Egri Ujság - napilap 1918/1
1918-03-09 / 57. szám
V XXV, évfolyam lit 18 máKius 9. szombat 57. Mám Előfizetési «rak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 20 korona, — fél évre 10 korona, — negyed évre 5 korona, — egy hóra 1 korona 70 f. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 6 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI N APILAP Hirdető t «rak: Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: KISS ENDRE. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. □cm.-ként nyílttéri közlemények, bírósági Ítéletek, gyása* jelentések hirek rovatában 20 fillér, hatóságok, részvény- társaságok, gazdaságok, hivatalok hirdetményei, árverés hirdetések 14 fillér, magánvállalatok hirdetményei 6 fillér Eljegyzések, egybekelések, köszönetnyilvánítások stb. 1—•§ sorig 5 K. Egyesületek, bálbizottságok értesítései, köszönetnyilvánításai, felülfizetések nyugtázása 20 .sorig 6 B WWiaiWlfTM i Politikai pojácák. Eger, márc. 8. Ha néhai való Bartha Miklós kikelhetne a sírjából, ugyancsak végig verne az ő egykori politikai barátain és sajtóbéli kollegáin. Ugyanazon hasábokon, amiken valaha ez a tüzes erdélyi ember lángokat lövellt a magyarság védelméért, most olyanokat olvasunk, hogy nem kell túlozni az erdélyi veszedelmet és nem lesz abból semmi baj, ha az oláh analfabétáknak is -adunk szavazatot. Hasztalan mondanánk most, hogy lapozzon vissza a magyar bolseviki párt néhány esztendőt a maga politikai életének történetében és emlékezzék rá, hogy micsoda országfelfordulásokkal |fenyegetődztek ők a magyar nyelv védelmében. Most egyszerűen azt felelnék rá, hogy a háború uj világáramlatokat hozott magával és ezek elől nem lehet kitérni. Hát rendben van. Mi megadjuk magunkat ezeknek az uj világáramlatoknak annál is inkább, mert amik ezekben a világáramlatokban tiszta elvi esszenciák foglaltatnak: a liberalizmus, a szabadságjogok tisztelete, a komoly munka megbecsülése s az igazi tehetségek érvényesülése, ezeknek mind hívei voltunk már mi a múltban is. De azt nem ismerhetjük el, hogy aki ezen világ- áramlatok szabadelvű felfogásának meggyőződéses hive, az ne követelhetné a magyar állami nyelv jogát úgy, amint ezt most néhány még a múltak hagyományaihoz ragaszkodó függetlenségi po’itikus és sajtó, valamint a munkapárt és a munkapárti sajtó egy része követeli. Mi nem vagyunk ezek között. Ismételten megírtuk már ezen a helyen, hogy a választói jog tekintetében azon az állásponton vagyunk, hogy ezt meg kell oldani, mert napirendre vonszolták és mi nem tartunk sem a tiszteletreméltó hazafias aggodalmak részéről hangoztatott veszedelemtől, sem pedig nem tulajdonítunk neki minden bajainkra gyógyító hatást és a népjólét biztos gyógyszerét. De ezen különfelfogásunk mellett a legnagyobb tisztelettel vagyunk azoknak az aggodalmai iránt, kik féltik a magyarság jövőjét és akik követelik a magyar állami nyelvnek a választójogi törvényben való érvényesülését is. Egy kissé furcsán hangzik azoknak az ajkairól hallani a választójogi magyar nyelv követőinek üldözését, akik harsonákkal kürtölik tele az országot, hogy a magyar nyelvnek bár részlegesen, jogot szereznek a hadseregben. Ezek az álapostolok a magyar nyelvet visszautasítják a választójogi törvénynél és diadalként hirdetik a hadsereg reformjában. Hát nem a politika pojácái ezek? Van ezekben komolyság, hirdetett elveikben való komoly hit és komoly törekvés azok megvalósítására? Ezek a politikai desperádók. izig-vérig magyarok a hadsereg nyelvénél, de egyszerre nemzetköziek lesznek, nemzetköziek, szabadgondolkodók, nyugateurópaiak, vi- lágáramlatosok, mihelyt arról van szó, hogy ezt a magyar nyelvet jogokkal ruházzák fel a választói törvényben is. Lehetne ezt megérteni, ha nem tudnánk, hogy nem a hadsereg nyelvéről és nem a választói jogról van ezeknél szó, hanem arról, hogy minden áron hatalmon maradjanak és arról, hogy valahogy a világért ősz- sze ne béküljön a magyar a magyarral! ? Mert jól tudják a politika e pojácái, hogy amint ebben a választói jogban valami békességes megegyezés létesül, úgy ürességük, elvte- lenségük nyomban visszalöki őket a jelentéktelenségük semmiségébe. memmm H szovjetek fogják jóváhagyni az orosz békekötést. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Berlin, március 8. A Daily Chronicle pétervári távirat alapján jelenti, hog az orosz munkás és katonatanácsoknak több mint kétharmai része jóváhagyta a békeszerződést, amelyet a maximálista kormány a központi hatalmakkal kötött. Mihelyt a moszkvai nagy szovjetkongresszus március 12-én elfogadja a békeszerződést, a pétervári kormány sietni fog ismét megkezdeni a diplomáciai viszonyt a központi hatalmakkal és helyreállítani a rendes kereskedelmi forgalmat. A Smolny-intézetben székelő kormány elvileg úgy jár el, hogy a békekötéssel összefüggő dolgokban a felelősséget átháríthassa a szovjetekre. mumm Parcellámé a kincstári birtokokat. (S ját tudósítónk telefonjolentése.) Budapest, márc. 8. A földmivelésügyi miniszter megkezdte a kincstári birtokok parcellázását. Az első nagyobb kincstári birtok, amelyet parcellázni fognak, az ógyallai uradalom lesz. A birtok ezerötszáz hold kiterjedésű. Egy részét kisebb parcellákban a komárommegyei kisgazdák kapják, másik részét legelők céljaira hasítják ki. Ezenkívül zöldségkerteket létesítenek szövetkezeti alapon és lakóházakat is építenek. Az országos Hadigondozó Hivalal kérésére Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter a legnagyobb készséggel járult hozzá ahhoz, hogy a parcellázandó uradalom területéből tizenöt hadirokkant ingyen kapjon földet. Velencét és Pádnál Hantik m o aszok. (Saját tudósitónk telefonjelentése.) Bécs, márc. 8. A Neues Wiener Tagblatt jelenti az olasz határról, hogy az olasz hadvezetőség a várható eseményekre való tekintettel elrendelte Velence, Pádua, Verona és Treviso kiürítését. Közép- és Felső-Olaszországban hétfő óta a vasutak el vannak zárva a magánforgalomból, mert az összes vonatok azzal vannak etfoglalva, hogy a polgári lakosságot a front mögött lévő városokból elszállítsák. Ára 6 fillér r
