Egri Ujság - napilap 1917/2
1917-12-22 / 307. szám
2 1917. december 22 E O R I U J S A Ü sittatni és meg kellene találni a módot arra, hogy egy szerv legyen amely a széjjelosztást, az élelmicikkek egyenletesebb elosztását eszkö zölné. Hivatkozik Miskolcz példájára, ahol a kereskedők utján gondoskodnak a város élelmezéséről. Bárány Géza közbeszól: Miskolcz utolsó helyen áll mindig. A főjegyző még nagy elméleti és gyakorlati tudásra valló eszméket vetett fel és amellett foglal állást, hogy a kereskedők végezzék a cik kék kiszolgálását. Bárány Géza üzemvezető azzal kezdi, hogy az egyik kezén össze tudná számolni azosat az egri ke reskedőket, akikre a közszükségleti cikkek árusítását rá merné bizni. A többi mellé csendőrt kellene állítani. Az elszámolást nem adták be, a petróleumot megvizezték vagy elcsurgatták, egy ellenőr kellene mindegyik mellé. A nagy hangon kiadott rendeleteket nem tartják be. 230 vaggon krumplira van Egernek szüksége egy évben, ebből eddig 50 vaggoní utaltak ki és csak 4 vag- gont k ptak. Ezek a szerencsétlen központok a bejelentett igényeinkre nem is válaszolnak. Tavaly adtak legalább valami élelmiszert, az den semmit. A zö dség központtól 15000 mázsa káposztát kért, 150 et adtak, két nullát elsikkasztottak mellőle. Azt a rémületig rendetlenséget, ami a központoknál van, leírni nem liehet. Azzal fogadták, hogy a Hevesmegyei Gazdaközönség utján 5 vaggon burgonyát utaltak ki Egernek. Akinek józan esze van, tudja, hogy Hevesben nincs burgonya. Tavaly Polacsik Jenő közbenjárására kaptak, cikkeket, mert akkor még jobb helyzet volt A petróleumról, cukorról, lisztről beszélt még Bárány mérnök és a végén megígérte, hogy mégis foglalkozni fognak majd a felvetett tervvel. Jmkovics Dezső polgármester terjesztette e ő azután azt a javaslatot, amit a tanács a vasútépítési mozgalom érdekében tesz. Ez a vasút ké.dése már évtizedek óta foglalkoztatja a közérdeklődést. “Az Egri Uj-ág igen sokszor foglalkozott vele és már sokszor sarkalta a hatóságokat arra, hogy a háború után megoldásra váró vasútépítési programba igyekezzék belehelyezni Eger város vasúti érdekeit is A po gármester arra a vasút gondolatra mutatóit rá, hogy már Aszód ól kizárólag egy uj vonal építtetnék Egerig, Hatvan és Gyöngyösön keresztül, amely igy egészen hevesmegyei vonal lenne és folytatását nyerné aztán az Eger- putnoki vonalban, amely innentul Bánréve-dobsinai vonalon nyerne folytatást a Tátrába és Galíciába. Egyelőre csak azt a javaslatot teszi, hogy a város kü djön ki egy bizottságot. amely a vármegye érdekelt községeinek bizottságaival együtt nyilvautartaaá a kérdést és esetleg pozitiv tervekkel és kérelmekkel járulna ebben az irányban a vasútépítési programot keresztütvivő kor mányhoz. Az állandó választmány a bizottság tagjaiul a polgármestert, a főjegyzőt, a mérnököt, Alföldi Dávid, Babocsay Sándor, Bóta Antal, Kánitz Dezső és Károly Lajos képviselőtestületi tagokat hozza javaslatba. Az állandó választmány azután a Közélelmezési Hivatal uj ügyrendjét tárgyalta le. S Összeírják a 18 éveseket Január 12-től 26-ig soroznak Eger, dec. 21. Tegnap érkezett le a honvédelmi misiszter rendelete Hevesmegyéhez,' melyben az 1900 ban született népfelkelők összeírása iránt intézkedik. A leirat meghagyja, hogy az 1900. évfolyambeli népfelkelésre kötelezettek 