Egri Ujság - napilap 1918/1
1918-01-06 / 5. szám
2 E 0 R ! U j S A (J 1918 január 6. kozik Wekerle. A súlyos kri- zisből való kivezető utat keresik. Több politikusnak első sorban munkapárti vezető férfiaknak meghívása várható a királyhoz. Az egri érsek és a főkáptalan atanitókért Eger, január 5. Nagy az öröm az egri katholikus 8koIák tanítói között. Újévre pénz jött a házhoz, félévre visszamenőleg hozzájutottak a különféle pótlékokhoz. Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek és a főkáplalan az egri r. katb. tanítók ruházati segélyének, családi pótlékának és háborús segélyének fedezésére negyvenezer koronát jut tatot! a tanítóságnak. A 12 egri tanító az iskolafentartók áldozatkészségéből ezeket az illetményeket 191 /. julius 1-tői visszamenőleg megkapja. Az egri érsek és a főkáptalan e oeelekedetükkel a kath. iskolák érdemes tanügyi férfiainak megélhe tését könnyítették meg, tizenkét családnak vették le váliairól a mindennapos gondot. A magyar kultúrát, a «épnevelés ügyét csak megelégedett gondnéikül élő tanítói kar képes eredményesen szolgálni s az iskola- feniartó érsek és főkáptaian ezt a 40000 koronát is a legjobb célra, a nemzet napszámosai részére juttatta. A nemes cselekedetért háiás a tanítói kar, de örvendezéssel fogadják e hirt a kultúra barátai is. Orosz foglyok a szerkesztőségben. Nem mindennapos dsputáeió járt na délelőtt szerkesztőségünkben. Ny© c orosz fogoly jött el hozzánk s egyikük, egy beretvált arcú szőke fiatalember, intelligens gyári munkás tőrt magyar nyelven monta el, hogy az egri hadifoglyok megbízásából jöttek: — Olvastuk, hogy Brsszt- Litovszk- ban mi történt, de nem értjük egész világosan. Szíveskedjenek megmagyarázni. Igyekeztünk népszerűén megértetni a béketárgyaiások eddigi eredményének részleteit. A muzsikok ra gyogó arccal, boldogan hallgatták és megértették, hogy mit jelent az orosz delegátusok hit békepontja és mit jelent a központi hatalmak nyílt állásfoglalása a demokratikus béke mellett. Nevettek é« könnyeztek, egymásra néztek s forró pillantásukban egy világ boldogsága remegett. — Hát rnég csak kis töretem — mondotta a deputácié szószólója és ugye nem tart sokáig ? .. . Az oroszok ezután arra kértek bennünket, terjesszflk elő azt a kérésüket, hogy a nyilvános helyeket látogathassák. De ennek a körétnek a teljesítése nem az egri hatóságoktól függ. Ezt a kérdést valószínűen endetet fogja szabályozni. Válság előtt a kormány. \ Hadik, Grecsák, Serényi és Mezőssy távoznak. Budapest, január 5. A Wekerle kormány tagjai, ahá- nyári vannak, annyi felé húznak. Még nem volt az országnak o'yan kormánya, amely aranyira labilis ; alapon állóit volna, mint a mai. A politikai klubokban a kormány : részleges válságát befejezett tény ' nek mondják. A lemondott Hadik János helyébe most keresnek alkal- 1 más utódot. Serényi Bála gróf kereskedelmi miniszter szintén távozik. : Megelégelték azt a kapkodást és 1 hozzá nemértóst, amit a legfontosabb szakkérdésekben tanúsított Az ország ki nem elégítő szér.ellátása szintén az ő balkezes kormányzatának eredménye. Serényi helyébe Wekerle régi hive i és politikai bizalmasa, Szterényi József kerül. A magyar államvasut I ugyan nyöszörög e hir hallatára, rde az első áldatlan emlékű kealició emberei még mindig nincsenek any- \ j nyira eihussolva, hogy reájuk ne mo- | j solyogna egy miniszterség. Qrecsák Károly igazságügyminisz- | j térségét is megelégelték mór, aki | | tudvalevőleg csak azzal a feltétellel l j lehetett államtitkárból miniszter, hogy , j a választójogi javaslat Jetárgyalása 1 után átadja helyét Vázsonyinak. | I Grecsák erre önként semmi kedvet f I sem mutat, tehát menesztik. U'óda | ! Ráíh Zsigmond kúriai tanácselnök t j lesz, aki azonban csak rövid ideig, í j a választói javaslat törvénnyé válá- i . sáig vezetné az igazságügyminisz- ? teriumst, ha addig persze ez az ; egész koalíciós társaság el nem ta- jj karodik az ország nyakáról. Rathot ezután a kúria másodéi- } nőkévé neveznék ki, helyét pedig \ Vázsonyi Vilmos foglalná el, aki nem akarja Grecsókot közvetlenül felváltani az igazságügyek élén. | PrzemgsUŐI-Kraszttúiarsxfaig, Kraszno jarhsztól- égerig { Két övi orosz fogság élményei. — Egy egri magyar fogoly elbeszélése. Eger, január 5. j Egy Egerbői elszármazott magán- jj hivatalnok, akit csak a fegyverbe- hivás hozott 3 és fái évvel ezelőtt szülőföldjére, majd innen az orosz ; frontra vitt, ismét szülőföldjére, ; Egerben lakó rokonaihez érkezett, jj Gy. J. főhadnagy — bár nagyon hivatkozóit arra, hogy tiszteknek nem j szabad nyilatkozni — felkérésünkre mégis az alábbiakbsn volt szives t elmondani oroszországi élményeit: 1915 március 22-ike volt, amikor a przemysli tiszti könyvtár könyveit I magunk között sebbel-lobbal szét- - osztottuk, hegy magunkkal vigyük í felüditő szellemi italként fogságunk l ba ami e napon vette kezdetét. — í Az udvarias orosz tisztek megengedték, hegy magunkhoz vegyük a ; könyveket. Kievbe vittek először s onnan j Moszkvába, marha kocsin 24 órán keresztül. Innen Saratovba kerül- •j tünk, ahol 250 magyar osztrák fog- I lyot osztottak be. Innen 6 nap múl- j va Wolfckba vittek. — Ez egy kis \ 20.000 lakosú városka s jellemző ji sajátsága, ami -minden orosz város ) ismertető je e: hogy egyetlen nagy ; kiépített gondozott utcája van s a í többi mind zeg zugos mellékutca és í nem nagyon tiszta. Itt 5 bónapig ; tartózkodtunk. Az első 2—3 háton ; át szabadon járhattunk, de később * megszigorították a foglyokkal való I * bánásmódot és egy héten esak kétszer veit szabad kimennüak s aztán egyáltalán nem. Ez a szigorítás egy érdekes lélektani megfigyelésre al- | kaimat adott nekünk az orosz tiszti tek gondolkodását illetőleg. Tudniillik később rájöttünk, hogy mindig ; akkor bántak velünk szigorúbban, mikor az oroszok tőlünk vereséget l szenvedtek. Minket akartak megbfin telni a harctéri vereségérti Különösen akkor szigorították meg velünk szemb:n a bánásmódot, amikor a gorlicei nagy ütközetek folytak. És mi tulajdonképpen mindig őt ültünk és felujjengtunk, amikor újabb szigorított rendeletet kaptunk, mert ez mindig ujíbb magyar győzelmet jelentett. Az oroszok rokonszenve a magyarok iránt. Általában azonban mégis az volt az impresszióm, hogy a magyarokat jobban szeretik az oroszok, mint a németeket és osztrákokat. Erről a szimpátiáról gyakran olvashattunk orosz lapokban, — ami a leke- nyerezett orosz legénység becsempészése utján jutott birtokunkba s amit néhány oroszul tudó vagy oroszul megtanuló bajtársunk vagy maga a németül tudó orosz katona fordított le nekünk. — Qyakran emlegették lapjaikban az 1848 beli segítségüket, amit az osztrákoknak nyújtottak s amit meg is bántak a amiért nagyon sajnálták már akkor a magyarokat. Érdekes cikket olvastam egy orosz napilapban. Arról volt benne szó, hogy mi a különbség a magyar fogoly és osztrák fogoly körött. — Az osztrák fogoly, — irta az orosz lap, — olyan mint a majom a ketrecben, folyton a kezét nyújtja alamizsnáért, — mig a magyar önérzet nemes hallgatagságba merül s amit önként adnak neki, azt is szégyenlősen fogadja el. A magyar „gonvéd“-nek nagy a tekintélye az orosz előtt. így nevezi a honvédet. S lapjaikban mindig elismerték a vereséget, — nem ámították hazug sikerrel népeiket, — de mindig hozzáteszik azt is, hogy azért veszítették el ezt a csatát, mert magyar „gonvédek“-kel állottak szemben, Wolskból Asztraehánba kerültünk; ez volt 1915 szept. 18 án. Aztán visszavittek a Volgán keresztül ismét Szamaráig, onnan vasúton Bugruszlánig, ahol 8 napig időztünk. Itt egy régi transporthae pincéjében szállásoltak el, ahol régebben deportáltakat őriztek s ami közvetlen megérkezésünk előtt járványkórház volt. Olyan rövid prics- cseken aludtunk, amik fel a plafo nig egymás főiöií voltak elhelyezve, hogy a lábunk ielógoti róla. De nem unmk magunkat, mert éjjel a patkányok végigtáncoltak az arcunkon, itt körülbelül 75—80 an voltunk összesen. Akinek pénze volt: korcsmába jáihatott enni, de‘akinek nem volt pénze, az csak legénységi kosz* tot evett, ami bizony nem volt valami étvágygerjesztő. A irasznojarszki fogolytáborban. Innen vonaton Krasznajorszkba vittek, egy hatalmas, körülbelül 10 000 főből álló fogolytáborba, ahol 1915. októbertől 1917. április 1 ig éltem. Itt egy nagy, mindenhol cementes padlóju kaszárnyában helyeztek el, ahol eleinte csupán földön aludtunk, később a lekenyere- zett orosz legénység utján jó pénzért ágyat, deszkát és ágyneműt hozattunk és a saját pénzünkön vett fával fűtöttük a szobánkat. Itt sok szekatúrának voltnak kitéve. Nébn éjjel is felzarartak, hogy megvizsgálják, nincs e nálunk valami fegyver, vagy pénz, amit elvettek és nyugtáztak. Körülbelül 200 hold területen fekszik ez a fogolytábor, aminek a közepén körülbelül 20-22 holdnyi területen, megás deszkakerítéssel körülvett helyen szállásoltak el minket tiszteket. Kötülbelül 2700 török, német, magyar és osztrák tiszt lakott ott. Havonta 50 rubel fizetést kaptunk, a török tisztek 75 rubelt és 23 rubelért kaptunk 2 orosz cívfl élelmezőíől ebédet és vacsorát, aminek változatos menüjében káposzta leves szerecsendióvirággal fűszerezve és faggyus marhahús szerepeltek. Eey héten kétszer kap:unk csak húst. Előre kellett köszönni a nálunknál alacsonyabb rangú tisztnek vagy kadettnek is. Oroszországban ős Szibériában is, különösen a nagyobb városokban éppen olyan arányú a drágulás, mint nálunk. Egy font liszt, ami békében 2 kopek volt, most 80 kopek.
