Egri Ujság - napilap 1918/1

1918-02-19 / 41. szám

2 Felmentették a gynjtoga ássál vádolt gyöngyöst asszonyt.^ Eger, február 18. Egy félévre rá, bogy Gyöngyös leégett, a mu't év nov. 21 én i méf tűz ütött ki Gyöngyösön. A városi kert lakóházai és istel ói égtek le. A tűz gyanús körülmények között támadt, szándékos gyujtog a'ást sej leitek és Prokaj Józsefnét vádoltak meg azzal, hogy ő gyújtotta fel bosszúból a váro-i épületeket, mert a városgazdával összeveszett. Ar egri kir ügyészség vádiratot adott be Prokajné elen, akinek ügyét ma tárgyasa az egri törvényszék, mint esküdibiróság. Az esküdtszék elnöke dr. Miskovics Flóris táblabiró volt, Ringelhann Károly ügyész képviselte a vádat, mig a védelmet dr. Dallos Iván ügyvéd látta el. A vádirat Sr érint Prokaj Józsefné, Szőke Katalin 46 éves gyöngyösi lakes 1917. november 21-én a Gyöngyös város tulajdonát képező városi kertben lévő lakóházakat és istállókat oly időben gyújtotta fel szándékosan, amikor abban Kovács János és Ta’ár István kocsisok és Farkas Lajosné két kis gyermeke tartózkodott. A tárgyaláson kitűnt, hogy Far- kasné Eodrész József városgazdánál előzőleg szénalopás miatt bepana­szolja Prokijnét. A gazda kérdőre vonta erre Piokajnét, aki tagad a a szénalopást, visszafekselt Endrész nek, mire ez megfogta az asszonyt, pofonverte, fa hoz csapkodta. Pro­kajné pedig ostorral csapdosia meg a gardát, sőt a pofonverés közben a kezét is megharapta. A verekedrs szemtanúi között akadak oUanok, akik azt állították, hogy Prok jné ezt kiabálta Endrész ntán: Megállj, megbosszullak, felgyújtalak a gaz­dáddal együtt! Reggel történt a ve­szekedés és délben már égtek a város istái ói, a lakóházak és a felhalmozott széna. Mintegy 15000 korona k. ra lehetett G,öngyősnek, amely biztosítás révén megterül. A vád ott tagadta, hogy ő gyúj­totta volna fel az istállókat, otthon se volt abban az időben, a város­házára ment Endrészt bepanaszolni. Tatár István 14 éves tanú azt val­lotta, látta, mikor a tűz előtt egy negyedórával Prokajné a leányával az istálló körül ólálkodott. A fiúról azonban kitűnt, hogy nem minden lehet igaz, amit állit. Miután olyan tanú nem akadt, aki a gyújtogatást látta volna és mert Prokajnának a két kis fia is az égő lakasba volt bezárva, akiket ő haza-zaladva men­tett ki félelmes helyzetükből, az esküdibiróság ezt mérlegelve, nem látta a gyújtogatás vádját beigazol­nak és Proksjnét felmentette. Az ügyész és védő megnyugodott az Ítéletben. IÉM SZ tlii UiMlll \ E O R i U j S A Q 1918 február 19. fix egri kereskedők a k5r ellátási vállalat átszervezését kérik. A mai állapot károsítja a kereskedőket és nem elégíti M a lakosságot. HÍREK. minisztériumokkal való levelezést végezze. Ezáltal megszabadul attól, ho,y nagy költséggel akkora sze mélyzetet tár son, mindenki a maga atcájibeli boltosnál válthalja be a jegyét, szerezheti be szükségletét, megszűrik az ácsorgás és tolongás. Ha voit egy-két kereskedő, aki a háború alatt megtévedt, és hol nem voltak ilyenek? — most ennek elejét veendő, 500 korona biztosítékot ajánlanak fel kfllön-külön, ha pa­nasz merül fel, nem számolnak el rendesen, akkor a leteti 500 korrona pünálé a városé mared. Az ajinlat tehát