Egri Ujság - napilap 1918/1

1918-04-05 / 78. szám

XIV. évfolyam

1958. Április 5 péntek 78. sisain

Ára 10 Ilii ér

Előfizetési árak:

Helyben és vidéken postán küldve egész évre 28 korona, — fél évre 14 korona, — negyed évre 7 korona, — egy hóra 2 korona 50 f. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 10 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106.

POLITIKAI N AP1LAP

Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR.

Felelős szerkesztő: KISS ENDRE.

Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap.

Hirdetési árak:

Soronként: Nyílttéri közlémény2 K, bírósági ítéletek, köz- gazdasági közlemények, gyasj jelentések 1 K. jótékonycélu egyesületek, bálbizottságok értesítései, felülfizetések nyugtázása 30 fill. Eljegyzések, házasságok, köszönetnyilvánítások 10 sorig 6K. Hirdetések hasábonként és cm.-ként hatóságok, részvény társaságok, gazdaságok, hivataloknak 1 K, magáncégeknek 60 f., szallag hirdetés szövegoldalon 30

Üzenet a bolsevikieknak.

Eger, április 4.

Valahányszor Czernin külügyminiszter megszólal, ez mindig egy nevezetes határállomást jelent a világháborúban. Most azt jelentette be, hogy a világháború egyik fejezetét bevégezték. Mert valóban a keleteurópai háború be van fejezve. Ami még hátra van, Szerbia, Montenegró, ez már nem háború, hanemfcsak a békekötés egy-egy részlete.

Mondott azonban most Czernin más egyebet, olyanokat is, amikből itthon is tanulhatunk a magunk belső politikája dolgában. Rámutatott ugyanis arra, hogy valahányszor a világháború olyan stádiumba jutott, hogy ellenségeink belátták, hogy bennünket legyőzni nem tudnak és kezdték is már keresni a velünk való béketérgya- lások lehetőségét, mindannyiszor olyan hangok keletkeztek Németországban és nálunk is, vagy olyan mozgolódások jelentkeztek, amikből ellenségeink azt a hitet merítették, hogy csak folytatni kell a háborút, mert a mi belső viszonyaink előbb utóbb összeomlásra fognak vezetni. így a Clerrencau békekisérletét a legutóbbi tömegsztrájk és azoknak a szó- szátyársága hárította el, akik örökösen az ajkukon hordják a pacifizmus jelszavát és 'szentül meg vannak győződve, hogy ezzel a béke ügyét szolgálják. Holott mint a példa mutatja, 5ppen ellenkező hatást érnek t vele. Ezt a kis intelmet a ií itthoni bolseviki pártjaink is Sfyükre vehetnék,

\zt hisszük nincs senki ebbet a Monarchiában, sőt a közonti hatalmak egész terfi! létén, aki ne vágyódnék már a béke nyugalmára és aki ne I óhajtaná már a világháború szörnyű borzalmainak befejezé- i sét. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ebből pártpolitikát csináljunk és ezt agitációnak használjuk fel, mert az orosz- országi példa fényesen megmutatta, hogy az ilyen agitáció dezorganizációra vezet, meg- gyengiti az ellenállóképességet í és a legkárosabb hatással lehet | a hadviselésre. Ha aztán nincs olyan ember se az országban, aki ne óhajtaná a békét, viszont az is bizonyos, hogy nincs olyan ember se az országban, aki azt óhajtaná, hogy

akár az orosz állapotok uralma érkezzék el hozzánk, akár pedig ellenálló képességünk csők kentése fotytán ellenségeink rajtunk diadalmaskodhassanak. Az idevonatkozó intő szót tehát épp olyan komolyan kell fogadnunk Czernin külügyminisztertől, mint ahogy diadallal szokták hirdetni a mi legszélsőbb politikai pártjaink, hogy pacifizmusuk tekinteteiében nekik Czernin a legnagyobb pro- tsktoruk. Ha hallgatnak Czer- ninre, amikor a jövő .világbékéjéről beszél, hallgassanak rá akkor is, amikor ezt a vilagbé- két biztositó eszközökről vagyis a szilárd kitartásról beszél.

francia kudarc JKorrenilnéL

A németek finn főidőn megvetették lábukat.

