Egri Ujság - napilap 1918/1

1918-01-05 / 4. szám

1 SORI U J 5 A Ö 1918 január 5. Berlin, Januar 4. A Wolff-ügynökségnek jelen­tik Breszt-Litovszkból: Január 1 én érkezett Breszt Litovízkba az ukrán köztársaság békekül­döttsége. A delegáció tagjai a következők: Leviczky M. F., Ljubinsky N. M., Poposzov M. N. és Szevljuk A. A. Mind a négyen az ukrán kö­zépponti rada tagjai. Az ukrán delegátusok el vannak látva az ukrán köztársaság kormányá­nak meghatalmazásával a bé­ketárgyalásokban való részvé­telre. A meghatalmazottak elmond­ták tudósítónknak, hogy a né­met közvéleményt megtévesz­tették helytelen és részben egyenesen fantasztikus hírekkel Ukránjának Franciaországhoz és Angliához való viszonyáról. Az ukránok a hadüzenet ide­jén nem alkottak külön állam­testet. A háború kitörésében sem közvetve, sem közvetlenül nem volt részük. Most, hogy az ukrán nép szilád államot alko- kott, a demokratikus béke leg­gyorsabb megkötését kívánja. Az ukránok küldöttei remélik, hogy a béketárgyaláson a nép­biztosok tanácsának képvise­lőivel egyetértőén járhatnak el. A legközelebbi napokban ér­kezik Breszt-Litovszkba az uk­rán küldöttség többi tagja az elnökkel együtt. Csereforgalmunk Oroszországgal A németek már szál itanak, a »a$?ar korm«nf lekésett. — Lemaradt az egri bor is. Eger, január 4. Míg a mai kormány politikai bot­lásai mellett is fel'Qno az a mulasz­tás, amit a magyar kormány azzal követett el, hogy nem gondoskodott arról, miként B észt Litovszkbsn már a fegyverszüneti tárgyalások alatt •tt legyenek a magyar gazdasági élet képviselői és megóvják a ma­gyar érdekeket 8 megcsinálják az utat a magyar gazdasági élet szá­mára megnyitó Oioszországba. A : ■érnetek ás osztrákok sokkal élei- j mesebbek és fürgébbek voltak, mert i egyid jflieg a fegyverszüneti tárgya- j fásra kiutazott diplomáciai hikü dót- 1 lakkéi megjelentek a német és •sztrák gazdasági és ipari vezetők ) megbízottai is és részben engede­tem mel, részben a katonai parancs­nokságok jóakaró elnézése mellett nyomban megkezdték a cserekeres­kedést, Mar pedig, ski előbb jut a piacra, az hamarább is megveti ott a lábát. Nálunk a gyáriparosok országos szövetségének lett volna a feladata, hogy gyorsan ott teremjen kik ül- dötteive! Breszt Litovszkban. Azon­ban a magyar kormány nem adott «esik erre alkalmat, a gyárosok pedig azért nyugodtak meg, mert kezdetben az volt a hír, hogy Gratz Gusztáv volt pénzügyminiszter fog kimenni a külügyminiszterrel. S mivel Gratz azelőtt a gyáriparosok igazgatója volt, tehát úgy hitték, az • kezében ügyük jó helyen van. Gratz azonban lemaradt és icy a magyarországi gyárak, ipari müvek és gazdasági érdekek képviselet nél­kül voltak Breszt Litovszkban és természetesen lemaradtak. Ez pedig megbocsájthatatlan bűne a kormány­nak, amely igy az ország gazdasági érdekeit elhanyagolta és háttérbe szorítani engedte. Most aztán, amikar már hire jött, hogy javában folyik a határokon a csereforgalom, kezdődik a aagy kap­kodás. Olvassuk, hogy most már jól elkésve elindulnak a központok és kereskedelmi érdekképviseletek kiküldöttjei Brassóba és Kolomea felé, hogy megkezdjék az árucsere- forgalomra vonatkozó tanulmányo­zásokat. jókor már, amikor a néme­tek és osztrákok úgyszólván lete­lepedtek. Ma már külbnbets tudjuk, hogy Oroszországból milyen cikkeket hoz hatunk be. E szerint rögtön ;»dh*t Oroszország kaucsukot, nyers bőrt, kikészített bért, fémeket, érceket, fa£gy*L zsírt, olajmagvakat, olaj­pogácsát, gyapjút, lent kendert, ron­gyokat, teát tojást, szappant, gyer­tyát, gabonát, asbestet. Viszont tő­lünk a következő cikket lehet majd kiküldeni: elsősorban, ami bennün­ket legjobbal érdekel, bort és bor­párlatot, azután izzzólámpát, lóbő­röket, gyégycikheket, motorokat, ru- hídiszeket, lucernát, eirokot, k«szát, kapát, kézidarálógép^í és vasgálicot. Csakhogy nem tudjuk, hogy nem eső után vesszük* e fel már ezt az export küpenyeget, mert a kormány vétkes geadatlanságábóí minden irányba* elkéstünk. Természetese* a kormányaik más geudja van, neki pártjait keli jóllakatni hatalom­mal, hivatallal és méltóságokkal, uj pártot kell szervezni, és nincs ideje arra, hogy helyt álljon a magyar gazdasági érdekekéit. Talán minket, egrieket is jobban érdekelt vo na, ha boraink ér ékesi- tésónek győri-vonatot nyitottak volna az oroszországi piacokra, s-mint az, hogy a nagyra örö ifj k kormány- segítséggel értékesítsék itthon a ma­guk kici-is^gét. Suha iari, ti baromfiak mne megjelent Egerben. Eger, január 3. i Nevezetes 82emély Eger külváro- saiban Suha Mari, a polgárjogot nyert cigáuyasszony. Az ura után Rtcz Mihalynénak hívnák, de fl csak a maga kezére gazdálkodik, nem is igen tudja, hogy hol van a pá ja. el nem váltak, de az se fon­tos, hogy a töryény kömé egymás­hoz őkeh Suha Msri a családfáját egy ki­csit régebb őí származtatja mint Szemere Miklós. 