Egri Ujság - napilap 1918/1
1918-03-15 / 62. szám
E G R I ___U j S A G 1 918 március 15. pártot maga mellé állítani, a melynek a tagjai a képviselőházban legalább ha nem is százra, de legalább a félszázra emelkedtek volna. De most itt az ideje. Most vagy Isoha. A kivételes hatalom nyomása alatt élő, még itthon lévő fel- mentettekkel akar Andrássy Gyula magának pártot szervezni. S igy a megegyezésnek voltaképpen egyedül Andrássy- nak ez az ambiciója állja útját. Úgy látszik, látják ezt már a legilletékesebb helyen is, talán az együttes audencián meg kellett éreznie Andrássynak, hogy nem szimpatikus ez a szereplése. Axaratlanul is úgy fest ugyanis a helyzet, mintha az Andrássy-család még a háború viharai közepette is folytatni akarja azt a birokver- senyt, amellyel már néhány évtizede küzd Tisza István ellen. Alkalom nyílt meglátni, hogy mennyivel magasabban áll az ilyen személyes ellenszenv érvényesülése tekintetében Tisza István gróf, aki egy komoly államférfiu felelősségér- zetes aggodalmait tárta a király elé és úgy látszik oly meggyőzően, hogy a legfelsőbb helyen is szükségesnek látták a megegyezés megkísérlését, dacára annak, hogy megelőzőleg az egész . Andrássy-család és pedig ma0a Andrássy Gyula, Eszterházy és Windischgrätz a királyi kihallgatáson felelős állásból, a család fenegyereke, Károlyi Mihály pedig a felelőtlen bolseviki párt éléről igyekeztek legfelsőbb helyen megérlelni azt a felfogást, hogy a helyzetből való kibontakozásnak egyedüli lehetősége az országgyűlés feloszlatása és a kivételes hatalom eszközeivel az Andrássy családnak a parlamenti többségcsinálása és igy kormányra jutása. — A 47-48 éveseket is elboe-ájíj a katonaságtól. Bécsből jelentik: Czapp osztrák honvédelmi miniszter bejelentette a költségvetési bizottságban, hogy még ebben az évben nemcsak a 49 50 és 51 éves népfelkelőket hanem a 47—48 éveseket is elbocsájtják a katonai szolgálatból és pedig olyan mértékben, amint a hadifoglyaink hazajönnek. Hz egri érsek és a király negyedik fia A királyfi neveltetése ősi jogon az érsek kötelessége Eger, mérc. 14. Százegy ágyulövés jelezte az örvendetes eseményt, hogy Magyar- ország királyinak fia született. IV. Károly és Zita királya^szonv örömé ben osztozik hü magyar népük, de nekünk egrieknek kétszeres az örömünk: Ősi Árpéd^ori hagyomány szerint ugyanis a király negyedszülött fiát a mindenkori egri püspök tartozik felnevelni. A kis királyfi tehát, ha felséges szülei úgy akarnák, majdan az egri ének felügyelete alatt neve'kedoék. Az egri érsekek ezen ősi kiváltságáról megkérdeztünk egy, a kánonjogban otthonos főpapot, aki az alábbiakban volt szives nyilatkozni, honnan da'álódik az egri püspökök, később érsekeknek ez a királyfit nevelő kötelessége: Az egri püspökök, akiknek joghatósága 1804 ig, a püspökségnek érsekségre emeltetéséig, Hevesvármegyétől Máram^rosmegyéig terjedt, sok előkelő kiváltsággal, joggal és kötelességgel voltak királyaink által felruházva. Ezek a kiváltságok, jogok és kötelességek között a legkiválóbb s az [egri püspökök által a legtöbbre becsült az volt, hogy a magyar királyok negyedszülö t fiának ők voltak az őrei. A legrégibb bizonyítékunk erre IV. Bé a királynak 1261 ben kelt okteve e, mely szerint: „Hogyha valamely időben Magyarország királyainak, utódának, négy fiuk vo'na, az akkori egri püspök a negyediket őrizze, amint ezt szent királyaink rendelték és meghatározták.“ E<ső Lipót király pedig 1694. augusztus 19-én, mikor Fenesy György, e*,ri pü>pök, a tö- rökhódoitság idején a kincstár s egyes magánosok által elfoglalt püspöki javak visszaadását kerte, a negyed szülött fiú őrzésének kötelességét külön is hangsúlyozta a ja vak visszaadását elrendelő iratában. Az egri egyházmegye főpásztorainak ez a joga és kö*elts>-ége nem szűnt meg a pügpöks gnek érsekségre való emelé e után sem. Csakhogy 1801 tői e jog- és kötelességének részeseivé tétettek a kassai és sza mári püspökök is, mivel aző javadalmak az egri püspök bir okaiból lett kihajtva Az egr püspökségnek érsekséggé emelését then delö királyi oklevélben azt olvassuk ugyanis, hogy a király negyedszülőit fiának őrzéséből származó jogokat és kötelességeket, melyek előbb kizárólag az egri püspökre hárultak, ezuián: „úgy a jelenlegi egri érsek, mint utódai, a kassai és szatmári püspökökkel együttesen, f imerülő esetben, pontosan te'j ►úr-ék.“ Már az elmondottadból is kitűnik, hogy az oklevelesben használt „őrzés“ szó alatt a neveltetést is kell éiteni, nemcsak a szükség esetén vaió olta'mat. Egyébként semmi értelme sem lenne, hogy miért hangsúlyozta a püspökséget érsekséggé emelő oklevél ezt a kötelességet s miért osztotta meg azt a kassai és szatmári püspökökkel, ha nem tekintette vo na maga az uta'kodó is az „őrzést“ valamelyes o'yan anyagi kiadásokkal jaró tötelessegnek, mint amilyen a kegyúri jog. Ha a kegyúri jogokkal s kötelességekkel biró uradalomnak egy tu lajdonosa van, akkor ez mega gya korotja a kegyúri jogokat és maga viseli az e jogokból származó terheket' Ha aztán ez uradalom egy tulajdonosról több tulajdonosra száll át, akkor azok egyetemlegesen, együttesen élvezik már a jogokat és viselik a terheket, mert a kegyúri jog a birtokhoz vap kötve. Mikor királyaink a negyed szülött fiú őrizetét az egri püspökre bízták, tulajdonképpen igen előrelátóan cselekedtek, me t hiszen sokszor tapasztalták a vesz lyeket, melyek ellen a kirá yok fiai sincsenek biztosítva és ezáltal családjaikról akartak gondoskodni. Éppen ezért a negyed szülött fiú őrzésére kiszemelt egri püspököt kivá'ó javadalmakkal is felruházták, hogy szükség esetén meg tudjon felelni az őrzés kiváltságából eredő kötelességeinek. így ez az őrzési kiváltság az egri püspökség javadalmához fűződő kötelességgé vált. Miután 1804 ben az egri püsoösség javadalmát a kassai és szatmári püpökségekkel osztották meg. az őrz|si kiváltságból származó terheket is, szükségszerűen meg kellett osztani az egri érsek és az uj püspökségek főpásztoraival. Az őrzési sö élesség és kiváltság megmarad az egri érseknél, az eb bnl folyó terhek viselése azonban közös lett. Ezt a felfogást, hogy az őrzés alatt neveltetést is kell érteni, igazolja V-ik István 1271 ben s l-sö K ’roly 1327 ben kelt oklevele is. Mmdk ttőben az egri püspök „nutrix“ nak, azaz táplálónak neveztetik. De maguk az egri püspö kök is a négy, d szülött fiú őrzését úgy fogták fel, mint neveltetést. így pl. Telekesy István egri püspök, mikor a Rákóczi szabadságharcé ban való rés vétel gyanúja miatt az egri pü-pöKségtól megfoszttatott, egyik barátj thoz intézett levelében sajnálkozását feje i ki a felet, hogy i^y most mar nem részesülhet abban a sze encsében, hogy Szent István király rtndeieie folytán a magyar király negyedik fiát neveltethesse Eid^dy Gabor gróf egri püspök pedig a pozsonyi orszaggyü lécre jövő III ik Káioiy királyt, mint az ország^yü és szónoka 1722 ben az ország hataran, Farkasfalván, üdvözölve, azt a szerencsét kívánta m gának, hogy megérhesse azt, hogy a király negyedik fiát neveltethesse és tápláltál hassa. Ezt a kívánságát Erdödy püspök megismételte Mária Terézia királyné idejében is, mikor arra a dis. palástra, melyet a királynőtől ajándékba kapott koronázási magyar öltönybőik észitteiett s melyet az egri érseki rezideneia kápolnájában őriznek, arabeskek közé beíratta: „Bár éltetné sokáig az Ur Mária Teréziát s bár adna alkalmat neki arra, hogy a királynő negyedik fiát neveltethesse.“ 1804 tő! kezdve egészen Barta- kovics Bé'a rozsnyói püspöknek egri, érsekké történt kinevezéséig, az egri érsekek kinevezési, illetően királyi adományleveleibe mindig beiktatták a magyar király negyed s?ü ött fiának őrzési kiváltságát és kötelességét, 1850 ben Banakovic* Béla, majd 1873 ban Sitnassa József dr. érsekké kinevezési okleveleiben, valamint mostani érsekünk kinevezési oklevelében e kiváltság említése ! nincs mrg. Történetíróink Magyarország fennállása óta, mindössze kilenc királyunkról tudnak, kiknek negyedik fiuk is született: Vak Béla, II. Géza, III. Béla, II. Endre. V. István, 1. Fer- dinánd, Miksa, Mária Terézia és Ilik Lipót voltak ezek a magyar királyok. Kilencszer lett volna tehát módjukban az egri püspököknek előkelő kiváltságuk gyakorlására, de sehol sem olvasunk arról, hogy | királyaink a pü pökök enemü szolgálatit igénybe vették volna. Jelen• légi ki.ályunk a tizedik magyar király, kinek negyeds: ülött fia van. ■ Átsimiljáb a választójogi javaslatot. \ Tárgyalás kezdődik a pártok között. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Budapest, márc. 14. jj A 8 órai újság jól értesült helyről azt közli, teljesen elejtette a kormány azt a fe’ merült tervét, hogy a Házat ellj aapoltatja. A kormány minden idejét most a megegyezés kérdése foglalja le. A leghatározottabban megcáfolja a lap a I kormánypárti «ajtónak azt a tendenciózus híradását, mintha a választói javaslat lényegében • változtatásnak nem lenne helye. Ez annál is inkább átlátszó ■ valótlanság, mert ha ez igy I volna, az esetben nem lenne \ szükség arra, hogy a miniszterelnök a munkapárttal tárgyaljon. Más forrásból származó értesülés szerint a király felszólította a nála kihallgatáson volt három politikust: Wekerlét, I Andrássyt és Tiszát, hogy egyezzenek meg a választójog kérdésében. Miután őfelségé-
