Egri Ujság - napilap 1918/1
1918-03-02 / 51. szám
XX.V. évfolyam 1918. március 2. szombat gilt! 51. szára Előfizetési Arak: Helyben és'vidéken postán küldve egész évre 20 korona, — fél évre 10 korona, — negyed évre 5 korona, — egy hóra 1 korona 70 f. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 6 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI N APILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: KISS ENDRE. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap.) Hirdeté'i «rak: □cm.-ként nyílttéri közlemények, bírósági ítéletek, gyász- jelentések hírek rovatában 20 fillér, hatóságok, részvény- társaságok, gazdaságok, hivatalok hirdetményei, árveréi hirdetések 14 fillér, magánvállalatok hirdetményei 6 fiHá? Eljegyzések, egybekelések, köszönetnyilvánítások stb. 1-^B sorig 5 K. Egyesületek, bálbizottságok értesítései, köszönetnyilvánításai, felülfizetések nyugtázása 20 sorig 6 K Kopott taktika. Eger, március 1. Sokszor leszegeztük már e helyütt azt az egészen különálló álláspontunkat, hogy a választói jog reformját n m tartjuk sem annak a minden jót meghozó akránumnak, amelynek a hívei hirdetik, sem pedig annak a veszedelemnek, a minek azt tiszte etreméltó aggodalommal az ellenesei vitatják. Maga Wekerle egy dodonai kijelentéssel hagyta kétségben az országot afelől, hogy voltaképpen neki mi az állás- j pontja a választói jog érdemére nézve. Mert azzal, hogy azt mondotta, hogy ezt a kérdést le kell venni a napirendről azzal, hogy úgy oldjuk meg, hogy utánna nyugalom legyen, j ezzel voltaképpen magára a 1 dolog érdemére nem nyilatko- j zott. Akik pedig' figyelemmel j kisérik a választói jog körül való utolsó idők eseményeit, azok egyszeriben megláthatják, hogy ez a választójogi reform I is beleposványodott ma már a pártok hatalmi versengésének taktikájába. Ma már nem az a kérdés, j hogy mely tekintetek szolgaija- í nak irányadóul a választói jog kiterjesztésénél, mert ebben a kérdésben egybehangzóan halljuk minden oldalról azt, hogy a választójognak olyannak kell lenni, amely a magyar nemzeti érdekeket nem kockáztatja. Miután igy az alapelvben minden magyar párt megegyezik, ha a politikusok őszintén igy akarnák megcsinálni a választói jogot, akkor hamar megtalálnák azt az alapot, amelyen ezen nemzeti érdekek kockáztatása nélkül megépíthessék ezt a reformot. Azonban minden jel arra mutat, hogy itt a kulisszák mögött ismét folynak az intrikák és gáncsvetések, a melyek a választójog ügyét is csak arra használják fel, hogy a maguk ingatag hatalmi állását megerősítsék és a parla menti többség érvényesülését visszaszorítsák. Látják ugyanis, hogy amint a választói jog kérdése el van intézve, abban a percben a mai kormánypárt a maga szerteágazó teh. tétlenségében egyszerre tárgytalanná válik. Ennek a kormánypártnak abban a percben nincs prog- rammja és nincs létjogosultsága. Erős érdeke tehát, hogy a választói jog napirenden tartásával, de azért elhúzásával meghosszabbítsa a maga kormánypárti életét. Úgy látszik, itt a taktika vezetése ismét azok kezében van, akik ugyancsak ilyen tisztátlan célú eszközökkel borították fel annak idején Tisza megbuktatásával az akkori háborús viszonyok közepette nagytekintélyű konszolidált országos helyzetet. Mostani törtetésük azonban egy kissé átlátszó. Lent is, fent is látják már, hogy ki tologatja a kulisszák mögött a színfalakat és mely célból teszi azt. Látják, hogy itt megint az a birkózás kezdődik, amelyet Andrássy évek óta folytat Tisza Istvánnal anélkül, hogy tartó- sabb időre felül tudna kerekedni. . Amikor Eszterházyt nevezté j ki a király miniszterelnökké, ! akkor az a hir járta, hogy en- \ nek a meglepő kinevezésnek j az lenne az alapgondolata, j hogy véget akartak már vetni az Andrássy és Tisza féle versengésnek. Ezért ejtették el Tiszát és ezért nem bízták meg Andrássyt. Úgy hitték, hogy az Eszterházy szimpatikus személye kiegyenlíti ezeket az ellentéteket. De láttuk, hogy Andrássynak Eszterházy is csak arra volt jó, hogy folytassa a birkózást, most pedig látjuk, hogy Wekerle mellett m nt ellenőrző kormányelnök ugyanezt teszi. Minden törekvése odairányul, hogy megakadályozzon és gáncsot vessen minden olya« j megállapodásnak, amely a választójog kérdésében országszerte megnyugvást hozna. A legközelebbi jövő megmutatja, hogy ez a kopott taktika nem fog beválni. K németek elérték a Bn je pert. A nagyfőhadiszállás jelenti: Berlin, március 1. NYUGATI HARCTÉR: Rupprecht bajor trónörökös kódcsoportja: Pőlkapellétől északra meghiúsultak az angol gyalogságnak éjjel erős tüzhatás után megkísérelt előretörései. Az arcvonal többi részén élénk tüzérségi tevékenység, amely sokszor kisebb felderítő harcokkal kapcsolatban folyt. La Féretől nyugatra egyik osztagunk előretört a csatornán át és néhány fogolylyal tért vissza. Mortrik ellen az ellenség repü őtámadást intézett, amely a belga lakosság körében jelentékeny veszteséget okozott. A német trónörökös hadcsoportj*: Chavignonnál rohamcsoportjaink benyomultak az ellensége* állásba és tiz amerikait és néhány franciát fogtak el. A kor* reggeli órákban a Champagne egyes szakaszaiban feléledt a harci tevékenység. KELETI HARCTÉR: Csapataink az ukrán északi határ mentén keleti irányba« előrenyomulva elérték a Dnjepert. Rietchisanál egy erősen kiépített és védelmezett hidfőr^e bukkantak. A várost és a pályaudvart rohammal elfoglalták és néhány száz foglyot ejtettek. Mozyrban zsákmányul ejtettük a Pripjet flottilát, amely hat páncélos, 35 motoros és 6 evezős hajóból áll. Fastownál és Kuzatinnál elértük a kiew-smerinka vasútvonalat. A Storokons tantinovtól délnyugatra ellenséges túlerővel harcban álló lengyel légionáriusoknak a német csapatok segítségére siettek, az ellenséget együttesen megverték. Az ukrán kormány és a lakosság hivásá a védelmül ellenséges bandák ellen osztrák-magyar csapatok a Pruthtól északra széles szakaszokon benyomultak Ukrajnába. Ára 6 fillér
