Egri Ujság - napilap 1918/1

1918-02-24 / 46. szám

XXV. évfolyam HíI8.£februári24. vasárnap 46. sjsá»i Előfizetési árak: Helyben és’vidéken postán küldve egész évre 20 korona, — fél évre 10 korona, — negyed évre 5 korona, — egy hóra 1 korona 70 f. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 6 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon : 106. POLITIKAI N AP1LAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: KISS ENDRE. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap.! Hirdeté?i urak: □cm.-ként nyílttéri közlemények, bírósági Ítéletek, gyász­jelentések hírek rovatában 20 fillér, hatóságok, részvény- társaságok, gazdaságok, hivatalok hirdetményei, érvéréi hirdetések 14 fillér, magánvállalatok hirdetményei 6 fillér Eljegyzések, egybekelések, köszönetnyilvánítások stb. 1—8 sorig 5 K. Egyesületek, bálbizottságok értesítései, köszö­netnyilvánításai, felülfizetések nyugtázása 20. sorig 6 K «ksw toaMwaí £ korrupció sárkányai. Eger, febr. 23. A képviselőház rövid ülése-’ zése során a kormánypártnak a hangját alig hallottuk. Csen­des legények lettek ezek a hajdani tigrisek. Még a tavalyi indemnitási vita során mennyi minden siralmát sorolták ezek fel az országnak s ma hallgat mind, mintha csak a tavalyi siralmas panaszok mind orvo­solva lettek volna. De ha hallgat a kormány tigrisekből mamelukká lett hada is, annál hangosabban kiabálnak azon­ban a tények. Amióta ez a szomorú társa­ság hatalomra vergődött, az ország mai egész közállapota a visszaesés, a kormányzatlan­ság minden tünetét mutatja. Az első idők a hivatalvadászat mohó kapzsiságában teltek el, s a mai vita folyamán még kaptunk ezekből az időkből egy kis történelmi visszaemlé­kezést. Az egykori fegyvertár­sak egyik minisztere, Vázsonyi vágta a fejükhöz a függetlenségi bolsevikistaknak, hogy mind­addig követelték a Károly ke resztesek irástudatlanainak is a választói jogot, amig Vázsonyi nem liferálta nekik a Beck Lajos államtitkárságát. Nahát ennél szomorúbb államtitkár­ságot a történelem még nem jegyzett fel. Beck Lajos egyik kardhordozója Károlyi Mihály­nak s/ miként Károlyi ma egész őszinteséggel közölte, ki volt kötve, hogy a nagy osz- osztozkodásnál az ő pártjának 5 — 6 főispánság, egy állam- titkári és egy miniszteri állás jár. A főispánságokat kiszorí­tották maguknak, megkapták Batthyány részére a miniszteri tárcát is, de Eszterházy meg­bukott a nélkül, hogy szállí­totta volna a Beck Lajos ál­lamtitkárságát. Ezt aztán Ká­rolyi megreklamálta Wekerlé- nél s Beck Lajos végre méltó- ságos államtitkár lehetett. Azon­ban az igazságügyminiszter nem akarta bebecsátani minisztéri­umába, tehát odaadták az átmenetibe, de még mielőtt elfoglalta volna Íróasztalát, meg­bukott. Pont ilyen volt a Batt­hyány minisztersége is, aki lakást is bérelt a minisztériuma számára, de abban ugyan egy aktát sem intéztek el. Ennek az egész osztozko­dásnak tehát a keserű utóizét az ország fogja megfizetni. Megfizeti pedig a szó legszo­rosabb értelmében. Mert hisz a történelem hasztalan fogja kutatni, hogy mi szükség volt arra, hogy igy miniszteri és ál lamtitkári fizetéseket utalvá­nyozzanak ki nagyhangú poli­tikusoknak a szent demokrácia nevében, csak azért, hogy ezek álljanak el a Károly-kereszte­sek analfabétáinak