1918. január hó 12 tői 26 ig terjedő időközben népfőlkelői bemutató szemlen tartoznak megjelenni. Az összeírásra való jelentkezés idejét a községi elöljáróság, illetve a városi tanács állapi ja meg )és a felhívott korosztálybeliek később megállapítandó időben a hatóságnál jelentkezni kötelesek. Kiautschou és GgönggSs. Eger, december 21. Pikier J. Gyula, a fővárosi statisztikai hivatal aligazgatója a Világ mai számában e címen foglalkozik az egri érseknek azzal a nagyjelentőségű elhatározásával, hogy a Gyöngyö«püspöki határban levő 450 hoidnyi birtokát városrendezési cé lókra örökárban átengedte Gyöngyösnek. A mélyenjáró erős, szociálpolitikai tudásra valló cikkből, amely az érsek szociális érzékét dicsőíti, az alábbi részleteket kö öljük: Akié a föld és a földjáradék, azé az ország vagy város termelése, munkája és polgársága. Es ezért korszakos jelentőségű a magyar városok életére, a magyar demokráciára és a mélyenjáró szociálpolitikára nézve az, ami Aradon előkészülőben és ami Gyöngyös város közgyűlésén e hó hó 14 én, meg is történ A gyöngyösi kormánybiztos közbenjárására az egri érsek, tekintettel Gyöngyös város érdekeire és a helyes szociális célkitűzésre, beleegyezett abba. hogy Gyöngyöspüspök határában levő, Gyöngyös város természetes jövő fejlődési területét képező, körülbelül 450 hold- nyi birtokát a városnak örökárban átengedje és a közgyűlés az ügy hmderejének és erkölcsi jelentőségének megfelelően ünnepi hanga kormánybiztosi előterjesztés szellemében né eszerint szavalással hozta Barthos Károly közbeszól: Ezt is bevezetik ezután? Dr. Setft: A nagyközönséggel érintkezve tapasztalja azt ai ellenérzést és cl\ a nagyfokú gyülölsé get, amellyel a vállalattal szemben viseltetnek. Meggondolandónak tartja, «em ke!lene-e már most foglalkozni azzal, hogy másképpen, nevezetesen a kereskedők bevonásával kellene kiszolgáltatni a közszükségleti cikkeket. Hivatkozik Budapest, Uj vidék és más városok példájára, ártól épen a Hadik miniszter intenciójának megfelelően a legális kereskedelmet bevonták a közélelmezés szolgálatéba. Elvégre ezek az emberek ? adófizető polgárok és becsukott j boltokkal állanak itt. A körzeti [ rendszernek a hive, hogy mindenki S az utcájában, vagy kerületében lévő j kereskedőnél vásárolja meg szűk- \ ség leli cikkeit. A város csupán a • beszerzést vezesse, vagy könnyítse I meg legalább, ezenkívül csakis a j jegyek kiosztása, az élelmicikkek j szétosztása és az ellenőrzés legyen í a feladata. Mindezt kisebb személy- . zettel el lehetne végezni, az ott \ alkalmazott munkaerőket megtakaríthatná a város és a mostani köz gyű tőség se fordulna tovább a tisztviselők felé. Dr. Alföldi Dávid ellenzi, hogy a kereskedőkre bízzák az árusítást, teljesen jónak tartja a mai állapotot, nem tartja célravezetőnek az átszervezést, mert mire. elkészülnélek ezzel, vége is lesz a háborúnak. Bayer Henrik tanácsos hangoztatja, h >gy akkor, amidőn ő vezette a vállalatot, jobb állapo ok voltak mint most. Abban az időben a kereskedők összekeverték a petróleumot, •sak az atyafiaknak adtak a cikkeket. Nagyon sok panasz érkezett ellenük. A jelentést elfogadja, a leg- ígazabb, legtisztességesebb, legbe- esftletesebb eljárás az, ha a mai állapotot tartják fenn. Dr. Csuto.