Egri Ujság - napilap 1918/1
1918-03-06 / 54. szám
E O R 1 U J S A 0 1918 március 6. Zichy János koncertrációt akar. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Budapest, tTárc. 5. A király ma Zichy János grófot kihallgatáson fogadta. A kihallgatás a kormány előterjesztésére történt és beavatottak előtt egy percig sem volt titok, hogy^ Zi hy audencián fog megjelenni. Csak a meghívás időpontja jött hirtelen és váratlanul. Az a hir, hogy valamelyik tárcanélküli miniszterséggel kínálták volna meg, nem igaz. Ezzel szemben a Neue Freie Presse — mint bécsi tudósítónk telefonálja — ma reggeli számában különös nyomatékkai mutat rá arra, hogy Zichy János gróf a kompromisszumos megoldás hive. Zichy János gróf a kormány prog- rammját és Vázsonyi Vilmos választójogi javaslatát alkalmas alapnak tartja a munkapárttal való kompromisszumos tárgyalásokra. Budapesti beavatottak úgy tudják, hogy Zichy János vázolni akarta király előtt azt a régi álláspontját, hogy a magyar politikai pártoknak a háború győzelmes befejezése és az országra váró hatalmas feladatok elvégzése céljából a közös munkára egyesülniük kell. Zichy a koncentráció meggyőződéses hívének vallja magát és most tartja elérkezettnek az időt arra, hogy a pártokat egy kompromisszum utján közelebb hozza egymáshoz. A rokkant katonákért Eger márc. 5. Az állam óriási hadikiadásai, a melye* a háborús 4 esztendő minden órájában 1 millió koronára rúgnak, lehetetlenné teszik, hogy összes rokkantainkat az állam tartsa el. Ebből folyólag rokkanlügyi politikánknak az a vezérelve, hogy visszavezessük a rokkantat a régi fi glalkczás körébe es ha ez nem lehetséges, őt más oly munkára képezzük ki, ahol munkaerejét kifejti és boldogulásának anyagi feltételeit is megtalálja vagyis más szóval, hogy a rokkant munkaerejét vissza adjuk a közgazdaságnak. E feladatot azonban csak úgy lehet megvalósítani, ha a rokkantat a békével ismét helyreálló versenyben verseny képessé tesszük. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a rokkant lényeges hátrányban van az egészséges emberrel szemben. Ezt a hátrányt ki kell küszöbölni részben prémiumokkal, részben kedvezményekkel. Egy ily kedvezmény volna az. hogy a rokkant részére 10—30 évig terjedő adómentességet biztosítsunk. Rokkant hőseink az adómentességet nemcsak megérdemlik, hanem joggal el is várhatják. Keresőképességük ugyanis lényegesen csökkent és igy nem lehet őket ugyanolyan adóval sújtani, mint az egészségeseket. A minimális kívánság e téren az, hogy legalább is oly arányban részesüljenek rokkantaink az adómentesség kedvezményében, amily fok ban a keresőképességük csökkent. Budapest, mire. 5. A választójogi bizottság mai ülésén Polónyi Géza, Hegedűs Lóránt és Sándor János volt belügyminiszter mondottak figyelemre méltó beszédeket. A napirend előtt Polónyi Géza szólalt fel. Olyan körölményekre akar — úgymond — utalni, a me lyek a bizottság tanácskozási szabadságát fenyegetik. Gróf Baityhány Tivadar a Magyarország mátcius 3 tki számában, az ecetre, ha a választójogi javaslaton in pejus változtatnának, a tömegekek harcával fenyeget. Különös nyomatékot ad ennek a fenyegetésnek az, hogy gróf Batthy ány még rövid id vei ezelö t a kor- mány tagja vo t. Másnap megjelent a Népszavá ban egy közlemény, a mely azt mondja, hogy vagy Tiszával köt kompromisszumot a kormány, vagy megtartja a tömegeknek tett ígéretet. Az előbbi esetben a tömegek dühével fenyeget és uj választójogi küzdelmet helyez kilátásba uj h rcokkal és uj harci eszközökkel ; az utóbbi esetre ped g a forradalmi szociáldemokrácia hűséges szövetségét ajánlja fel a kormánynak. Ennek magyarázatául vissza kell emlékezni 1917. junius 22 éré, amikor a Népszava általános, egyenlő és titkos szavazati jogot követeit minden húsz éves embernek, nemi kűlörnbség nélkül es kijelentette, hogy kész a népillenes erőkkel szembeszállni és szükség esetén ki is verekedni ezt a választójogot. 