Egri Ujság - napilap 1918/1

1918-04-16 / 87. szám

2 BOR I ___U j S A O A polgármester vádol. A politika, a magánérdek és az intelligens elem kö­zönye miatt :nem fejlődhe­tett Eger. Eger, április 15. Az Egri Újság több cikkben fog lalkozott a város bajaival, elmara­dottságával, rámutatott a mulasztá­sokra, a múlt bűneire, eszmék láttak napvilágot, miként lehetne Egert ebből a kátyúból kiemelni, amelybe hibás várospolitikája juttatta. A hetek éta folyó hírlapi megvitatásba most uj hang vegyül, megszólalt Eger város polgármestere is, aki amidőn védekezik a múltban elkövetett mu­lasztások ellen, egyben vádat emel, megmagyarázni igyekszik, hogy mi­ért áll csak ott Eger, ahol ma van. A polgármester ur nyilatkozatában ezeket úja: „—Hogy jövőben rend­szeresen haladhassunk, egy nagy bajon kell szerény nézetem szerint legelső sorban segítenünk, ameddig ezt meg nem tesszük, marad minden a régiben. A legnagyobb baj a kép­viselőtestület, különösen intelligens elemei érdeklődésének hiánya, közö­nyössége a közügyek iránt, továbbá egyesek részéről a magánérdeknek a közérdek fölé való helyezése s poli­tikai pártérdekből a népszerűség haj- hászása. Ezek bizony súlyos vádak, de nézzük csak, kinek a hibája, hegy a múltban, éveken keresztül ez a helyzet dominálhatott a város közházán. A politikai pártérdekből való nép- szerüséghajhászást legutoljára emlí­tette a polgármester, pedig azt kel­lett volna említenie legelőször, mert az egész áldatlan városi közéletnek ez volt a szülőanyja. Eger rendezett tanácsú város s igy a törvényható Ságokat megillető politikai kérdések bírálatával nem foglalkozhatott volna. Az elfogulatlan szemlélő azonban tudja, hogy a közgyűlési teremben épen a polgármester politikai bará­tai tették fotthonossá a politikát és maga a most vádaskodó polgár­mester volt az, aki mint elnök ezt soha meg nem akadályozta, annyi önállóságot politikai barátaival szem­ben sohasem tanúsított, hogy a po­litikai velleitásokat a közgyűlési te­remből száműzte volna. Legkevébbé tehát Jankovics Dezső panaszkcd- kstik amiatt, hogy a pártérdeket magasra engedte felburjánozni a közgyűlési teremben is folyton nép­szerűséget hajhászó pártfelei ked­véért. önáüótlansága és alkalmaz­kodni vágyása meggátolta abban, hogy a demagógiát megfékezze a közügyek intézésénél. Hogy meny- ayire engedte Jankovics Dezső be- tevinni a politikát a képviselőtestü­letbe, elég felhozni a közelmúlt eseményét, amidőn hívei leterrori- zálták és ő tűrte azt, hogy egy 60 főnyi klikk egy előimádkozó kom­mandójára bizalmat szállítson a város „parlamentjéből.* Ezt a leg­nagyobb bajt, a politikának illeték­telen behurcolását a polgármester erélyíelensége és önáüótlansága okolta. Szinte komikus, hogy amidőn mindenki tudja Egerben, kik voltak e város kerékkötői, kik szónokoltak a népszerűség hajhászás kedvéért, hogy ezek egyike ki merjen állni 20 éves közéleti múlt után és azt hangoztassa hatszor egymásután fa­rizeus szemforgatássa!. mi mindent kellett volna megvalósítani. Ez a zabolátlan politikai versenyfuté, aki eddig a vérvörös indulathályog miatt nem látta meg a város bajait, most kiái! prófétamódra és hatszor bizo­nyítja be, amit úgyis elhisznek neki, • hogy politikai pártérdekből való i népszerűség