áü László a famizériát teszi szóvá és kérdi, hogy miért ad - ják ki a rengoteg utalványt, ha nem szállítanak. Dr. Setét Sándor ujbői felszólal és hangoztatja, hogy a felvetett eszme kivitelét ellenző felszólalások még inkább megerősítik, hogy a körzeti és kereskedelmi rendszert kell behozni. Hivatkozik a fővaros példájára, ahol, a legális kereskedelemnek a közszükségleti cikkek elosztásánál való igénybevetele megszüntette az ácsorgást. Igaz, hogy most mindent a központokból lehet csak szerezni, de ott is kereskedők intézkednek (most Bárány Géza közbeszól: hogy is megy most fent minden) ... s egy kereskedő mégis csak jobban tud a város részére o t is beszerezni Trak Géza főjegyző felfogása dr. Setét indítványa felé hajlik. Ha 160000 ko ona brutto jövtdelemből 130000 korona a költség, akkor inkább a kereskedők utján kell árumeg a következő jelentős, mélyen erkölcsös határozatot: A képviselőtestület kijelenti, hogy Gyöngyös városa ezt a földet azzal a szándékkal veszi meg, hogy ez a föld úgy mindenkori ériékének megfelelő kihasználása, mint a város jövő fejlődésével kapcsolatos értékemelkedése által mindenkor a köz, illetve a jövő nemzedékek érdekek szolgálja és soha magárspekuláció és magánnyerészkedés tárgyává ne váljék. Ehhez képest határozattá emeli, hogy a megvett területeket sem egészben, sem részben elidegeníteni nem szándékozik, hanem azokat úgy mezőgazdasági, mint ipari és lakáscé okra elvileg csak bérbeadás utján kívánja hasznosítani és e föld valamely részét csakis kétségtelen közcélra és a város helyreállításával közvetlenül kapcsolatos műveletek céljára hajlandó tulajdonjogilag átengedni.“ A gyöngyösi képviselőtestület határozatának természetesen — mint minden határozatnak és törvénynek — nincs feltétlenül kö ő jogi ereje az utódokra n'zve. Minden nemzedék hatályon kivül helyezhet előző határozatokat és mindent határozhat, még a maga vesztére is, mint ahogy ez akárhányszor megtörténik és megtörtént. De nem hisszük, hogy ebben az esetben ez valamikor megtörténjék és hogy egy későbbi nemzedék valamikor szembe- helyezk* djék, különösen, ha ez az elv más közületekben, a városokban és az álam kezében levő földek tekintetében is megteszi útját, a józan, ésszel és az erkölccsel és kiszolgáltassa a közületet, a polgárságot és az utódokat a magánspekulációnak és az elemi életfeltételek teljesen felelőtlen rendszerű magánkézbe juttatásának. Jobban bízunk a helyes kifejezésre jutott józan észnek és erkölcsnek, mint jogsza- bá'yoknak az erejében. Akik felismerik, hogy milyen fontos és erkölcsös elv került itt helyes és nagyjelentőségű kifejezésre, azok mindenkor tisztelettel fognak adózni úgy a gyöngyösi kormánybiztosnak, mint az egri érsek mélyen szociális határozatának, valamint a gyöngyösi képviselőtestület tagjai azon impozáns viselkedésének, hogy névszerinti szavazással egyhangúlag hozták meg ezt a határozatot az utódok érdekeben és azok merik remélni, vagy legalább a lehetőségét látni annak, hogy a gyöngyösi tűzvészből nemcsak Gyöngyös városa fog virágzó uj létre kelni, hanem, hogy Gyöngyös varos hamvaiból főnixként fog uj életre kelni a magyar földbirtokpolitikának egy nagyjelentőségű, tiszta, egyszerű és áldásos elve is a mindenkori utódok érdekében. A címben foglalt kiau'schon kínai városban a németek valóságos paradicsomi kertté varázsolták a földeket s a cikkíró ezt reméli á gyöngyösiektől is.