a választói követelésétől. Mert egé;z őszin­teséggel elhisszük Károlyi Mi­hálynak, hogy nála e kettő között összefüggés nem volt, de végre Vázsonyi is valaki s igy neki is el kell hinnünk, hogy e kettő között mégis volt összefüggés S igy az ország­nak nem tudom hány ezer ko­ronákkal kellett megfizetni azt, hogy a korrupció sárkányai engedjenek választójogi igé­nyükből. Hogy ezek a politikai er­kölcsök milyen felemelők, azt olvashatja az ember a függet­lenségi tigrisek sajtójában, ahol még ezt a nyilt korrupciót is azzal akarják a figyelem elől elvonni, hogy éktelen ordito- zással támadják a munkapár­tot. Valamikor ők hirdették azt a politikai tisztességi szabályt, hogy az ellenzéknek nem lehet az a feladata, fhogy egymással marakodjék, hanem az, hogy megbuktassa a kormányt. Ma pedig a nyilt ellenzékbe ment Károlyi párt és a sajtója még mindég azzal akarja a maga megkopott népszerűségét kifé­nyesíteni, hogy dühödt módon támad a kormány legkomolyabb ellenzékére, a munkapártra. A miből az következik, hogy is­mét ambíciói vannak vissza­térni a hatalom himes fészkébe és attól tart, hogy ennek útját vágja a munkapárt, amely ma vezérével együtt szemmel lát­hatólag biztos lépésekkel emel­kedik súlyban és tekintélybe* az ország közvéleménye előtt. A függetlenségi bolsevikiek ag­godalma nem alaptalan s a kormánypárt rémülete a mun­kapárt együtt tartásának ereje miatt hasonlóképpen nem alap­talan, mert a politikai horizon­ton már látható az az idő, a mikor a mai összetákolt kor­mánypárti kártyavár összeomlik és a kibontakozás, az ország további kormányzása azok ke­zébe kerül, akik a rend é* nyugalom biztosítására, fenntar­tására megfelelő guvarnamea- tális erőkkel rendelkeznek. t&tmm Válságrő t-oéls é gra bukdácsol a kormány. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Budapest, febr. 23. Munkapárti körökben úgy hírlik, hogy a kormány ismét válság előtt áll. Olyan h rek keringenek, hogy Czernin Otto­kár külügyminiszter és a ma­gyar kormány között nézetelté- I rések merültek fel, amelyeknek eloszlatása céljából jött Gratz Gusztáv Bécsből Budapestre, hogy Wekerlével tárgyaljon, sőt Tisza István grófot is ezért kérették Bécsbe. A külügyminiszter és a ma­gyar kormány között fennálló nézeteltérések a Romániával most megkezdendő béketárgya­lásokkal függenek össze és a helyzet tisztázása tette szüksé­gessé Tisza Istvánnak Bécsbe való meghivatását, ahol véle­ményét ez ügyben kikérték. Tisza ma délelőtt megjelent a képviselőházban, az ülésterem­ből kihivatta Wekerlét és hosa­szasan tanácskozott vele. * Minden esetre feltűnő jelen­ség, hogy amikor ily fontos kérdés kerül megvitatásra mint a Romá iával kötendő béke kérdése, az egész parlamentből egyedül Tisza István vélemé­nyét, nézetét óhajtják az ille­tékes körök hallani, Tisza Ist­vánét és nem Andrássy Gyu­láét, Károlyi Mihályról nem is beszélve. Az egész monarchi­ában Tisza az egyedüli nem felelős állásban lévő államfér- fiú, akinek megnyilatkozására súlyt helyeznek a mai ese­ményterhes, komoly világtörté­nelmi időkben. Mi sem mutatja ennek a ko­alíciós kormányzatnak kifelé való súlytalanságát, mint az a körülmény, hogy minden fon­tos külpolitikai kérdésnél Tisza Ára 6 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents