Egri Ujság - napilap 1918/1

1918-02-01 / 27. szám

XXV. évfolyam 1918. február 1. péntek 27. szaiti Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 20 korona, — fél évre 10 korona, — negyed évre 5 korona, — egy hóra 1 korona 70 f. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 6 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon : 106. POLITIKAI N AP1LAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: KISS ENDRE. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Hirdetési .«rak: □cm.-ként nyílttéri közlemények, bírósági ítéletek, gyász­jelentések hírek rovatában 20 fillér, hatóságok, részvény­társaságok, gazdaságok, hivatalok hirdetményei, érvéré® hirdetések 14 fillér, magánvállalatok hirdetményei 6 fillér Eljegyzések, egybekelések, köszönetnyilvánítások stb. 1—6 sorig 5 K. Egyesületek, bálbizottságok értesítései, köszö­netnyilvánításai, felülfizetések nyugtázása 20 sorig 6 K Wekerle elmondta ni kormány és az ni párt programúját. Felhívás a toborzóra. — Tisza elutasítja a munka­párthoz intézett felhívást és tanügyünk fokozottabb fej­lesztésére utal. Ezt kivánjuk elősegíteni azokkal a javasla­tokkal, amelyeket a katolikus \ autonómiára és az 1848: XX. t.-c. fokozatos végrehajtására nézve előterjesztettünk. (Helyes­lés a baloldalon.) A községek reformja. A nép lelkületéhez és felfo­gásához közelebb kell hoznunk közigazgatásunkat és igazság­ügyünket. Ezt a munkát a köz­ségek reformjával kezdjük meg, ahol az intelligens elöljáróra kivánjuk a vezetést és a községi hatalom gyakorlását bízni. Állandó tisztviselőkre van szükség. Ezt úgy óhajtjuk el­érni, hogy a törvényhatósági t sztviselőket élethossziglan vá­lasszák. Majd a bírói függetlenségrői, a sajtószabadságról, uj föld­birtokpolitikáról, a világkeres­kedelemről nyilatkozik Wekerle. A békeiárgyalások. Vájjon a most folyamatban lévő béketárgyalások az általá­nos és tarlós békére vezetnek-e, azt határozottan nem tudom megmondani, de annyit tudok, hogy békekivánságunk őszinte és komoly, amely nem hódítá­sokra, hanem csak integritá­sunk megóvására és belügyeink szabad rendezésének biztosítá­sára törekszik. (Zajos helyeslés és taps minden oldalon.) Bár­mennyire óhajtjuk a tartós és tisztességes békét, a felbomlás csiráit tenyészteni nem enged­jük, az államok helyett most alakuló népcsoportoknak a béke (Saját tudósítónk telefonjelentáse ) Budapest, jan. 31. Wekerle Sándor, miniszter- elnök ma mondotta el azt a I programmot, ^amelynek alapján egységes pártot akar toborozni. Megállapítják, hogy a beszédet feltűnő csendben hallgatták a pártok, Károlyiék egyenesen közbeszólásaikkal zavarták We~ kerlét, a munkapárt részéről pedig Tisza István adott ko­sarat Wekerlének. Fél 11 órakor kezdődött az ülés, szólásra emelkedett a miniszterelnök és elmondotta programbeszédét: A választói jog. j A mi közéletünkben nem a | háború vetette fel a választó- | jog kérdését. Históriai fejlődé- \ sünknek megfelelően a háború j előtt készítettük azt elő. Álta- ] lánositani kivánjuk a jogokat, j de e mellett megóvjuk nem­zeti érdekeinket, biztosítjuk az j erkölcsi, műveltségi és kultu- j rális irány vezető szerepét. A nagy politikai kiegyenlítő mű­veletnek csak első láncszeme gyanánt tekintjük a választó­jogot, amelynél azonban nem állhatunk meg. Hanyatló irányú népesedési mozgalmunk fej­lesztése, munkaerőnk fokozása, értékének nemzetközi színvo­nalra való emelése sok felada­tot szab elénk. A haladó kor­nak megfelelő szociálpolitikát akarunk követni, a szociális érzést a nemzet szélesebb ré­tegeibe átvinni. Az erkölcsi és műveltségi erők vezetőszerepé­nek biztosítása népnevelésünk hamis jelszava alatti bomlasztó érvényesülését nem tűrjük, mert ez annyit tenne, hogy a béke jelszava alatt a népek állandó küzdelme lépne a mai helyzet nyomába. (Helyeslés.) A nép­jogok tiszteletbentartása mellett tehát csirájában fogunk elfoj­tani minden ilyen bomlasztó törekvést. (Taps és helyeslés minden oldalon.) A Németországgal való szövetség. De akár a béke olajágát, akár a kényszerű küzdelmet hozza meg a közel jövő, egy bizo­nyos, hogy a Németországgal való szövetségünket, mint a béke egyik leghathatósabb biz­tosítékát fentartani és megerő­síteni kivánjuk, sőt gazdasági vonatkozásokban mélyíteni. (El­lentmondások a Károlyi-párton.) Ezen tárgyalásoknál is szemünk előtt gazdasági érdekeink és kereskedelempolitikai önállósá gunk megóvása lebeg. Több fogyasztási adót! Azután rátért Wekerle az adókra. Forgalmi, fogyasztási, nyereségtöbbleti és a vagyon­adó fokozatos emelését helyezte kilátásba. A gazdasági önállóság. A gazdasági önállóság kér­désében a kormány a döntést a jövő országgyűlésnek tartja fenn. Az önálló hadsereg kérdése. Az önálló hadsereg kérdését is sarkalatos pontként vettük fel a programba. Célunk- az egész hadsereg kiegészítő részét képező ma­gyar hadseregnek nemzeti és gazdasági szempontból való önálló kiépítése. És ebbeli tö­rekvésünk a katonai védelem egységének és hatályának biz­tosítása mellett ő felsége helyes­lésével találkozik. Önként ért­hető, hogy ez a reform csak a háború után lesz keresztülvi­hető, addig csak annak előké­szítésére szorítkozhatunk. Vál­tozatlanul fentartjuk azt az álláspontunkat, hogy jogilag e kérdés szabályozása egyedül a magyar nemzet és királyának ügye. Á b r a h á m Dezső : Csinál­junk törvényt róla! Wekerle Sándor minisz­terelnök: Magasabb politikai szempontok követelik azonban, hogy ez a kérdés bizonyos vo­natkozásokban az osztrák kor­mánnyal is tisztáztassék. ('Nagy zaj a szélsőbaloldalon) Lovászy Márton: Jogfeladás! Végül felhívta Wekerle a képviselőket, hogy csatlakozza­nak kifejtett programmja alap­ján az uj párthoz. A beszédet a kormányttámogató pártok za­jos tetszéssel és hosszas éljen­zéssel fogadták. Wekerle után gróf Tisza István emelkedett szólásra és a következőket mondotta: A miniszterelnöki programrn első részére ezúttal nem akar kiterjeszkedni, tiltakozik azon­ban az ellen, hogy a községi jegyzői hivatás menedékhely legyen az ügyvédi kar gyön­gébb elemeinek. Sajnálattal látja azt a programmot, amely a közigazgatás tisztviselőit élet­hossziglan nevezi ki. Egyik nagy bajunk, hogy a belügy­minisztérium oly hivatalno­kokkal van megtöltve, akik a közigazgatást alulról sohse látták. Az eddigi hibákat csak a közigazgatás államosításával lehet jóvátenni. A birtokpolitika tekintetébe» szívesen támogatjuk a kor­ftra 6 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents