Egri Ujság - napilap 1917/2

1917-07-26 / 184. szám

184. mám I MIT, é 1917, Julius 26, csütörtök I aiöfi28íé*S árak i pSsáfÍMsn át TSdáken p&sitn kSIdv# «g#«? óvre 39 ftá. — fél évre 15 korosa,, — *agf e# 4wo ft. — egy Mra t korosa W i — B<K?«á ám «femi? éf üm«pmp I* sl£ — & ŰtáAWnH • Eger, lói Meg?«i *i fc*M*8*í ts&áa/'r POLITIKAI NAPILAP Ptarkeszíő: Dr. SETÉT SÁNDOR FeidSs szerkesztő: KÁLLAV MIKLÓS lW»?ií^tósé#®*»«i DM# l«í«*R-iWf«w&rfí. vószv&nrráro&aág Hirdetési áraki Qcro.-Sséní nyiltt. rl '.íSzlenények, blrá.igi Hitetek, gytsgk ieleetiíek hírek rovatában 20 íiJldr, hztőaíjok, líeevti* táraaaágck, gazdaságok, hivatalok hirdetményei, érvet*#; hirdetések iá tűié?, magánvállalatok hirdetményei t tií't& EJÍasreéeek, egybekelések, kSazSrmtnyüvínüáscii *tb, S™j§ »»rij a K. EavesOlviek, bálbizoftoágok értesítései, aatnyíivénltáeai, telüStizetéeek »yagtázás. so süsJg a &. •X*»r^>äBasE&&^Mrowgsagg«ii^^ Hz igazi békepolitika. Eger, julius 25, ? t Anglia, mely oly hathatósan I gyámolította eddig & kis I nemzeteket s amely oly sre* í lid szirénénekekkel csal ja őket f a saját táborába, mint a szá­razföldi blokád, a kiéhezíe- téa és más ilyen kecsegtető s ígéretek, úgy látazik nem akarja, hogy a nagy birodal­mak is nélkülöznék jóakaratu protektorátusát. Csakhogy mig a kis országok kirá- lyoeskáit ellenségei segítsé­gével detronizáltatta, addig a nagy birodalmak uralkodóit automatikus utón forra­dalmak szításával bel­ső evolúciók fclkavarásá- val igyekszik elűzni. Orosz­országban már sikerült ez neki. Ott a neki nem tetsző orosz cárt kicseréltette az antant célok iránt sokkal fogékonyabb forradalmi kor­mánnyal. Most szűk neki Macedonia. Már nem marad meg a saját szövetségi cső» portja körében, hanem az ellenséges középponti hatal­maknál is a maga szája ize szerint szeretne berendez­kedni. Anglia most az orosz cár után szeretné detronizálni a német császárt is s Líoyd George a demokrata orosz­lánbőrbe bujt autokrata leg­utóbbi beszédében már olyan kijelentést tett, hogy Anglia a császári Németországgal n m bocsátkozhatib tárgyalásokba s nem köthet békét vele. Ezek szerint ugylátszik, hogy Anglia a béketárgya­lásokra előírj» a hivatalos formaruhát az egyes álla­moknak. Megszabja a vele tárgyalni kívánó nemzetek államformáját is, ennyire . konciliáns és béke vágyó addig, mig ami nagyhangú békepolitikusaink verik a nagyhangú cirkuszi dobot az annexió és a hadi kárpótlás nélküli béke mellett. Pompás, hangz^os, édes csengésű jelszó ez ma. A béke kellemesebb álomba ringat most bennünket talán egy minden jóval megrakott kamaránál is s nem is csoda ha kapva-kapoít rajta a Ká­rolyi'párt, amelyen bizony egyébért nem igen volna mit kapni az országnak. De hát gondoltak-e tovább a tisztelt nagydobosok annál, hogy a nagydobbal, irgal­matlan harci kiáltozással hir­detett béke jelszavakat egy* szer meg is kellene valósí­tani. Próbáljuk hát az elve­ket, a fázisokat a prakszisba is átvinni. Helyezkedjünk arra az ál­láspontra, hogy nines a kö­zépponti hatalmak területén egyetlen ember, aki ne ra­gaszkodnék görcsösen a hadi kárpótlás és annekszió