Egri Ujság - napilap 1918/1
1918-02-09 / 33. szám
2 £ Q R i ü j S A Q 1918 február 9 óvása az első szempont, amelynek vezetnie kell bennünket. E javaslat teljes mértékben megoldja ezt a feladatot. A demokratikus haladás a magyar ság vezető szerepével párhuzamosan halad. Az elnök javasolja, hogy az előadó meghallgatása után a tárgyalásokat szakítsák félbe. Tisza István gróf azt kérdezi, mikor remélhető, hogy a kerületek beosztásáról szóló javaslat elkészül. Második kérdése a Károly-keresztesekre vonatkozik. Milyen számítások szerint történt a Károly-keresztesek beállítása a választók közé. Az a benyomása, hogy a tényleges számuk sokkal nagyobb, mint amit kimutatnak a statisztikában. Polónyi Géza azt kívánja, hogy az első szakasz után a kerületi beosztást tárgyalják. Teleszky János követeli, hogy a javaslat II. szakasza előtt ismertesse a kormány, milyen alapon, mily becslések és számítások után történtek a kerületi beosztások. Ha a kerületek beosztása még nincs készen, addig halasszák el a tárgyalásokat. Hock János: Nem megy bele a javaslat elhalasztásába. Vá- zsonyi javaslata oly tökéletes, hogy kiegészítésre nem szorul. Vázsonyi miniszter: A tárgyalások menetét semmi körülmények között sem akarja megszakítani. A kerületi beosztásról szóló javaslatot sern kell összeköttetésbe hozni a törvényjavaslattal. Minden kívánságot honorál, de a kormánynak tisztában kell lenni a választói javaslat sorsával. A Károly-keresztesek számát a honvédelmi minisztérium becslése alapján állapították rreg. Tisza István gróf éppen azért kér már az első ülésen bizonyos felvilágosításokat, nehogy később a tárgyalások e miatt megszakadjanak és a kelleténél tovább elhúzódjanak. Az irni-olvasni tudók számára nem kellene oly nagyon támaszkodni, mert ezt a mechanikai tudást mindenki könnyen megszerezheti. Vázsonyi Vilmos: A javaslat egyfolytában való tárgyalását kívánja. Fél egy órakor véget ért a bizottság ülése. \ A hevesi függetlenségiek nem csatlakoznak j egyik párthoz sem. Az ősfüggetlenségi proframmot vallják. Btbocsay Sándor pártelnök nyilatkozata. Eger. febr. 8. I A függetlenségi pártok három felé való oszlása megzavarta a vidéki szervezeteiket is. Apponyiéknak a kormány táborába való bevonulása nem ment simán, a gerinces függetlenségiek, a Bizony Ákosok és Platthy Györgyök kisded csoportja j elvei elárulása árán nem bért a ha- ! tatomból, hanem megmaradt a régi zászló mellett. Országos függetlenségi párt cimeH szervezkednek most \ Bizonyék. A Károlyi párttal együtt tehát három függetlenségi pár'ja van az országnak, egy a hatalomban, ketté az ellenzéken. A vidék 48 as körei most egymásután nyilatkoznak, hogy a három országos párt közül, melyikhez csstlakornak. Érdekesnek tartottuk megtudni, hogy a Hevesmegyei Függetlenségi Párt az országos politikában kit követ: Apponyit a kor- mánypártba, Károlyit az ellenzékbe, ( avagy az ősfüggetlenségi hagyomá nyok ápolása céljából ez Apponyi- pártból kivált Bizony Ákost. A he- É vési 48 as párt állásfoglalására vo- * natkozólag kérdést intéztünk Babo- esay Sándor pártelnökhöz, aki az alábbiakban volt szives nyilatkozni: A Hevesmegyei Függetlenségi Párt sem most, sem Károlyinak az or- \ szágos p írtból való kiválásakor, sera jj az Eszterházy kormány kinevezése jj idején nem csatlakozott az egyik í frakcióhoz sem, mert az volt az álláspontja és ezt feliratban hozta ; annak idején az Apponyi és Károlyi- : párt tudomására, hogy a fflggetlen- ségi politika érdekében a 48 as ; közvélemény tömörítésére, nem pedig jj megosztására van szükség. Ezért f Apponyi és Károlyi különválásakor j nem csatlakozott egyik párthez sem, £ hanem megmaradt a megyében egy- séges szervezetnek. Más volt a helyzet a Kossuth és I Ju th féle szakadás idején. Akkor | mint képviselő én is az Ónálló ban Nincs remény az | általános békére. I (Saját tudósítónk telefonjelentáse.) Berlin, febr. 8. A Germania cimü lap, a | melyről azt mondják, hogy fél- I hivatalos jellegű, azt Írja, hogy \ a versai llesi haditanácson Anglia megmutatta, hogy törhetetlen : szándéka a háborút folytatni. I 1 Nincs semmi célja — Írja a lap — hogy ezt a körülményt elhallgassuk, mert ennek az a * következménye, hogy a nemj kot követelő Justh Gyulával