hajhászás miatt, mint a városházi többség vezetője nem elő­revitte a várost, hanem politikai szél­malom harcával minden üdvös és jó törekvésnek a sírásója volt I Ha egy város polgármestere nem alkalmas a vezetésre, ha nincsenek eszméi, tervei, nines ambíciója és igy ,pem szervez magának pártot, a melyre közérdekű tervei megvalósí­tásánál támaszkodnék, akkor előáll az a szomorú helyzet, hogy a ve­zetésre nem képes polgármester he­lyett a ieglármásabb tesz a képvise­lőtestületnek a Vezetője. Ez a ve- zérség azonban nemcsak disz, de kötelezettséget is ré a fórumon sze ­replő közéleti férfiúra, mert morali- ter e vezárséggel átveszi az erkölcsi felelősséget a polgármestertől. Ná- i lünk most előáll az a kritikus hely- í zet, hogy mindenki másra iparkodik i áthárítani az ódiumot. A polgármes­ter a képviselőtestületre hárítja át, a folyton táncoló dervis pedig előimád- kozói mivoltáról megfeledkezve szin­tén mások nyakába akarja varrni az í erkölcsi felelősséget. Ez nehezen fog menni. < ilyen helyzet mellett nem lehet ; csodálni, ha Eger művelt, igazán I értékes és közszereplésre hivatott i férfiai messze elkerülik a vár©8 köz- házát. Ezek a nemes fajsúlyú pol- gárok nem mennek tülekedni a ; berosherdórél kiabáló pojáca pcli- í íikusok közé, magára hagyták már i évek éta azt a képviselőtestületet, j ahol a közigazgatás verklijét ayike- \ rogtstják csak s minden kicsi ügyből \ pártkérdést csinál a szűklátókörű és : zabolátlan pártérdek, j A harmadik és a legsúlyosabb | vád: az egyesek részéről a magán- I érdeknek a közérdek fölé való he- j lyezése. Jankovics Dezső e meglepő : váddal a saját kormányzatára állítja ; ki a szegénységi bizonyítványt. Egy : pelgársiester, aki nem birja meg- I fékezni a közérdek fölé törő ma­il gánérdeket, aki nem vezet, de 1 vezettetik, aki soha nem is sejti I előre, hogyan fog a képviselőiéiül- j let ilyen vagy olyan az összpolgár- l ság javára irányuló kérdésben állást \ foglalni, mert az üggyel készület lenüt állanak elő, az na állítsa oda a jogtalan magánérdeket a városi 1918. április 16. fejlődés akadályának okául, mert ezzel a Isgfelháboritóbban bebizo­nyította, hogy a magánérdek kiirtá­sára se volt ereje. De ne méltózfossék erről beszélni polgármester ur. A városházán a tisztítás munkáját nem ön kezdette meg, e hatalmas és közérdekű mun­kához nem sietett segítségét felaján­lani. Ne szóljon polgármester ur a jogtalan magánérdek üldözésérőlak­kor, amidőn Önhöz kényes kérdé­seke! intéznék és Ön — hallgat. Polgármester ur, Ön, aki sokkal közelebb áll a 70 hez, mint a 60-hoz még mindig lehet szolgála­tot a közérdeknek, ha a jogosuiat- an magánérdeknek a városházról való fapusztítását erősebb kezekre bizza. Ez az erősebb kéz majd kitisztítja tatán azt az Augias-isiáliót az oda nem való demsgógpolitikától, kipusz- titja a magánérdeket s ha e kettő orgiája a városházán megszűnik, akkor bizonyára lesz kedve az in­telligens elemnek is a köz ügyekkel foglalkozni. Tisza István i bfllflgymtnlsxtgrjetöll. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Bécs, ápr. 15. Az itteni politikai körökben 5 Czernin gróf utódjául a kül­ügyminiszteri székbe gróf Tisza Istvánt «miitik mint aki a leg- 1 komolyabban figyelembe jöhet. Ha Tisza a kuszáit magyar belpolitika dacára vállalkoznék, | bizonyos, [hogy a monarchia I intéző körei fa legszívesebben l őt látnák a felelősségteljes ál- l lásban. f Budapest, ápr. 15. | Budapesten Andrássy Gyulát szeretnék hívei a külügyminisz­teri székbe ültetni. Andrássy 1 mindent elkövet, hogy régi í titkos óhaját megvalósíthassa. Most már nem törődik a vá­lasztói joggal, csakhogy célját elérje. Sokan szívesen látnák, i ha Andrássy cselszövő szemé­lyétől a magyar belpolitika megszabadulna. Komoly jelölt- \ ként jön számba a külügymi- niszterségre Pallavicini János \ konstantinápolyi nagykövet is. -í __ M ozgolódás délen. ; A vezérkarunk jelenti: Budapest, ápr. 15. | OLASZ ARCTOML: A délnyugati harcvonalon kelyenkint fokozott harci tevé­kenység. Kogykett bánni a hadifoglyokkal? Eger április 15. A földmiveíésügyi miniszter a had­ügyminisztériumnak egy érdekes ren­deletét közölte ma Hevesmegyével. A hadügyminiszter rendeletben pre- eizirozta a hadifoglyokkal való bá­násmódot. A rendelet elvi határoz- mányok közlésével kezdődik. Esze ­rint sz oroszországi hadifoglyok az hágai egyezmény értelmében még nem tekinthetők szabadoknak mind­addig, míg gazdasági és más viszo- nyok nara engedik meg hazaszállí­tásukat. A hadifoglyok mozgási szabad­sága általában nem haladja meg az eddigi kereteket. A foglyok mozgási szabadsága elé újabb határt nem szab a rendelet, de megállapítja, hogy vonaton kiséret nélkül nem utazhatnak. Amig visszaélések nem történnek, mozi- és színházlátogatás megengedhető, este 9 óra után azon - ban feltétlenül tiles. Azokkal a hadifoglyokkal szemben, akik szökési kísérletet tesznek, vagy mint munkakerülőket s ellenszegü­lőket megbünieiik, a retorzió az lesz, hegy legutoljára fogják bazabocsáj- tsni íktt. A hadifoglyok orvosi fel­ügyeletére nézve az eddigi szabályok maradnak érvényben. A hadifoglyoknak Ausztria-Ma­gyarországon való maradhatás iránti kérvényei a hadügyminisztérium 8800—1918. számú rendeletének ér­telmében kezeltetnek. E szerint a kérvény az elöljáró parancsnokság­nál nyújtandó be. A döntésre az illetékes központi polgári hatósá­gokkal egyetértésben a katonai igaz­gatás jogosult. Erőszakos hazakül­dése olyan hadifogolynak, aki ezt nem akarja, nem fog elrendeltetni. A katonai szolgálatra való behi- vástói egyetlen oly hadifogolynak sem keil tartania, ki Ausztria-Magyaror­szágon akar maradni, mert az itt- margdáara szóló engedély az állam­polgárság megszerzését nem kívánja, mert ez különös, időhöz is kötött feltételekhez van kötve. A hadifoglyok által sokszor fel hozott nemzetközi jogi kérdések­ben, mint házasságkötés, tulajdon szerzésének a joga, családjuk ide- hozatala stb., általános érvényű ren­delkezések és útbaigazítások nem adhatók ki. Ezen kérdések megíté­léséhez az illető hadifogoly sze­mélyes viszonyainak ismerete elen­gedhetetlenül szükséges. Ezen téren mozgó kérdések írásban az elöljáró parancsaeksághoz nyújtandók be, vagy jegyzőkönyvbe fogialandók, melyet a legközelebbi halóság vesz fel és terjeszt a döntésre jogosult hatóság elé. Oly hadifoglyoknak, kik valamely osztrák, vagy magyar állampolgár­nővel akarnak házssságet kötni, a szükséges okmányek beszerzéséig itt kell msradal.

Next

/
Thumbnails
Contents