1917. d> cember elsején ugyanaz a l>p po'itikai sztrájk fegyverével fenyeget, hogy maid megrázzák az állam egész épületé , mert ha nem lesz jog nem lesz munka sem. 1918 jmuar 18 án a szociáldemokrata párt hivatalos lapja kijelenti, hogy a választójogi javaslat változaton fenntartása a politikai tömeg- sztréjs sikere. A javaslattal szemben még híveinek is aggályai vannak. Éppen ezert tisztában kell lennünk azzal, hogy alkotmányos -testület e a kép viselőház, amey saját meggyőző düe altpj in í. i a.nu, /j/y lilB se 1 e remiről jövő oktroj ól, vagy alulról jövő tö neg'errortól tartani? Érdemes e itt tárgyilagos érvekkel egymás meggyőződésére törekednünk? E tekintetben a miniszterelnöktől megnyugtató felvilágosítást kér. A javaslat lényeges alapvetőin lézkedéseit érinteni nem akarja, de feljogosi ást kér arra nézve, hogy a tárgyilagos módosítások elől nem zárkózik el a kormány? Wekeríe Sándor miniszterelnök megnyugta'ja Poiónyit, hogy semmifele oktrojtól, vagy forrada mi terrortól nincs mit tartani. Őt és minisztertársait csak elvi meggyőződésük és a kormányprogram kötelezi. Bár nincs minden módosítás kizárva, a választójog terjedelmében és a választások tisztasági ra vonatkozó intézkedésekben nem tehet engedményeket Nem tud semmiféle forradalmi fenyegetésről és nem kell senk’nek tartani attól, hogy a tanácskozási szabadság meg lesz zavarva. A kormány gondoskodni fog arrót, hogy a tanácskozások sza badságát minden körülmények kö- zö t biztosi sa. Gróf Tisza István kijelenti, hogy a bizottságot semmiféle terror nem akadályozhatja meg abban, hogy meggyőződése szerint járjon el. A kormány feladata az, hogy a tanácskozás szabadságát biztosítsa. (Tudósítónk esti telefonjelentése ) Budapest, márc 5. Hegedűs Lóránt: (munkapárti) Elismeréssel szól Vá- zsonyi működéséről. A választójogi törvény nem olyan rossz, mint első pillanatra látszik. A függetlenségiek a választójogi priuszt követelik. Azt ajánija, hogy amig a javaslaton a szükséges módosításokat elvégzik, tárgyalják le a közigazgatás államosítását. A választójogi javaslatot hajlandó elfogadni, de bizonyos kautélák ellenében. Először a közigazgatás államosítását, radikális földbirtok politikai törvényt, a szerb-román gyház autonómiájának megrendszabályozását, a hadsereg magyar szervezetének megvalósítását követeli, azután jöhet a választói jog. Az ipari munkások 24 éves életkorban, az írni olvasni tudás alapján kapjanak választói jógot. Sándor János (munkapárti): A gyakorlati ember szól belőle. Ha a javaslat a jelenlegi alakjában marad meg, ebből nemzeti szempontból elháríthatatlan veszedelmek származnának. Andrássy maga is kijelent tte, hogy a javaslat nem minden rendelkezése érinthetetlen. A nemzetiségek is egyenrangú polgárai kell hogy legyenek e hazának, de az izgatókat büntetni kell. A választójogi propaganda nem a lövészárokból jött ide. Alapjogcimnek a 4 elemi, teljes jogcímnek a 6 elemi iskolai végzettséget követeli. Az ülés 2 órakor ért véget. A jövő termés felosztása. Eger, március 5. A kormány egy uj tervezet kidolgozásán fáradozik most, mellyel az országnak kenyérmagvakkal való ellátását a jövőre nézve egyszerűsíteni és biz'osabb alapra fektetni szándékozik. A tervezet szerint előre meg lesz állapítva a magyar, osztrák és német birodalom össz'akóinak és hadseregeinek kenyérmag szükséglete egy te'jes évre. Ug ancsak meg lesz álEpitva mind a három birodalomnak kenyérmaügal elvetett földterületének mennyisége. Aratás előtt pedig a közélelmezési kormánybiztosok által kirendelt közegek fogják megáll pitant a nyert termés rneny- nyiségét. A há.om birodalomban nyert össztermésből azután arányos elosztás fog következni Minden termelő köteles lesz a megállapított terméséből arányia- gosan reá kivetett részét a kormány által megjelölt helyre beszolgábatni. A beszolgáltatandó köteles részén felü i terméssel aztán szabadon fog rendelkezhetni by módon akarja a kormány elsősorban az ország népének kenyérmag szükségletét egy évre feltétlenül biztosítani, másodsorban pedig a legáús kereskedelmet rendes jogaiba visszahelyezni. A rekviralás, amely sok kellemetCsak az áltamhft elemeknek ad szavazati jogot a munkapárt. Hegedűs Lóránt és Sándor János a magyarság védelmében. — Polónyi a szociá ista terror ellen.
