Egri Ujság - napilap 1918/1

1918-01-12 / 10. szám

iy18 ” január 12. 2 ­EGRI ÚJSÁG gyöngyösi irgalmas nővérek, a Mária Valéria Intézet, a gyöngyösi köz­kórház, a parádi üveggyár munká i sait burgonya tekimelében is külön s ellátásba vette és ezen intézetekről 5 és a vállalatok munkásairól az a!is- I pán nam tartozik gondoskodni. I A leirat végén aztán megmondja i a miniszter, hogy mire számíthatunk. | Eszerint a burgonyakőzpont által i kiadott diszpozíciók alapjin a megye : területén rekvirált készletek elszálli- j tását az alispán meg nem akadá í lyozhatja még abban az ecetben sem, ha a megye részére kiutalt burgonyakészletek még beszállítva nem is volnának. Ebből az követ- - kezifc, hogy mi örüljünk a p^píro- son való kiutalásnak, legyünk tűre lemmel, majd ha a megye burgo­nyatermését elviszik innen, akkor ad a központ. Az nálunk feltétlen bizalomnak örvend. A végén kereken megmondja Ha­dik, hogy ezentúl sem Eger, sem Gyöngyös, sem a községek részére buigonyát kiutalni nem fog, miért is ebből 7937 q ából keil az alis­pánnak ezeket is ellátni. Ha az az autkos Tisza- kuormány szabta volna ily s/ükre a hevesme­gyeiek krumpliját, mindjárt po itikai izgatásra használták volna fel. Mi nem tesszük ezt Ennek a kormány­nak tehetetlensége a közélelmezési rendszertelensége és hibás elosztási módszere ellen nem .kell nekünk izgatni, az teljesen felesleges munka volna részünkről. El végzik ezt ők a rendelcteikkel maguk is. Hevesmegye 16 vaggon lisztet kapott az eddigi 40 vaggon helyett. Talán ezt is a munkapárt okozta? Népcsaiás a rekvirálássat a munkapárt befeketitésére Eger, január 11. A demagógiára épített független­ségi politika nem nagyon válogatta meg soha azokat a fegyveredet, a melyekkel politikai ellenfelei ellen haicolt. Jó volt nekik minden esz­köz, ha azt alkalmasnak vélték arra, hogy a tu!?ó oldalon levőket befe­ketítsék ők tudniillik még mindig oly kiskorúaknak tartják a polgár­ságot, hogy az feltétlenül elhiszi nekik mindazt a bártyusággal ke­vert ©stebaságoí, amit 48-as cégér alatt feltálalnak neki. Pe ig a vá­lasztó közönség és a nép, amelynek szabadalmazott védői gyanánt lép­nek fel mindenütt, ismeri már az ő dörgedelmes elveiket, hazug frázisai­kat, ame'yeket ztonglőr módra szok­tak előadni. Ezek a néptribunok, a függetlenségi elvek tizenhárompró- basai most uj dalt tanulnak, hogy megtépázott népszerűségüket visz- szaszerezzék. Hogyan vé ik ezt el­érni ? Ha kofamódra rágalmaznak rendületlenül. Fel kell idéznünk az olvasó em­lékezetében, hogy ez a hét párttal oldaibatámasztott kormány 1917 jun. elején vette át az ország igazgatá­sát. Május végén a Tisza kormány lemondott és az általuk csárdává tett parlamentben a függetlenségi legények vig hangokadása mellett mutatkozott be az uj kormány a melyet a népkormány és demokrata kormány megkülönböztető jelzőkkel díszítettek fel. Ez az áldemokrata és a népjogokkal kacérkodé kormány­zat grasszál azóta Magyarországon. Fogdmeg főispánjai egész hatalmi \ pte8’*ziójukkal reáfeküdttk a várme- < gyekre és a felmentett szavazók se gitségével uralkodnak a megyék kis királyai. Amint pórázon tartják éket j felülről, úgy tartják ők pórázon a | megyéket. A kivételes törvények adta fulha- 1 taimával nemcsak él, de vissza is él ez