tartat- j tam és a hevesi párt is áliást fog Iáit a nemzeti b.nk mellett — Kos suth Ferencék ellen. Emlékezhetnek j rá, hogy az első koalíciós kormány mivel jött. Az volt I. Ferencz József | és a koalíció vezérei között a meg I áliapodás — most már ez nyilt titok, elmondhatom, hogy Wekerle és j Kossuth a katonai kérdéseket kill kapcsolják, két év alatt megslkolják \ az általános vála«ztói jogot és az így választandó parlament fog majd dönteni a bankkérdésben. Nagyon - nobilis ajánlat volt ez a megboldo ; gult királytól, de Andrásty a vá- ’ lasztói jog megalkotását húzta ha- 5 lasztotta s midőn már nagyon kö- jj vetették tőle, előállt a pluralitással, I amelyet a függetlenségi párt zöme < Apposyi és Kossuth kapacitációi j ellenére is visszautasi'ott. É'dt kés, hogy ennek a reformnak : előadójává Bizony Ákost vál »sztotta j meg a képviseiőház, aki nem akarta : képviselni a plurális javaslatot, csak az általános titkosat. Közben a két év letelt, a választói jog megalkotva nem volt, a közös bank szabadalma lejárt és igy aktuálissá vált a bankkérdés rendezése, arneiy a nagy függetlenségi pártot jj két részre szakította. Én Justh Gyu< Iával mentem. i Most nekünk az ellenzéken a I helyünk. Apponyi a zászlót átvitte ? a hatvanhetesekhez, az egész alakaI lás András8yek érdekét szolgálja. Bár pártunk még nem foglalkozott az uj helyzettel, én úgy látom, a függetlenségi irányt nem Apponyiék képviselik. Mi nem vagyunk se Károlyi, se Bizony pártiak, megmaradunk az ős füygetlenségi progr-mun i mellett, Irányi Dániei radikális 48 as « politikáját köveijük, a függetlenségi j tradíciók és balpárti hagyományok l hűséges ápolói maradunk to- ■ vábbra is. — sokára bekövetkező béke iránt táplált remények ismét holtpontra jutottak. A helyzet e pillanatban az, hogy sehol sincs egy fénypont, amely arra a feltevésre jogosíthatna bennünket, hogy ellenségeink megát alkodottságával szemben békeakaratunkat érvényesíteni tudjuk. A Germania azután visszautasítja a nagynémetek terveit, de hangsúlyozza, hogy Németországnak nyugati politikája tekintetében még szabadkeze van. A oülaugoilágitás csődle. Ma este sötétségbe borul a yáros. Eger, febr. 8. Újra kezdődik a világítási mizéria, ismét bekövetkezett a vaksötétség ideje, máról-holnapra felmondja a vilienytelep a szolgalatot, mert nincs olaja. Csütörtökön és pénteken csak esti 9 óráig kapott a város áramot, ma szombaton pedig egyáltalán nem lesz villany világítás, az utcán, lakásában vakoskodhatik a közönség, mert ez egri vil anytelepnek az olaja nem érkezett meg Diohobicból. Háborús, elkerülhetetlen és alig elviselhető bajainkhoz tehát hozzájárul meg egy, ami talán a legkellemetlenebb : a sötétség. Egész Egerben nines petroleum, a drága gyertyavilág és mécs mellett vakoskodjk az intelligens osztály és a földmivesnep egyaránt. Mint a levegő és a mindennapi kenyér, annyira kell és szükséges a világítás és ez most már gyakori egymásutánban nincs meg. Rettegés az egri nép élete, mert nem tudja, hogyan védekezzék a sötétség ellen, ő maga nem képes világító anyagról gondoskodni, a városi özem pedig szintén nem tesz eleget kötelességének. mert folyton bizonytalanná teszi a közvilágitás rendjét és ezzel a lakosság mindennapi életében és munkájában felfordulást, visszaesést okoz. Nagyon unja már a közönség ezeket a zavarokat, a világosság folytonosságának ily gyakori és nem nagyon indokolt hiányait, az emberek idegeire megy az a kapkodás, amely a közönségnek ezt a szerény igényét se képes kielégíteni. A közönség nem kíván lehetetlen etd, azt joggal elvárha ja, hogy ne az utolsó napokra hagv ják az olajszükséglet be-zerzését, hanem hetekkel előbb gondoskodjanak a világítás rendjének biztositásáról. Elvégre is lehetetlen állapot az, hogy egy kul- íu'város közvilágiiását csak ennyi előrelátással intézzék. Eger nem pályáznánk arra, hogy napokig a sötétség városa legyen. A finnek csatlakozása Németországhoz. (Saját tudósítónk távira'jelentése ) Pétervár, febr. 8. A finn szenátus elnöke Svin- huwud felszólítást kapott az orosz kormánytól, hogy szüntess® be a fehérgárda csapatoknak a bolsevikiek ellen való támadásait. Úgy hirlik, hogy Finnország teljesen elszakadt Oroszországtól és Németországhoz csatlakozik.