komoly. A beadványt Mi iczkv Béla, Dá­mán Vilmos. Schäffer Hermann, Hecser Béla, Kápolnay Lészlé, Buzáy Elek, Szabó Kálmán, J^ó Imre, Kalmár Gáspár, Frank Adolf, Bdkai Béla, Szabó Imre, G'ossmann Ernő, Berla De* ő, Révész Péter, Sirausz Sándor, Egn Ti:z'vise)ök fogyasz­tási szövetkezete, Bíuer Lajos, Klein Mór kereskedők és iparosok Írták Sala­í Amiért az egri kereskedők és ipa­rosok most dicséretes egyetértéssel sikra szálltak, azt Újvidéken mind | járt kezdetben bevezették. Az egész j nagy munkát, a jegy kiosztást, hes?e- ■ dest ellenőrzést Egerben két tlsz'vi- j selő és hat kisasszony könnyű szer- , rel elvégezheti. Az egri Kereskedelmi Csarnok, a ’ melyre Eger kereskedelmi és ipiri \ életének felvirágoztatása terén a béke j éveiben jelentős szerep vár, vette I kezébe a kereskedők és iparosok ! teljesen jogos és méltányos, a fo , gyasztók érdekeivel is ta'áikozó ké­relmét és a képviselőtestületen a sor, hogy a kereskedők e közérdekű in­dítványát magáévá tegye. A kereskedő és iparososztály ez j áruk beszerzésére és szétosztására | alakítandó bizottságba a saját kép­viseletben nagyecséri Káni z Dezsőt, | mint a Kertskedelmi Csarnok elnö j két, S'abó Józsefet, Miútzky Bé- \ lát, Sch ffer Hermant, Rótn Ár- < mint, Bilkay Bélát, Bauer Lajost, í Strausz Sándort, Károly Jánost, | K>lmár Gá-párt je'öhe ki, akisnek j közbenjö te melleit történnék ezután az áruk és élelmicikkek igazságos és arányos megosztása. Az indít­vánnyal a város a szerdai közgyü- lésen foglalkozik. Nálnál nincs esemény. ; Vezérkarunk jelenti: Budapest, február 18. i Nem volt különös esemény. J — Töredék aranyat veszek is­i mét magas árban Groszman Géza ékszerész, Káliay Zoltán-u. Eger, február 18. A közellátási vállalat működéséről az egri kereskedők legutóbbi érte­kezletükön elmondották, hojry min­denütt az az elv érvényesül már, hogy a legitim kereskedelemre kell az élílmiízerek és egyéb a hatósá­goktól kapott cikkek árusítását bi ni, a midőn kormányzati programra sz, hogy a kereskedelmet a közsliátás szolgálatába kell állítani, hogy min­den vevő a maga régi boltosánál kapja és szerezze be szükségleteit, amikor ez az elv más városokban mindenütt érvényesül: akkor Eger­ben a háború negyedik leién teng­nek lengnek a kereskedők, becsu­kott vagy üre« bolttal áhanak. A kereskedőket Egerben teljesen kizárták a közszükségleti cikkek áru sitáséból. Ez nagy sérelem. Hérom- Bégy kereskedőnek jutta'tak, hogy elmondhassák: mi nem vagyunk kereskedőeilenesek, íme, adunk. Egy j város azonban po'gáraival, egy ősz tállyal szemben így nem tehet, aki­nek bol ja van, akinek ez volt a kenyere a háború előtt is, az jog­gal számi hat arra, hogy ne üs^k el őt a minden népi kenyér megkere ­sésének lehetőségétől. A városi közellátási vállalat ta­valy 1641)00 korona bru'tó nyeresé­get produkál 10 és fel millió korona évi forgalom melle t. Ebből eladmi nisztráltak 130,000 koronát, 34000 tiszta haszonnal zárult a mérleg. Minden jó lenne azonban ha a közönséget ki tudták velna szolgálni. Hogy mennyi panasz, feljelentés ment a felettes hatósághoz, arról nem beszélőnk, nem akarjuk a vál­last iránti ellenszenvet fokozni csak arra mutatunk rá, hogy maga a köz­ellátás