Egri Ujság - napilap 1918/1

1918-03-08 / 56. szám

XXV. évfolyam 1918. már. ms 8. péntek __________________ 56. szán»* Előfizetési «rak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 20 korona, — fél évre 10 korona, — negyed évre 5 korona, — egy hóra 1 korona 70 f. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 6 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI N AP1LAP Főszerkesztő : Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: KISS ENDRE. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Hirdetési arak: □cm.-ként nyílttéri közlemények, bírósági ítéletek, gyász­jelentések hírek rovatában 20 fillér, hatóságok, részvény­társaságok, gazdaságok, hivatalok hirdetményei, árverés hirdetések 14 fillér, magánvállalatok hirdetményei 6 fillér Eljegyzések, egybekelések, köszönetnyilvánítások stb. 1—*6 sorig 5 K. Egyesületek, bálbizottságok értesítései, köszö* netnyilvánitásai, felülfizetések nyugtázása 20 'sorig 6 K Békét kér az oláh. Eger, márc. 7. A Romániával való előzetes békeszerződés az utolsó előtti akkord a keleti háború teljes befejezéséhez. Az utolsó ak­kord természetesen a román végleges békeszerződés lesz, ami azonban 14 napon belül szintén meg lesz. Ezzel aztán keleten nincs ellenség. Pedig mennyi volt! Ha visszagondo­lunk a háború első időszakaira, mily szörnyű irammal törtek ránk orosz, ukrán, montenegrói, szerb és végezetül az oláh! S különösen ez utóbbi. Akik Erdélyt járták, azok tudják, hogy az 1848 as oláh mészárlások mily rémes hagyo­mányban élnek ottani magyar véreink emlékében. Hiszen csak apáink és nagyapáink voltak a mai nemzedéknek azok, akik ezen idők szörnyű kegyetlen­kedéseit végigélték s ime már a második-harmadik nemze­déknek ismét át kellett élnie egy ilyen gyalázatos rabló oláh inváziót. Mennyi elégtételül szolgál most ezeknek az er­délyi magyar véreinknek, hogy ime békét kér az oláh is, térdre kényszeritettük ezt a fajzatot, amellyel mi mindég békességben akartunk élni, de amely ellenünk mindég agyar- kodott. A ba kán háború alatt les­ben állva, az utolsó percben lépett be Románia, hogy szö­vetséges társától elrabolja egy fillér pénz és embtrnyi vérál­dozat nélkül a Dobrudzsát. Azt hitte az oláh háboruspárt, hogy ugyanezzel a tempóval jut most hozzá Erdélyhez s azt hitte, hogy a háború utolsó szaká­ban voltunk akkor, amikor se­, regeivel reánk tört. De az oláh | számítás visszafelé sült el. Ebből a háborúból Románia sem katonai dicsőséget, sem hódítást nem vihet magával. Sőt ellenkezőleg: megleckéz­j tetve, térdre kényszerítve kell megnyugodnia megrendszabá- I lyozásába. Vissza kell adni a Dobrudzsát Bulgáriának és, a ; mi ránk magyarokra legfonto- j sabb, át kell engednie azokat ! a határterületeket, amelyek az oláh betörés lehetőségét emberi számítás szerint a jövőre kizár­ják. Körülbelől ezt az álláspon- : tot képviselik a központi ha talmak megbízottai a béketár- gyalásoa s ennek az álláspont­nak kell Romániának deferálni. Ezzel aztán vége is lesz a ke­leti háborúnak. S ez a vég kezdetét jelenti az egész világ- ? háborunak. Fel-fel lobbannak ; ugyan még az antant diplomá- j cia nyilatkozataiban és sajtó­jában a tavaszi offenziva, az amerikai segítség, a japán in- ; vázió és egyéb fantasztikus fe- ; nye^etődzések, de ezek csak ■ fenyegetődzések. A háború már : végét járja s nem lehet már abba lelket önteni sem a meg­riadt diplomaták hatalmi erő- feszitéseinek, sem a kapzsi an­gol és amerikai nehéz iparnak, ágyú- és muníció-gyárosoknak. * Megcáfolják a szerb bele hírét. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Genf, márc. 7. A Figaro megcáfolja azt a hirt, hogy Szerbia és Monte­negro a központi hatalmakkal kész lenne békét kötni. Tisza megvédte a megvár sznpremáciát az 1913-as törvényben Vázsonyi kedden nyilatkozik A vá asztójogl bizottság ü ése. (Tudósítónk esti telefonjelentése.) Budapest, márc 7. A választójogi bizottság mai filé- I sét Bakonyi Samu beszélte ki. I Történél mi visszapillantást vetett a választójogi mozgalom fejlődésére és emlékeztetett arra, hogy a füg­getlenségi párt annak idején fela­jánlotta gróf Tisza Istvánnak, hogy a katonai engedményekért vívott j küzdelmet választójogi engrdménye- kari leszereli. A munkapart aggo­dalmait túlzottaknak tartji. Hogy maga a munkapárt meny­nyire nem számolt ezekel az ag­godalmakkal ann^k idején, azt vilá­gosan mutatj i, hogy a Tisza féle j kerületi beosztás szerint a román ’ nemzetiségek hárommal több kerü- • le et kaptak mint a mennyi járt ! volna nekik. A javas'atot elfogadja, j Bakonyi háromnegyed 2 kor fe- \ je?te be beszédét, amire Tisza Ist- | van gróf válaszolt Bakonyinak és X másoknak arra a vadjára, mi tha a j munkapárt az 1913 iki választójogi * törvér yhen a ktrületek beosztásánál \ nem vídto volna meg a magyarság | érdekeit. I Tisza István gróf kijelentette, hogy | a bizottság rendelkezésére állanak az 1913 évi törvény bi almas ada­tai, ezekből a jegyzetekből medállá pithatók, hogy a munkapárt E'déy 1 ben a magyar és n met kerületek számát szaporította. (Tea kortes­fogas tehát azzal érvelni a munxa part étién, mintha az nem védte j vo'na meg az erdélyi magyarságot. Btkoryirak arra a bu kóit vadjára I pedig mintha az oláh betörésért j az ő kormányát is felelősség ter- j helné, azt feleli Tisza, hogy eljön majd annak is az ideje, amikor nyil­vánosságra lehet hozni, ki felelős a töiténtek miatt. Csak azt hangsú­lyozza, hogy nem az 6 kormá yán, sem a hadvezetőiégen múlt, hogy a roman invázió bekövetkezhetett. Ara 6 fillér A bizottság azután elhatározta, j hegy legközelebbi ülését kedden tartja, amikor Vázsonyi miniszter fog válaszolni a vita során elhangzott felszólalásokra. Seidler a magyar hadsereg ellen (Saját tudósítónk telefonjelentése.) & I Bécs, márc. 7. A Reichsrath mai ülésén Seidler miniszterelnök nyilat­kozott a magyar hadsereg ügyé­ben hetekkel ezelőtt beterjesz­tett interpellációra. A miniszter- elnök kifejtette, hogy a közös hadsereg a 67-es kiegyezés ered énye és ez a pragmatika j szankción alapul. Ennek meg­változtatása csak Ausztria bele­egyezésével történhetne előze­tes tárgyalások utján. Az osztrák képviselőház nagy tetszéssel fogadta Seidler vá- ; laszát. Megáldották m csirák válságét (Saját tudósítónk talefenjaleerése.) Bécs, márc. 7. j Az osztrák parlamenti válsá­got megoldottnak tekintik. A lengyel klub vezetőit az ural­kodó kihallgatáson fogadta ét Ígéretet tett nekik a lengyel ki­rályság mielőbb megalakítására. A lengyelek tartózkodni fognak a képviselőházban a szava ás- tól, miáltal a kormánynak 20 főnyi szavazattöbbsége lesz. így a költségvetés elfogadása biz­tosítottnak látszik. Japan előnyomni Szibériában (Saját ludó-itónk nLfonjetentése.) Stokholm, márc. 7. A Pravda cimü orosz lap arról értesül, hogy japán csa­patok útban vannak Irkuck felé.

Next

/
Thumbnails
Contents