Egri Ujság - napilap 1918/1
1918-04-24 / 94. szám
í9í8 április 24. SÖR! U 1 5 A 0 Vasár- és ünnepnap délutáni előadásokat is tart a társulat mérsékelt helyárakkal. A színháznak délutáni világításáról a város gondoskodik. Itt említjük meg, hogy a szintár. sulat jöveteléig, május 16-ig hárman is kérték a színházat előadások •áljaira. • ikán a 12-esek, 11 ikén Rátkay Márton akar előadást rendezni. A szinügyi bizottság előbb megkérdezi a színigazgatót, nincs-e kifogása az engedélyek kiadása ellen s csak Palágyi válaszának beérkezte után adja ki a tanács a színházat. Ha a színigazgató ellenezni fogja, az esetben a sziniidény megkezdéséig Egerben a színházépületben nem lesz semmiféle előadás. Szterénfi korín, nyslafehäsa, (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Budapest, április 23. Az Est második kiadásában Írja: A képviselőház mai ülésének érdeklődése Szterényi • József felé fordult. Andrássy Gyula hűvösen nézi az alkotmánypártban azokat, akik hangulatot csinálnak mellette. A néppártiak hajlandók Szterényit támogatni, csupán Rakovszky van ellene. A munkapárton semlegesen, de bizonyos szimpátiával nézik Szterényi tárgyalásait. A munkapártnak a kormányban való részvételéről szó sem lehet. Úgy látszik, Szterényi ma délelőtti tárgyalásai eredményre vezettek. Po- povics Sándor nem lesz tagja a kabinetnek. Szterényi Gratz Gusztávnak ajánlotta fel a pénz* ügyi tárcát. Kultuszminiszter Zichy János lesz, népjóléti miniszter Teleky Pál gróf. A Szterényi kormányban is megmaradnak Zichy Aladár,Szurmay Windisckgraetz és Unkelhaeser horvát miniszter. á békebsráíck konie- jj renciajt. Páris, ápr. 23. f Még az idén megtartják a \ nemzetközi békekonferenciát, \ még pedig Santander ben. A ! védnökséget Alfonz spanyol király vállalta el. Az utolsó I nemzetközi békekongresszus í tudvalevőleg 1913-ban volt Osztendében. " ......................——— y I áinak nincs esemény. j A vezérkarunk jelenti: Budapest, ápr. 23. J Nincs különös esemény. Aidebrő panasza. > Éltették a kisgazdákat a \ Károlyi-földek bérletéből. — \ A földmivesek föld nélkül J maradnak. § Eger, áprili3 23. | A hétfői megyegyülésen egy szép : és mest még virágzó magyar köz- *. ség népének jajkiáltása hangzott el * a megye ősi képekkel feldíszített termében. A kisgazda féldéhsége, a magyar főldmivelő nép rögszeretete, - a hazai földhöz való ragaszkodása j tört elő az egyik kisgazda leikéből ] r ebből a felszólalásból az a mér heteden földimádat csapott elő, amely a hevesi kisgazdák lelkét az ősi földhöz, az életadó humuszhoz köti. \ Albedrő képviselője a megye tanácsában kimondotta, mi nyomja, - keseríti a falu népének lelkét, elvet- I ték a kezéből a munkát, kihúzták \ a lába alól a taiajt, kicsi határukban nekik jut a legkisebb darab j föld, mert a Károlyi uraság úgy 5 akarta. Mialatt apák, fiuk, a falu I fiatalsága künn védte mindannyiunk földjét, ezt a szép darab országot, azalatt a Károlyi birtok közé beékelt Aldebrőtől, az itthonmaradt vénektől, ; asszonyoktól és gyermekektől elvet- j ték a főidet. Künn az ellenséggel szemben megnyerték a csatát, bent a Károlyi-uradalommal szemben elvesztették. Úgy került a felszínre ez a szó- \ moru eset, hogy Somogy megye kö- jj zönsége a birtokforgalom szabályo- l zá3a miatt irt át Heveshez. Tör- í vényhozásilag akként kívánja So- f mogy a reformot keresztülvinni, hogy ! ezután minden eladó birtokra az f állam, a községek, nyerjenek élővé- \ teli jogot. Az állandó választmány \ azt javasolta, hogy miután a kor- jj mány a nemzetiségi vidékeken ngyis ■ szabályozta a birtokforgalmat, ve- j gyék tugomásul az átiratot. Ez el- j len Weisz Oáspár szélalt fel és az ‘ egész országra kiterjeszteni kéri a jj rendeletet. Dutkay Pál a szabadság megszorítását látja abban, hogy még ; a magyar vidékeken is birtokela- | dásokat. Ezt nem akarja, nem f lehet azt feltételezni, hogy magyar j földbirtokos ne tudná hazafias köte- \ lességét. (Felkiáltások a kisgazdák jj soraiból: Pedig megtörtént!) \ A beékelt Aidebrő. jj P1Ó8Z István elmondja az aldebj- rőiek eseiét, hogyan jártak a Károlyi Mihály uradalmával. Aidebrő község határában a balpüspöki pus: tában miutcgy 1000 hold.t béreltei a zsellérek és kisgazdák. A földe odanyulnak ki a házuk elé. Most az történt, hogy a falutól elvették a bérletet és másnak, a Magyar Föld részvénytársaságnak adta oda Károlyi Aldebrőre életkérdés ennek a földnek a bérlete. A község lakosai annyira vannak, hogy csak földhöz jussanak, 11 szomszédos