Egri Ujság - napilap 1918/1
1918-03-07 / 55. szám
-V 5 :S XXV. évfolyam 1918. mái cm» 7. esti ör ök fmj.r Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 20 korona, — fél évre 10 korona, — negyed évre 5 korona, — egy hóra 1 korona 70 f. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 6 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: KISS ENDRE. Megielenlk hétfő és ünnep után! nap kivételével mindennap.' Hirdetési arak: □cm.-ként nyílttéri közlemények, bírósági ítéletek, gyászjelentések hírek rovatában 20 fillér, hatóságok, részvény« társaságok, gazdaságok, hivatalok hirdetményei, árverés hirdetések 14 fillér, magánvállalatok hirdetményei 6 fillér Eljegyzések, egybekelések, köszönetnyilvánitások stb. 1—=8 sorig 5 K. Egyesületek, bálbizottságok értesítései, köszönetnyilvánításai, felülfizetések nyugtázása 20 sorig 6 K Jt terrorizmus vitézei. Eger, március 6. Bármennyire elégtételül is kell elfogadnunk Polónyi Géza panaszát a terrorizmusról ama sok terrorizmussal szemben, a melvet ennek az öreg terroristának a vezetése mellett kellett elszenvedni az egykori szabad- elvüpáríoknak, majd a későbbi munkapártnak, még sem vagyunk hajlandók a Polónyi hívei közé állani. Polónyi Géza valósággal iskolát teremtett a türelmetlenségből, a politikai vádaskodásból, személyeskedő harcokból s ennek az iskolának a parlamentben is, meg a vidék politikusai közöd is éppen azon az oldalon vannak a tanitványai, ahová most a terrorizmus miatti panaszát ad- resszálta a furfangos prókátorpolitikus. Mindenesetre mulatságos volna, ha nem volna véresen szomorú, hogy a képviselőház bizottsági tárgyalásai során Polónyi Géza áll fel és ti takozik a felülről jövő oktroj és az alulról jövő terrorizmus ellen. Tegnap még az ő egykori politikai tanitványai a király akaratát szegezték szem be azokkal, akik a választójog tekintetében tiszteletreméltó nemzeti aggodalmakból pártközi megegyezést keresnek. Tegnap még az ő politikai tanitványai fe- nyegetődztek azzal, hogy ha a választói jogot a blokkmegállapodás szerint rögtőnösen keresztül nem engedik, akkor újabb harcok, utcai küzdelmek s ezekben újabb eszközök jutnak a politikai harctérre. Tegnap még meleg kézszoritáso- kat váltottak egymással az öreg politikai róka és régi cimborái és ma, amikor még Polónyi Gézában is kezd megmozdulni a magyar lélek aggodalma, akkor már őt is fenyegetik és neki is védelmet kell követelni a tárgyalás szabadságáért a kormánytól. Hát urak! talán megkereshetnénk a genezisét is ennek a mai állapotnak, amikor már Polónyi is nyilvánosan reámutat a törvényhozás legelemibb biztosításának, a szabad tárgyalásnak a veszélyeztetettségére. Kik voltak azok, akik annak idején döntő helyen úgy állították be a helyzetet, hogy a választójogot rögvest meg kell csinálni, mert különben tömegsztrájkok lesznek és utcai zendülések? Kik voltak azok, akik felidézték azt a nyugtalanságot, amely később csakugyan az utcára kerül s amely a választói jogra való hivalkodással végezetül a Rákóci úti kirakat- betörésekre és fosztogatásokra vezetett ? Akik az akkori idők történelmét közelebbről ismerik, azok jól tudják, hogy olyan értelmű és olyan mértékű nyugtalanság, mint aminőre a mai kormánypártok vezérei hivatkoztak egyáltalán nem volt. A választói jog tekintetében a Tisza-kormány hajlandó volt a munkások kívánságainak a teljesítésére, ami pedig a legfontosabb volt, az egészségi, ellátási és javadalmazási s általán a népjóléti igények tekintetében pedig a Tisza kormány egyenesen rászorította a vállalatokat a munkások kívánságának teljesítésére. Valósággal mesterségesen idézték tehát föl a választójogi agitációval a mai kormánypártok vezérei s a bolsevikizmus nyílt és titkos agitátorai azt a hangulatot, amely nekik csak arra kellett, hogy ezzel a gáncsvetéssel a Tisza kormányt el buktassák. A Tisza kormány igaz elbukott, ezt a céljukat elérték, de Aeolus kibocsájtotta a szeleket s nem tudta többé í visszaszivni. A mai kormánypártok vezérei s az ál-ellenzékben buddogó bolsevikiek is provokálták a terrorizmust s most, mikor megfékezni már nehezebb, kiállnak a fórumra panaszkodni. Mi azonban nem vagyunk hajlandók velük sirni. ■snmmmbi Tegyvemünet és béketárggalás Romániával (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Berlin, március 6. A finn kormánynak katonai segítség irán i kérelmét teljesítettük és csapatain^ Finnország felé való írjukban megszál ották A!«nd-szigetét. Romániában a fegfver*züne i szerződést aláírtuk és nyomban megkezdtük a öeketárgyafást Budapest, március 6. Az olasz harctéren nem *ö lent különös esemény. Romániával a fegyverszüne i szerződést megkötöttük és megkezdtük a forrná is béketárgyafást. Jönnek Szibériából... Eger, március 6 Ida'lan mess e földről, kegyetlen rab-ágból, Szibéria hómezöiröl, a misztikus kínai határolói útra kel tek a magyarok, dága véreink, Oroszország hadifoglyai Jönnek idegen országü*akon, ezer veszély közt, a forradalom véres hu lámain át, egymáshoz bújva, egymást segítve roppant tömegekben sereglenek a határok fele a had foglyok, akikre imádságos szerelttel gondoltunk a borzalmak idejében, akikről esz'en- dőnkint jö t. ha jött a hir, akii-ért anyák és szeretőn minden könnyüket elsírták itthon, jönnek a magyarok nagy Oo-zországból . . . Istenem, mikor azon a rettentő nyári ej zakán örökké zakatoltak, dütörögtek a katon-vonatok és az emberek almába karvaly karmokk-1 vájta matát a hadbamenő vitézek nótája .. . Virág a sipkájuk mellett, a búcsú pillanatának emléke égett a szivükben Mentek a fiuk és apák Most i-mét rohannak a vonatok és hazafelé hozzák azokat, akik sietve sie'nek, hogy elérjék a magyar grá- nicot ahol ma már teljesen, végképpen emémultak a Tgyv rek. De a szere etnek nem szabad csupán a forró csókokban elcsattannia V-jjon gondoskodnak e róla, hogy a hadifoglyok ha megérkeznek, gond nélkül találják a-ok-t, akikért az orosz fogolytábor szuronysövenye mögött a szivük dobogott ? Akiket illet, a ikre tartozik, sürgősen gondoskodjanak, hogy a hazatérő hadifoglyok asszonyai, gyerekei ne ins ges rongyokban s ne üres kamarával várják a drágájukat. Maga a hadvezetőseg úgy tudjuk, törődik a hadifoglyokkal és megfelelő sza bádogot is juttat nekik, nekünk pedig kötelességünk mindent eikö- ve ni, hogy a ho-szu és keserű rabság után megtérő hősöket, asik éteuünk járták a szenvedések kálváriáját, legalább bo'dog pihenő idejük alatt megmentsük a gondoktól. « Ara 6 fillér
