Egri Ujság - napilap 1918/1

1918-03-10 / 58. szám

2 E O R 1 ÚJSÁG 1918 március 10. a magyar pártok javaslataikat összeegyeztessék, egyedül gróf Andrássy Gyula áll, aki hatal­mi szempontból akarja Weker- lének ezt a megegyezésre való törekvését keresztülhúzni. Bécsben jól tudják, hogy ennek a kormányzatnak sok politikai baklövése között a legnagyobb a katonai kérdés­nek a háború alatt való napi­rendre tűzése. Az önálló ma­gyar hadsereg kérdését most vetették fel, amikor az egy há­ború közepén épen nem idő­szerű, most erőszakolják, ami­kor Ausztriában alkotmány mó­dosítás készül. A királyban már r.égebben a háború alatt megérlelődött az a szándék, hogy az ország­nak spontán elhatározásából felajánlja a magyar hadsereget. Ez még a Tisza-kormány alatt történt, de Tisza István nem sietett ezt a mai kormány mód­jára korteseszközül hihasználni. Jött azonban a koalíciós kor­mány, a rideg pártérdeknek kellett feláldozni ezt a készülő fejedelmi elhatározást Nem akarta ez a kormány megvárni, amig a háború után átnyújtja ezt az ajándékot a király a nemzetnek. Meggyőződtek Bécsben arról is, hogy ez a kormányzat kép­telen a háborús feladatait tel­jesíteni. Nagy zajjal megcsinál­ták a pártalakitást, de többsé­get szerezni képtelenek. We- kerle pártot csinált magának, de abban a pártban ö teljesen háttérbe szorult. A kormány­pártot Andrássy használja fel a maga intrikái eszközéül. A helyzet Seidler legutóbbi be­széde folytán is annyira bonyo­lult lett, hogy számolnak azzal, hogy Szurmay Sándor rövide­sen, mint miniszterelnök jön Budapestre és a munkapárttal való kompromisszum díján nyélbeüti a választói reform ügyét. Lenint én Trockljt vádoltak az orosza*', i Kopenhága, márc. 9. Pétervárott nagyon izgatott a hangulat. A lealázó német­orosz békéért Lenint és Troc- kijt vádolják, mert halogatá­sukkal nagy kárt okoztak az országnak. Felgyújtotta magát , egy egri hivatalnok Petróleumot öntött a ruhá­jára és elégett. Eger, márc 9. Az öngyilkosságnak egészen uj, eddig szokatlan formáját választotta egy nyugalmazott egri vasúti tiszt­viselő, Frank József 55 éves nyugdíjas vasúti hivatalnok a Király-utca 25 szám alatt élt nénjeivei a családi házukban Frank betegeskedett, az id-gb j kínozta, a lábában prdig c-uzos bántalnaai voliak Az utóbbi időben annyira elhatalmasodott rajta a baj, annyira kínozták lábf jásai, hogy az öreg ur valósággal élet­unttá vált. Hiába vigasztalta nővére, hogy a tavasszal majd jobban lesz, de Frank József lemor dóit az élet­ről, amely öreg korara csak fájdal­mat hozott neki. Az 55 éves agglegényt gyógyítha­tatlan betegsége rémes tettre ragadta. Szombaton délután 3 órakor végső elkeseredésében magához vette a pefreleumos üveget, yufát és egy 9 mm-es revolvert és azzrl az ud­var félreeső helyére ment. Itt ruhá­ját végig öntötte petróleummal, azután meggyujtotta, kezébe ekkor a revolvert nyilván azért vette, hogy ha az öngyilkosság igy nem sike­rülne, akkor golyóval vessen véget életének. A revolvert azonban nem volt már ideje használni, mert mint a meggyujtott kéve egyszerre lobbot vetett a ruhája ás a félreeső helyen a szerencsétlen ember egész teste valósággal izzóvá égett. Mire a ház­beliek a füstöt észrevették, az ön­gyilkos saját bőrének agyonperzse- lését, már alig volt benne élet, a i felismerhetetlenségig összeégett. A rendőrség részéről Fridi Gyula főkapitány és dr. Czigler Henrik kerületi orvos jelentek meg a hely­színén, akik kórházba akarták Frank Józsefet szslntani, de a testvérei nem engedték. Nem sokára reá az öreg ur iszonyatos kinok között meghalt. Hozzátartozói úgy tudják, hogy már régabben foglalkozott az öngyilkosság gondolatával, mig most j egy őrizetlen pillanatban ily szörnyű módon hajtotta végre szándékát. Hatvan koronás uj ruha Húsz koronás szövet. Eger, márc. 9. Az országos népruházati bizottság jövőbeli ténykedéseit illetőleg az Egri Újság szerkesztősége a követ­kező információkat kapta: — A népruházati bizottságnak az öltözködés kérdésében készített elő­terjesztését a műit héten intézte el a kereskedelemügyimi usztérinm. Ak­kor az összes érdekeltek bevoná­sával ankét volt ott, melyen elfo­gadták a bizottságnak azt a javas tatát, mely szerint a népruházati ügyek vitelére és irányítására kor látlan felhatalmazással egy üzleti szervet létesítenek részvénytársasági alapon. Ez az uj intézmény a leg­közelebbi napok an két millió ko­rona alap őkével meg fog alakulni. Az