község halárában szereztek bérletet. Életkérdés ez reájuk. Most még népes Aidebrő, de ha hazajönnek a frontról, kénytelenek lesznek elvándorolni. Ezelőtt egy hold földet 14 koronáért béreltek az uradalomtói. Most a Magyar Föld r. t. a tői földeket 160 koronáért adta albérletbe. A csupán útnak használt területet, mnelyért holdanként 14 koronát nettek, most ösz- szesen 400 koronáé, t adja a Magyar Föld nekik. (Felkiáltások: Hát ez ellen nem lehet tenni?) A kisgasöák keserűsége. A közgyűlés után beszélgettünk az aldebrőí és szomszéd kőzségbeli kisgazdákkal, akik ugyancsak áldották Mihály grófot, amiért a nép iránti forró szeretetébő! a Magyar Földnek adta bérbe hevesmegyei aradalmát és ezzel a hazafias cse lekedetével lehetővé ietle azt, hogy a frontról hazatérő aidebrőiek vándorbotot fogjanak a kezükbe. Elmondották a kisgazdák, hogy az aldebrői öregek úgy emlékeznek, valami megegyezés volt annak idején a zsellérek, és az uradalom között. Ennek dacára midőn az 1100 holdas balpüspöki birtok bériete a háború alatt lejárt, Károlyi Mihály az uradalom tulajdonosa nem az 1500 lelket számláié Aidebrőnek, hanem a banknak adta oda a bérletet. A községnek a határa mind*-' össze 280 holdból áll, beékelve a Károlyi-birtok közé. A kisgazdák a háború előtt, 1915 ig 14 korona haszonbér! fizettek holdanként. Jött azonban a bank és 28 koronát adott. A kisgazdák is megadták volna a háború után ezt a bért, de azt kérték a gróftól, hogy csak a háborn után fizethetnek ennyit, mert a földet túró férfinép a harcmezőn van, az asszony- és gyermekdolgozta fOldből nem bírják most a 28 koronás bért kihozni. Károlyi Mihály népgrófnak azonban nem kellett az aldebrői parasztok ajánlata, ő talán csak a politikában és a távolból szereti a népet, de ehhez nem volt érzéke. Megkapta tehát a Msgyar Föld r.-t. a bérletet s most tőle vehetik a zsellérek albérletbe holdját 169 koronáért. ?áris kiürítése megkezdődött. Zürich, április 23. A Tagesanzeiger hirt ad róla, hogy Páris kiürítése megkezdődött. Először is kerek százezer embert fognak elszállítani a fővárosból déli tartományokba. — A Széchényi-Rávé- házban minden este Kiss Béla cigányprímás hires zenekara muzsikái. A miskolcit mondáim A „hivatalos Jelölt“ megelégelte a dicsőségét. Visszavonta már [a korteszászlók megrendelését. Már eddig is százezrektől fosztották meg. Miskolcz, április 23. A miskolci Reggeli Hiríap írja: „A miskolczi kápviselőjeföltség — úgy látszik — holtpontra jutott. Meg kelt oldódnia előbb a kormányválságnak, hogy tisztázódjék a miskolczi mandátum. A Wekerle kormány bukásával megbukott dr. Lakatos Gyula hivatalos jelöltsége is, mert a 48-as slkotmáaypárt, melynél pénzzel és a bankok passziójával az utolsó pillanatban a hivatalos jelleget keresztül erőszakolnia sikerült, ma már csak formailag létezik, a bomlás utján van és egy- két nap múlva, amikor a kormány- válság megoldást nyer, mai összetételekben már a múlté lez. A jelöltség kérdésében azonban egy már is bizonyos, az, hogy dr. Lakatos Qyula nemcsak hivatalos jelölt nem lesz, hanem a neve végleg letűnik a miskoiezi fórumról, a hol a jelöltsége a közéleti korrupció legcsunyább fajtáját jelentette. Dr. Lakatos Gyula maga is tisztában van a fordulattal és ugyanakkor, mikor mint bizonyára jó Ízlésű ember undorral gondol arra, hogy egyesek pénzmohósága milyen posványba rántotta bele, tragikomikus helyzetének már is igyekszik levonni a konzekvenciáját és menteni akar, amit lehet, mert a válság hírére elutazván Miskolczról, intézkedett az iránt is, hogy a korteszászlók megrendelését visszavonja és lefújja. Ez bizonyára nem történt volna meg, ha legkisebb reménye fenmarad annak, hogy neve Mis- kolczon szóba jöhet. Úgynevezett hívei azonban tovább fészkelődnek, nyilván azt hiszik, hogy még kapnak pénzt. Lakatos Gyula azonban már megunhatta, hogy fejős tehénnek nézzék, akitői újabb tiz- és százezreket lehet ki- csikarni. Mert az a pünkösdi királyság, hogy néhány napig jelölt, £sőt hivatalos jelölt lehetett Miskolezon, már eddig is több százezer koronájába került Lakatosiak. — Az ember igazán nem tudja, nevessen-e rajta, hogy ennyire engedte magát beugrasztani, avagy sajnálja, hogy jóhiszeműen áldozata lett egy pár embernek, kik tőrbe csalták és zsebeiben kotorásztak.* így ir miskolci laptársunk a hivatalos jelöltről. Itt említjük meg, hogy a munkapártnak miskolci jelöltje dr. Gencsi Samu ügyvéd, ottani tekintélyes polgár, akinek megválasztása bizonyosra vehető. Ifin ai Esri iáiéi