A nagyfőhadiszállás jelenti: Berlin, ápri’is 4.

NYUGATI HARCTÉR:

A harci fronton, a Sommetól délre a harci tevékenység újra feléledt. Az ellenség meglepetésszerűen és erős tüzérségi előkészítés után kora reggel és délután négy Ízben hiába igyekezett visszafoglalni a Morreuiltől délnyugatra tőle elragadott magaslatot. Támadásai súlyos veszteségei mellett összeomlottak. Verdun előtt és a Piarroy erdő mentén sok helyütt élénk tűzharc volt.

KELETI HARCTÉR:

Német csapatok a finn kormánnyal egyetértőig a finn szárazföldön megvetették lábukat.

A többi harctéren nincs újság.

! Feszültség a politikában.

(Saját tudásiiónk telefonjelentése.)

Budapest, április 4.

Az Est második kiadásában I azt írja, hogy a lappangó vál- | ság a holnapi nappal forduló j pontra jut. Wekerle és Apponyi 1 a pénteki minisztertanácson | referálnak kihallgatásuk ered- j ményéről, ahol Wekerle egyben konkrét előterjesztéseket tesz a politikai helyzet tisztázására. A

kormány pártjai a választói reform ügyében mielőbbi döntést követelnek és ha a kormány állásfoglalása nem lenne egységes, a kormányt támogató pártok ellene nyilatkoznának a megalkuvó megoldásnak. Wekerle állítólag szilárdan el van tökélve, hogy a választói javaslaton alapvető részleteiben csorbát nem enged ütni. A pénteki nap tehát a politika elsőrangú kritikus napja.

Szabadságolják a mezőgazda katonákat.

Mező-és erdőgazdasági, sző- lőmirelési és egyéb gazdasági munkák végzésére használják fel.

Hunkásesztagokat is vezényelnek ki.

Eger, április 4.

A honvédelmi miniszter körrendeletét intézet valamennyi magyarországi vármegyei és városi törvény- hatóságokhoz, amelyben elrendeli, hogy a legénységnek az a része, mely a hadrakelt sereg részére mindenkor szükségelt pótlás, a kiképzés és általában a katonai érdekek figyelembevétele után rendelkezésre ál!, a földek megművelése, konyhakertészet len, kender, komié, cikória, repce, mák, dohány, répatermelés, szőlőmunkák (metszés is), továbbá szénakaszálás, aratás és cséplés, valamint fatermelési és szállítási munkák és általában minden mezé és erdőgazdasági munka elvégzése céljából a folyó évben is szabadságoltatni és katonai munkásosztagokban rendelkezésre fog bocsáttatni még pedig a múlt évi rendelkezésektől eltérőleg nemcsak a március 1 - töl november 30-ig terjedő idő alatt, hanem egész év folyamán, tehát a téli hónapokban is.

Minthogy a gazdasági fronton valé szívós küzdelem, a szervezett, céltudatos és lankadatlan munka éppen oly követelménye a hadjárat sikeres folytatásának, mint a fegyverek erős egyöntetű és változatlan kitartása, a polgári és katonai hatóságokat újból és legnyomatékosabban felhívja, hogy ezen rendeletet a legnagyobb pontossággal, a feladat komolyságának a teljes megértésivel, s az eddig tapasztalt lelkiismeretességgel hajtsák végre.

1. Igény a szabadságra és annak tartania.

A szabadságra igénnyel bírnak:

a) az önálló mezőgazdák (bérlők), illetőleg azoknak legközvetlenebb hozzátartozói (fiú, vő, testvér);

b) a szőlőbirtokosok, vincellérek és kádárok;

c) a bognárok és mezőgazdasági kovácsok, ha iparukat a mezőgazdaság érdekében önál óan űzik;