mindenkit, a kinek eszméje van, hogy közleményeim befejezése után járuljon hozzá azok tisztázásához, indítsuk m?g a poiem.át e téren, mert ebből kára senkinek, haszna pedig esak a köznek lehet. Kikapcsolom egyelőre a vízművek, a csatornázás és a közvágóhíd megépítését, mert azoknak a lehetőség szerint mielőbb való megvalósítása vitán felül áll. A lakásínség. Első és legsürgősebb teendőnk a lakásínség enyhítése. Természetes, hogy a hatóságnak arra keli törekednie, hogy a városnak lakosai számához viszonyított egyébként is igen nagy területe tovább lehetőleg ne növeltessék, vagy a mennyiben ez nem volna lehetséges, a város fejlődése természetes irányba tereitessék. Az építkezési szabályrendelet módosítandó. Bizonyos épüési körben csak emeletes háza* építhetők. Igaz, hogy ez a radikális intézkedés a magán jogba vág, de minden törvény és rendelet szabadaágkoríá r tozás. Ez esetben a város beépített területe lényegesen növekedni nem fog, a lakásínség pedig enyhül. Ez az intézkedés igen fontos a városi közmüvek létesítésénél. Uj utcák keie.kezése az utaknak, gyalogjáróknak, csatornázásnak ; i pité&ét, a közműveknek, úgymint villamos gáz-, vízvezetéknek hiterjesztését vonja maga után. Miután ezek költségei nagyrészben a közvagyont terhelik, a befektetési költségeket emelik, illetve a közművek esetében azok rentabilitását veszélyeztetik. Másrészt egyesek el sem készíthetők, hogy esak egyet említsek, a Szép- a8szonyvöigy utca második felének kanálizációja. I r*-i így eljutottunk oda, hogy a város % esak természetes irányban fejleszt- \ hető. Eger természetes fejlődési iránya az Eger vöigye. Uj pályaudvart Egernek. \ A vasúti forgalom növekedése már a háború kitörése előtt arra > kényszeritette a vasút illetékes té* ? nyezőit. hogy az uj pályaudvar sür- ; gős megépítésének tervével foglalkozzanak. S ha a háború meg nem ) akasztja, ma már el is készült volna Eger uj pályaudvara. A mai egyel- - dalon hozzáférhető rövid állomás a béke forgalom lebonyolítására al- ; kalmatlan. Folytonos kocsi torlódás- :• sál, illetve tolatással ár, amely egyrészt a kocsik kihasználását Hcheziti, másrészt állandó nagy üzemköltséget okoz. A béke ipari fellendülése, az alakuló uj vállalatok üzema a vasúti Forgalomnak előreláthatólag olyan lökést adnak, ho^y az uj átmenő pályaudvar meg* : építése vasúti fergami szempontból el » ein odázható. Egyike keli, hogy legyen a béka e'ső, vasaS befektetéseinek. Miután pedig az uj pályaudvar a mai irányának csaknem derékszög ala.t való elforditását, s igy lényeges távolsággal való külyebb helyezését követeli, de egyébként is az előrenyuló hatvani és makiári külvárosok, a mai pál audvar felszabaduló területe, a szomszédságában, az Éraekkert mögött levő és a város területébe beékelődő érseki és káptalani földek maguktól muta:ják azt, hogy a városnak ez irányban kell fejlődnie az uj városrészeknek, a létesülő ipari vállalatoknak itt kell fölépülniök. Itt egyrészt az ipari szempontból fontos jó viz, a pataknak vize, rendelkezésre áll, másrészt a szál itis eszköze a közúti vasút könyen létesíthető. Területet szerezzen a város. A város fejlődéséhez szükséges i t vázolt területeket magának a városnak kell megszerezn e, mert a jövendő utcák területe, azok kié pitése, a szükséges technikai beren- dézések létesítésének költségei a város terhét képezik, és azok a város anyagi megterhelése nélkül csak úgy létesíthető!?, ha a területei megszerzése és parcellánként való eladási ára közö ti különbözet a város javára esik. Amint mi minden szépért *s jóért lelkesedő Érsek főpásztorunkat smerjük, a ki jó szivének s városunk iránt való szera- teténck a fürdő és uszoda átadásával is tanujelét adta, s az a jótékonyság, amelyet £ugy a főkáptalan, mint annak minden egyes tagja úgy egyesekke , mint magával a várossal szemben mindig gyako rolt, feljogcs tanak arra a föltevésre, hogy a városnak e területek meg szerzése iránt való kérelme meghallgatásra talál anná is inkább, mert a dolog pénzügyi r sze is megoldható. Akár úgy, mint az Étsek urunk ő nagy méltósága a fürdő és uszoda átadásánál meg* tette, s a mellyel a város lakosságát örök hálára kötelezte, ho^y csak a mindenkori kamatok fizetendők, a melyre fedezetül az értékesítésig a földek bérjövedelme szolgálna, a tőke pedig a részlet eladások alkalmával a befolyó vételár részletekből fedeztetnék; akár pedig úgy, hogy a város a földek megvételére opciót nyerne, s azok eladásánál mint közvetítő szerepelne. * Vissza a hadlfagságböl. Miskolc, május 11. Ma a következő 10-es honvédek érkeztek haza hadi fogságból: Mezei János Eger, Kovács János Lelesz, Csábi Pál Hort, Lázár József Mezőkövesd, Fodor András Eger, Lisza István Hört, Bartók Jó zsef Ostoros, Pépei József Tiszafüred, Tőrök Pál Sírok, Dorogházy Sándor Feldebrő. á romái szerződés csík provizórium ? (Saját tudósítónk telefonjeletítése.) Stockholm, május 11. Az itteni lapok közöl csak az entente-barát Dagans-Nyhe tér szentel a román szerződésnek rövid kommentárt és azt állítja, hogy a szerződés sok kérdést nyitva hagy. A szerződés, mondja a lap, csak provizóriumnak tekinthető. ■ackenseu - a fiaadriai front tévesére. Az enttni'O táj Gorlicétőí fél. Hága, május 11. Ideérkezett angol jelentések szerint Mackensen tábornagy, . aki eddig a Balkánon működő haderők főparancsnoka volt, átvette Ruprecht bajor trónörökös hadseregcsoportja felett a fővezérletet. Berlin, máj. 11. A Vossische Zeitung genfi távirat alapján arról számol be, hogy az entente-vezérek \ Mackensennek a nyugati frontra érkezte után egy, a gorlicei áttöréshez hasonló katonai brail vurtól tartanak. B i — Köszönetnyilvánítás. Mind i azon rokonainknak, jóbarátainknak és ismerőseinknek, kik feleségemnek, illetve leányunknak temetésén megjelenni és fájdalmunkat enyhi- , teni szívesek voltak, ez utón mondunk hálás köszönetét. Fialkovics és Majoros család.