a kormányzat, amely arra kényszeríti az e lenzéki sajtót, hogy fehér foltokkal jelenjék meg a s?jtó szabadságát igy tisztelő demokrata- kormány nagyobb dicrő-égére. kormány közélelmezési rendszeréről érnék a sajtó cenzúrának a dacára is Tisza István gróf el merte mon­dani a véleményét és ez nagyon fáj a közkormányzai liliputijainak. A kormány kitartott sajtója buldog­ugrással szalad neki Tisza Is'ván- nak és a munkapártnak és az a legfel, háboritóbb a saját tehetetlenségük miatt a munkapártot vádolják meg azzal, hogy ő az oka a most kez­dődő újabb rekvirálásnak. Ezt az ő.illettel határos vakmerő otrombaságot lehetetlen szó nélkül hagyni, hisz itt egy olyan vádat akarnak a munkapártra huzni, a melyet még a legmegrögzöttebb ámító is meggondolással nser a tol­lára venni. Elégre a történeti igaz ­ságot met hamisítani nem lehet. Köz­tudomású, hegy a Tisza-kormány még m^jus végén, tehát az uj ter­més előtt átadta helyét a koalíciós kormánynak, amelynek egy gondo san kidolgozod termésrendelelet is visszanagyott. A koalicós szakmi- nisiter, Mezőssy Béla azonban félre­dobta ezt a szakkörök által jó -ak ítélt rendeletet és késón, a gazdák sürgetésére kiadta az ö szerencsét­len rendeletét, amely annyira elhi­bázott és rossz volt, hogy két hét múlva vissza kellett vonni. Tisza István vette magának azt a bátorságot, hogy ezt országvilág előtt megái apitsa úgyis mint gazda és mint az előző kormány elnöke. Erre neki esik a kormány kitartott saj ója és hazudozik össze-vissza, munka­párti fdkinálkozásról beszél é Tisza e héten mondott beszédének tulaj­donítja azt, hogy rckvirálni kell Kap Eger burgonyái de csak papíron. Hevesbői elvihetik a kész­leteket, ha a miniszter ich nem is ad. Eger, január 11. Ha ennek a kormánynak a szak­miniszterei sokáig a helyükön ma radnak és még ki dnak egypá M'-zős-y és Hadik-féle rendeletét akkor a burgonyát csak hirböl fog­juk ismerni. Már most is a kiraka­tokban gyönyörködhetünk csupár ebben a máskor egészen mii den napi terményb n, amelyhez Eger az utóbbi időben csak papíron ét óhajtásképen juthat hozzá. Eddig nem tudtuk, hogy mennyi is az í burgonyamennyiség, amely Heves »egyét megilleti, töprengéseinktől most mpgszabadit Hadik János még mindig közélelmezési miniszter, aki kimondja, hogy a megye kontin­gensét 12900 mázsában állapítja meg Az uj esztendő első hónapjában addig tehát lennénk. Az ősz óta ugyan felkophatott az állunk a bur­gonyától, de ez bizonyára azért volt, mert tanakodtak, megnyit utal­janak ki Hevesbe. A miniszter leiratából megtudjuk, hogy a kon tinges terhére eddig az alispánhoz kiutalt 100 q át, Gyöngyösnek 600 at, Egernek 2100 at, Gyöngyös patának 440 et, ezenkívül a megye kontin­gensébe való beszámítás mellett el­szállítani engedélyezett Füzesabony, uak 200 q át, Pethő Ignác és tár­sainak Eger 1500 q át, Gyöngyös elektr. müveinek 10 20 q át, Kiss János és társai Ujhatvan 61 q-át, Bónis Sándornak 25 50 q át, össze­sen 1833.70 q át, tehát a kontin­gensből marad még 7937 mázsa burgonya, amelyet a miniszter He­vesmegye részére kiutalt. Hozzáteszi, hogy ez a mennyiség lehetőleg a «egyeben requirált, főleg kisebb tételekből legkésőbb március 31 ig részletekben bocsájtassék az alispán rendelkezésére. Már előre jelzi a miniszter, hogy