nél­küli békéhez. Válasszuk meg Károlyi Mihály grófot teljha­talmú békekövetnek s pró­báljuk megkötni ezt a békét. Dehát kivel kössük meg. Tessék, méltóriassék meg kötni. Várjuk, türeimatlenüí, égünk a vágytól, hogy el­jöjjön a béke országa; Akár j milyen lángoló békeszándék ; dagadozik bennük az utolsó > pillanatban, amikor a saeg- ; valósításhoz akarunk látni, | ha tényleg arra kerülne a | sor, hogy bármelyik pilla- \ napban hajlandók volnánk az így értelmezet békének meg- i kötésére, szüntelenül uiun- í kát állja már az első lépés- 1 nél ez a kérdés; hogy kivel is kössük meg. Oroszországgal, amely vi­lággá röpítette ezt a jelszót? Nem akarja, csak a többi­vel együtt, de a többiek nem akarják se vele, se nélküle s igy oda jutunk, hogy nem akarja ezt a békét Oroszor­szág sem,- amely az eszméjét felvetette s amelynek valljuk meg igazán a lehető legna­gyobb eredményt jelentené a hadi térkép mai alakulásai mellett. Franciaországgal? Hallani sem akar róla. Hiszen neki igenis annexió kell. Három évi vér és anyag vesztesé­geinek minimális ára Eiszász- Lotharingia birtoka. Nem is boszélünk itt a Belgium ré­szére követelt kárpótlásról. Olaszország még mindig nem vesztette el étvágyát a Trentinóra, Triesztre is fáj a foga, dalmáciai ábrándjai­ról még mindig nem tudott lemondani s az Adria kor­látlan uralma is ott van a hadi céljai közt, Anglia egyenesen a szótá­rából is kitörültette ?zt a fo­galmat. Nemcsak annextő j kell neki, nemcsak hadi ; kárpótlást követel a maga j és a kliensei számára, de \ egyenesen csak olyan békét 1 akar kötni, amelyet annyira diktál, hogy a béketárgya- j lás előtt a porba döntött el- 1 lenség belső ügyeit is a saját | gusztusa szerint megrend- j szabályozza. így fest az an­tantnál az annexió és hadi kárpótlás nélküli béke. Nem akarja az antant államok egyike sem. Nem teszik ! meg Károlyinak azt a szíves­séget, hogy akarják, a de­mokráciának bármilyen szent hevével akarja is Ő ránk és rájuk tukmálni. Ilyen körülmények kost egyetlen jogosult béke poli­tika van a Tiszs István gróf higgadt békepolitikája, amely a béke legőszintébb szinte szerelmesen benső vágya mellett tudja azt, hogy a békére a helyzetet meg keli érlelni. Mag kell érlelni, tü­relemmel, kitartással, tettek­kel- Tisza az, aki tesz a bé­kéért, Károlyi az, aki kiabál érte, r; i»íW^WiéWhc!Ti'VI .t.rv>t Torpedónauádok és teigeralattlárók a Srsn- stadti matrózok elles (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Stockholm, julius 25. Az orosz tengerészeti állam­titkár utasította a Keleti ten­geri flotta parancsnokságát, hogy torpedónaszádokkal sies­sen Pétervárra, szálljon szembe a kronstadti matrózokkal és akadályozza meg a hajóhad elindulását. Pétervárról tenger­alattjárókat indítottak el, me­lyeknek parancsuk van, hogy el is sülyeszthetik a hadi­hajókat. Osl öMáUapot Baszk a- bsB és liskszben. (Saját tudósítónk telefon jelentése.) Milano, jui. 26. A Corriere jelesíi Péter­várról : Moszkvában és Miaszkben is kihirdették a statáriumot. A kormány rendelkezésére egyre több katona érkezik Pétervárra. flra 6 fl Hér,

Next

/
Thumbnails
Contents