0 a Fáraó nemzet­ség egri ágának egyedüli képvise­lője, egyenes leszármazottja, Mint ilye* nyo'c évvel eze őtt azzal a ké­réssel fordult s magisztrátustuához, ismerj* el 6<et egri illetőségűiknek. Minden hóstyai öregasszony tudja, hogy mindenfé'e fajtáj» itt lakott, már messziről leri róia nemzetségé­nek ismertető jele, nagyon szereti Egert, különö-en a lábas jószágait, eleget lakott már a város falain kí­vül, engedjék meg, hogy rendes polgármódra letelepedhessenek it­ten. A magisztrátus egy önfeledt pillanatában megadta nekik a pol­gárjogot, elismerte Rács Milnlyékat egri illetőségüeknek. Ezzel a határo­zattal kimondták a hóstyai barom­fiakra a halálos ítéletet. Suha Mari és öt — vagy ameny- nyit akar, annyi gyereke e ha'áro zattal a szoknyaráncai között rátele­pedett a városra. Mint idevaló ille­tőségű ismerni akarta azt a várost, amely az urát, őt és matrikulátlan rajkóit polgárjoggal ruházta fel. Mig a polgárosodásba beletanul­nak, eddig az árnyékszala végén fl’ötték fel sátorukat. Rövidesen megismerték őket működésűkről, mert valóságos rémei lettek a hóa­tyáknak. Amelyik utcába betették a lábukat, ott a szárnyasok valóságos hangversenyt rendeztek, K°c*a, tysk. liba, malac szitásától lett egyszerre hangos az utca ás Suha Maii két fiával és három leányával dúsan megrakodva tért haza az ilyen ba­romfirazziákról. A hóityák lakói besszut esküdtek Mari eiten, de ő kártyavetés ürügye alatt azért S»efu rakodott a lakásokba és utána za­vartalanul tekergette tovább is a szárnyasok nyakát. Mikar azté* már ■agyon meggyűlt a baja a hatóság- fai, Miri összeszedte egész család­ját és a hóstyák lakóinak legnagyobb örömére más vid 'kre telte át műkö­désének *zin helyét. Most azonban rémhírek terjed­tek el a hóstyékon, tjra megjelent itt Suha Ma<i egész családjával. Ahg telte be a lábát Suha Mari Egerbe, a majorság rögtön a siralom házában érzi magát. Már sivitanak a baromfiok, topognak a kacsák az alvégen és a külvárosokban, Mari, a baromfiak patónusa újra sorra látogatja őket. Vele vsn a ragyás lánya i«, aki valósággal rekordot ért ei a iyukiopá ban. Bemegy az ud­varokba, a kapunál leguggol: P pi- pipi — hívogatja oda a baromfiakat, árpát, bu?át szór nekik s mihelyt egy a közelébe ér, olyat csavar a nyakán, tv gy C33k u*y nyekken. Suha Mari idetetta főhadiszállását, megkezdődöd tehát a károsultak népvándorlása a városház fele. Tűn­nek a libák, kacsák, tyúkok, rémül­dözik a hóstya, mi lesz, ha Mari e íá^kajárássai fel nem hagy. A pecér- iak körül csatangol most Mari el­szánt csapatával, onnan intézi ki­ruccanásait a setéibe borult egri udvarokba. Mi tha a két éjjeli sö­tétség is az ő kívánságára köszön­tött volna Egerre. Negyedféi milliót jegyeztek a 12 esek a badikö'csönre. Eger, január 4. A keledik magyar hadikölcsön sikeréből az Egerben állomásozó 12 es honvédek dicséretre méltó módon vettek li a részüket. A pót- zászlóalj kitűnő és agilis parancs­nokának, Dingha Síndor alezredes­nek kezdeményezé.-ére megindult a 12-esettnél is a hadikölcsönre való toborzás. Tegnap fejezték fee a jegyzések összeszámiálását és öröm­mel konstatáljuk, hogy a 12 ea hon­védek harctéri sikereiket egy vér- nélküli győzelemmel gazdagították. A pótxaszlóalj tisztjei és legény­sége 3 millió 600000 koronát jegyez­tek a hadikö csönre, olyan szép eredmény ez, amilyet kevés ezred tud felmutatni E grandiózus összeg Dingha Sándor alezredesnek párat­lan tevékenységét és az ügy iránt való lelkes buzgöságát dicséri. Az ö irányítása mellett dolgozott Króh Izsó százados, aki fáradságot nett» ismerve a jő katona és hazafi lel­kességével gyűjtötte a jegyzéseket öisze. S ha még tekintetbe vesszük 1 azt, hogy az ezredben igen sok ro- ) mán és ruihén anyanyelvű katona í szolgál, akkor lehet csak igazán ] értékelni azt a nagy munkát, ame­lyet Dingha alezredes és Króh szá­zados a hadikölcsön sikere érdeké- ! ben kifejtettek, — Jelentsék be a vetőmag- j szükségletet. Akiknek árpa, zab, l köles es tengeri vetőmagra van - szükségük, ezt január 7 tg j-ilent^ék ? be a városházán, a közigazgatást : iredával szemben lévő helyiségben. Az ukrán kftldöttek nyilatkozata Sresxf-Siioumkban» ők is a leggyorsabb békét akarják.

Next

/
Thumbnails
Contents