volt kényie'eti panaszirodát felállítani. Az rgé^z vállalatnál bizo­nyára annak van a legiöbb dolga. Most, amidőn csak a kontingen­tált cikkeket kapja a város a köz­pontoktól, enneic a drága pénzen fentartott vállalatnak semmi értelme nincsen. A kereskedők ennek a rend­szernek most véget akarnak vetni, sa­ját és a közellátásra szorulók érdeké­ben a mai lehetetlen, ácsorgató, be nem vált, csak borzussgot kiváltó állapotot fel akarják cserélni egy jobb, mindenütt bevált és igazságo­sabb rendszerrel. Az egri Kereskedelmi Csarnokban tömörüit kereskedők; legutóbbi élte- kezletüí határozata értelmében be­adványt intéztek a képviselőtestü lethez, amelyben azt ajánlják, hogy a mai rendtzer helyett a kereske dökre bízzak a központoktól kiutalt közazfikségieti czikkek árusítását. A város maga csak a jegykiosztást, ellenőrzést, leszámolást, az áruk megszerzését, a központokkal és a Eger, február 18. Ismeretterjesztő előadás. A főgimnázium ismeretterjesztő elő­ad tsainek változatos sorozatában legutóbb két művészettörténeti elő adás szerepelt Jói esik a léleknek a hátorus élet ezernyi bajaiban oly kérdésekről is hallani, aelyek ki­emelik a már már alig elviselhető gondolat körből s a művészét örök szépségeit elé á va a réiji szebb, ne mesebb élvezetekben gazdagabb vi­lágra emlékezteti*. Egyik előadást dr. Werner Adolf, a főgimn. igazga­tója tartotta Műnk-csy művészetéről, a másikat C éplő Pál tanár Madon­na a művészetben cimen, Werner igazgató, kinek szóbeli előadása, tónusa egyszerű és mégis választékos stílusa teljesen lekötik a hallgatóság figyelmét, emlékezetünk­be idézte Munkácsy küzdelmes élet­pályáját, művészi fejlődésének vál változatos rajait, míg az egyszerű asztalosinasból világhírű művésziéit, majd leghíresebb képeit bemutatva emelkedett esztétikai érzékkel ma­gyarázta főkép a Milton, Krisztuské­pek, a Honfoglalás művészi ériékét. Előadásának mintegy folytatásaképp Cséplő tanár a Maácnna- képek mű­vészetéről beszélt. Bevezető^kép mély és m gértő gondolatokkal azt a lelki dispoziciót fejtegette, mely az igazi vallásos kép megteremtéséhez szük­séges, majd történeti áttekintést adott a M=dönt a-képek felfogásának fej­lődéséről a bizánci kortól a legjele­sebb olasz mesterekig. Vásznon ma­tatta be aztán Rafael, Murillo, Do ci stb. legssebb müveit kiemelve tőkép a művészetükben rejlő kif jező kész­séget, mell, el a Madonnában az anyát, a szüzet s a patrónát ábrá­zolják. Jövő vasárnap, 24-én, az előadá­sok utolsójaként dr. Tordai Ányos tart előadást „Színház és irodalom* cimen. * — Uj államtitkár. Buda­pestről jelentik: A király Sebess Dénes dr. Ítélőtáblái tanácsel­nököt igazságügyi államtitkárrá nevezte ki. — Beck Lajos felmentése. Budapestről jelentik: A hiva­talos lap közli, hogy Beck Lajos államtitkárt a király ezen állásától felmentette. Beck Ká­rolyi-párti képviselő. — A Filléregylet jubileuma. Az egri izr. Fiiléregylet vasárnap tartott- gyűlésén elhatározta, hogy fennállásának 20 ik évfordulóját mágusban megünnepli, d'szköz- gyükst tart, mely után az Uraraá ban hangversennyel egybekötött moziestélyt rendez. Széles körben nagy az érdeklődés a fényesnek ígérkező estély iránt.

Next

/
Thumbnails
Contents