alakulás azonban kizárólag al- truiszúkus alapon történik, melyben csupán az állam nyer érdekeltséget. I A jövőben tehát ez az uj állami : részvénytársaság fogja intézni az egész ország nép;uházati ügyeit. — A ruhahiány enyhítésére a bi­zottság másfélmillió méter szövetet rendelt. A munka a magyar és osztiák gyárakban már folyamatban van, mig a teljes anyag leszállítása ez év őszére várható. A szöget ára méterenként 15—20 korona lesz. Gondoskodásuk kiter­jed a kötö't és szövött árukra is, ebből is várh.tó megfelelő mennyi­ségű áu — Előkészületek alatt áll a vi­déki szervezetek létesiése, melyek­nek megalakulása után életbe fog lépni a jegyrendszer és az ócska ruhik beszolgáltatásának kötelezett­sége. A munkásoknak 60—70—80 koronáért már a legköze ebb adnak ruhákat. — A szétosztás végett az egyes gyárak bizalmiferfiaival lépnek érint­kezésbe, akikkel munkások utján megállapítjuk, hogy kiknek keli lső sorban ruha. Közgazdaság. | — ki egri hordógyár részvényei. Máreius 16-ikan lesz az alakuló közgyűlés. Eger, március 9. Megemlékeztünk már az Agrár­takarékpénztárnak arról a hatalmas lendülettel megindított akciójáról, hogy Egerben hordógyárat készül létesíteni. Az e célra alakult rész­vénytársaság 1000 darab 300 koro­nás részvényt bocsájtott ki, amelyet már teljesen lejegye-tek. \ A hordógyár alapitói kedden tar­tott értekezletükön örömmel állapí­tották meg. Általánosságban azon­Í ban elhatározták, tekintettel arra, hogy a hordógyár alapítása Eger város szólőkutturáját lesz hivatva szolgálni, készséggel engednek át a lejegyzett részvényekből minden je­lentkező 8zőiőgazdának, csak azért, hogy minél nagyobb érdekkört nyer­jenek meg ezen igen fontos és a gazdasági fellendülésünket jelentő ; vállalkozás támogatására. Az alapiiók ir tenciójának megfe­lelőig tehát a szőlősgazdák az ala­kuló közgyűlés megtartásáig, f. hó 16 áig az Agrártakarékpénztárnál részvényjegyzéseket eszközölhetnek. Mm íz [firí Mm. Megmarad a közellá­tási vállalatát.. így határozottt a bizottság. Bayer tanácsos külön­véleménye. Eger, március 9. A képviselőtestület meg>okalva a közellátási vállalat ellen úgy a ke- resktdők, mint a fogyasztók részé­ről ismételten felhangzó panaszokat legutóbbi ülésén a valla'at átszerve zését ha'ározta el. Ecélból megbízta a vállalat igazgatóságát és a Keres­kedelmi Csarnok hét tagját, hogy az átszervezésre vonatkozólag tegyenek a jövő közgyüknek javaslatot. A vállalat igazgatósága és a hét egri kereskedő szombaton délután össze ölt és tanácskozott. Először Bárány Géza üzemvezető okolta msg, hogy miért nem lehet a vállalatot most feloszlatni. Arra a vállalat hsj'andó, hogy áruelosztó bizottságot létesít, amely kereske­dőkből és az igazgatóság tagjaiból állna. Előterjeszteszb51 az tűnt ki, hogy a vállalat inkább ju tat árut a kereskedőknek is, de görcsösen ra- ga zkodik létéhez. A vállalat üzemvezetője után Bayer Hendk tanácsos terjesz ette elő javaslatát. Szerinte az egész vállalat teljesen felesleges, még olyan kicsinyített formában <s, a milyenre a személyzet redukálásával csinálni akarják. Beszerzési cso­portra a vállalat kebeében semmi szükség nincs akkor, amidőn a ha­tóság és a központok adnak min­den áru. Azt ajánlja, oszlasszák fel az egész vállalatot, az ég sz közellátást a tanács felügyelete alatt lévő elosztó bizottságra kell bízni. Ez az áruelosztó bizottság adná ki ; a kereskedőknek az ár ur, osztaná ki a jegyeket, ellenőrizne, leszámolna. Eger egész kö/ellátását igy 8—10 személlyel el tudná látni a mai 70—80 helyett. Két és fel éven át két emberrel végezte ő a lisztelosz­tást stb. Dr. Nagy János szerint össze le­het egyeztetni a javaslatokat. A tel­jes bizalom felkeltésére nem lehet alkalmasabb tényező, mint a ható­ság, amely érdek nélkül intézi a közellátás ügyét. Polatsik Jenő: Itt az a legfonto­sabb, hogy a háromféle érdeket összeegye 'fessük. Az első a fogyasz tóé, a második a kereskedőé, a har­madik a városé. Egyetért B>yerrel abban, hogy a hatósági funkció csak az ellenőrzésre szorítkozzék, az el­osztást bízzak rá egy ad hoc szervre. A központi üzemet fenntartandónak tartja a költségekre szedjenek kevés illetéket. ; Kanitz Dezső kijelenti, hogy a kiskereskedők szívesen hozzájárul­ni a vállalat fenmaradásahoz, de azt kívánják, hogy a közellátás in­tézése a kiskereskedők bevoná-ával történjék. Nagyon megtisztelő reájuk, hogy Poiauik Jenő felajánlotta a

Next

/
Thumbnails
Contents