az idei gyenge burgonyatermés kö­vetkeztében nem igen lesz abban a helyzetben, hogy további kiutalá­sokban részesíthessen. Ez a mennyi­ség tehát akként osztandó be, hogy a lakosság — elsősorban azon ha di<p.iri vállalatok munkásai, akiket a burgonya terén külön ellátásba nem vett, — lehetőleg az egész idő alatt, ha kisebb mennyiséggel is, el le­gyenek látva. Közli a miniszter az alispánnal, hogy a hatvani cukorgyár, az egri ciszterci rendház, az egri érseki szent József in’ernátus, az egri köz szolgálati alkalmazottak beszerzési esoporija, az egri alapítványi női rház, a siketnémák intézete, az líceum könyvnyomda, az an- 1 kisasszonyok nevelő intézete, a öngyösi szent Ferencrend, a Fe- váryné-féle árvaház Gyöngyös, a újra, mert Ausztria igy követeli. Ez a politikai népcsalás az ő koalíció« szabadalmuk. A rekvirálási rendele­tet még decemberben adta ki a kormány, január 3 án már ország­szerte meg is kezdték, de a nép kormány lapjai szerint Tiszának e heti beszéde döntö te el azt, Tisza és a munkapárt okozta azért, hogy újra rekvirálnak. Még a politikai szemfényvesztők és hamiskártyások között is példátlan az az arcátlan­ság, amivel ezek a demokrata csepü- rágók a munkapártra akarják kenni a saját kormányzatuk tehetetlensé­gét. A munkapárt csendes részvéttel nézi a kormány vergődését, de nem hajtandó az általuk leikiismeretienül összekuszált politikai helyzet kibo­gozására. Hevesmegye kenyerét most nem a munkapárti kormányzat adja. Hevesmegye eey havi lisztkon- tingensét az oiszagos közélelmezési hivatal még az ősszel 40 vaggonban állapi'oha meg. Minden második harmadik hónapban azonban csak 30 vaggonnai utalt ki a közélelme­zési miniszter. A legújabb összeírás szerint Hevesmegyének 58321 ellát- tatian lakóra van, amelyből Egerre 21952, Gyöngyösre 10500 lélek esik, mig a többi a járások között oszlik meg. Ezen az alapon az alispán a iisztjárandóságnak 43 vaggonra való felemelését kérte Harik János gróf még mindig közé­lelmezési minisztertől. Négy nap múlva esedékessé válik a január 15 tői február 15-ikéig terjedő egy havi lisztkontingensünk leszállítása. Ma azután Hadik János őexellenciája — akinek a szakálát a próféta még hosszabbra növesz- sze — arról értesíti sürgönyében Hevesmegyét, hogy a január 15 étől február 15 ikéig terj.dő egy hó n -pra kért 43 vaggon liszt helyett csak 12, szóval tizenkettő vaggon lisztet utal ki az eliáttatlan lakosság részére. Egyben megjegyzi a de­mokrata és népkormány szakminisz­tere, hogy ezt a kontingenst semmi körülmények között nem áll mód­jában felemelni, tehát ne is fárad­jon az alispán. Minek vitatkozni a Tisza kormány és az áldemokrata kormány közé­lelmezési politikájáról? Rekviráiás van és most hánytor- gatják fel azt a politikai szegény­legények, jobb volt e a Tisza-kor­mány rends ere, mint az övéké. Igenis jobb volt. A polgárság azon­ban ne azt nízze, hanem vigye, ajánlja fel felesbgéí a közcélra az ország érdekében. Ez hazafias és em­beri kötelesség. Ha kibírta ez az or­szág a világháború kínját és nyomo­rúságát, ki fogja bírni a koalíció e második kiadványának garázdálko­dását is. A szemfenyvesztőket é* hamisprófétákat, amint először, most is el fogja söpörni az ország fel­háborodásai helyükről.

Next

/
Thumbnails
Contents