Egri Ujság - napilap 1917/2

1917-07-18 / 177. szám

r> EGRI ÚJSÁG Julius 1917. 18 állások további darabját foglalok el. Kévés éi a sötétség beállta elő t gz ellenség meglepetéssze­rűen igen erős tűz alá vette a Maival major és Ceray kő t fekvő állásainkat, m jd sfiri őmegek- kei végrehajtott támadás következett, mely tüze- lésünkben és közelharcban az elenség igen súlyos veszteségei melleit összeomlóit s a korábban el­foglalt állások szilárdan birtokunkban maradtak. ReimstŐi északra a franciáknak u tőlük elfoglalt állások eilen tetézett előretörései fea’a! végződtek. Egy másik előretörést véd# tüzelésünkkel uyonruak el A Poehl kegyen, ayagati Champv^n&bm elkesere­dett kézigránát harcokban sikerült a. türiafiaiakaak a franclálíat állásunk legutolsó darabjából is kiszárítani, valamint m ellensége« támadásoké;. '?isszaveral. A Maas baipartjái igen hevíis tüzérségi tfiz teául* meg a 304 es magaslat, vahmb. a cs ad akaró vonalak ellen. Mog§emmteitö tiieíévünk e!f jtotta az ellenség támadásait. Ma détbea a tfi?érhí;rc újból fdáledt. Asbrcebt wSrtbmber^ herceg erővonala s Nem történt különös esemény, ideloti haul®sS«iiér | Lipót bajor herceg veaért^bornagy hadcaoportja: Rigánál, Düöaburgaál és Smorgeaaál tart a harci tevékenység. A Narajowka mentén iísita időben erősebb volt a tüzérség tevékenység« mißt as utóbbi napokban. A Dnyeszteriöi délre rajttal ezrsdek elfoglalták a Kalásztól északra fekvő e dős vidéket, nyugatról is né­met erők nyetasltak előre, mir az ores£dk kiürítették a várost s a Lomaiea déli pír ji^a voau tak vissza. Ludemlapfi, aiső főhadiaasándsmedter. Igységeselaek kell maradnunk. Az érsek beszéde a Vörös­kereszt egylet gyűlésen. Eger, julius 17. Az Egri Újság tegnap tudósítást közölt a Vöröskereszt egylet Heves­megyei Választmányának közgyűlé­séről s megemlékezett arról, hogy Szmrecsányi Lajos dr. érsek ott mélytartalmu, filozófiai és költői gon­dolatokban gazdag beszédet mon­dott, amely a mai széthúzó politi­kai és társadalmi irányzatok felkere- sedése idején valósággal intő szó­zatként hatott. Az értékes beszédet alább kö­zöljük : Az érsek, miután a megjelenteket üdvözölte, ezeket mondotta: Harmadszor állt elő a Vörös­kereszt vármegyei választmányára nézve s háború alatt az évi köz­gyűlés megtartásának feladata. Az előző esetekben nagyobb tovékeny- ségrői lehetett beszámolni; ma a megváltozott viszonyok következté­ben más vidékekre van terelve a munka, melyben az előtt a mi vá­lasztmányunk dicséretesen fáradozott De ha a viszonyok változtak is, sem ez, sem a könyek, sem a vér­áldozat nagy áradata, sem a fele ‘őség nélkül izgatók sugal mazásai i nem homályosithatták el a hazafiak tisztalátását; ma is esak épen úgy, mint a háború kitörésekor világos mindnyájunk előtt az, hogy ha nem vinnők egész erőnket, őnmegíagadá- sunk és áldozatkészségünk egész hatalmát a reásktörő ellenség elé: fennmaradnunk, mint önálló nemzet tovább élnünk nem lehetne, j Hála a Gondviselésnek e tisztalá- , tás nem fogyatkozott meg, ma is, ! annyi erőfogyás után törbetlen a mi dicsőségteljes haderőnk, súlyos gaz­dasági viszonyok között ellenállásra, öntnegíagadásra s folyton újabb ál­dozatokra képes a hazai lakosság, ! úgy hogy a sokfelé megoszlott had- : erő minden ellenséggel felveheti ma is és győzelmesen kiállhatja a foko­zott kegyetlenséggel támadó harcot. Háta a Gondviselésnek, hogy azt, ami önfentariö nagy küzdelmeink sikerének kutforrása: az érzelmi egységet megbontani nem engedte, hogy egyes vezérkedni vágyó zava­ros elmék az önfentartási küzde­lemben való kitartás szükséges vol­tának egységes meggyőződését meg nem ronthatták. A Gondviselés legnagyobb ked­vezése lesz ezután is, ha a széthú­zástól, az egység megbontásától megmenekül hazánk, ha legalább addig, amíg kttl ellenség fenyeget, az összetartáson esorba nem esik, ne könnyitsük meg magunk sem az ellenség diadalát azzal, hogy belső súrlódás és torzsalkodás által leszál­lítjuk erőnket, amelynek pedig foko­zásán kel! minden igaz magyarnak közreműködnie. Nem lehet nekünk nagyobb ellen­ségünk mint az, aki bármily ok, vagy ürügy miatt szakadást idéz elő a honfiak között, ez kfil ellensé geink álnok szövetségese; biint kő- vet el a nemzet ellen, melyet soha jóvá nem tehet s méltán éri a nem­zet átka. Egységeseknek kell maradnunk, hs valamikor, hát most, már csak azért is, mert Hagy feladatokat keil sikerrel megoldanunk, ha összeros- kadni nem akarunk, sikerre pedig csak közös erőfeszítés utján jutha­tunk el. A feladatok legelseje most a há­ború áldozatainak felkarolása által a megtámadott nemzeti erőnek lehető visszaállítása. Ide tarteiik az a nagy munka, melyet a V. K. E. elévülhetíen há­lát keltve végez, amidőn felkarolja s felépüléséig el nem hagyja a harcban megsebesült vitézt; amidőn az eltűnt katonát megkeresi, a hadi foglyot támogatja, vezeti; azt pedig, ki bármi okból munkaképességét elveszti, a társadalom hasznos tagjává neveli és segíti. E nagy és üdvös intézménynek egyik szerve ami vármegyei választ­mányunk is. Tartsuk fel azt a kötcles- ségteljesifés színvonalán, hogy az országos intézménnyel összefogódzva mi is kiérdemeljük a nemzet háláját. EisBlyesztett német szállító hajók (Saját tudósítónk tetefoujelaatése.) Rotterdam, julius 17, Tegnap este a kikötőből elindult néhány német szállító hajót Edmond és Bergen kö­zött egy 20 egységből álló angol torpedo ílottilla meg­támadta a hollandiai parttól 4 mért földnyire. Négy hajót fenékbe fúrtak, 3 zátonyra futott s ezek közül kettő ég, egyet pedig a támadók ma­gukkal vittek. Hollandia vi*s- gálatot indít, hogy nem ter- rotoriális területen történt-e a támadás. A besztercebányai választás. (Saját tudósítónk teJefonjdcntése.) Budapest, julius 17. Besztercebányán Kürthy La­jos bárót a Közélelmezési hi­vatal lemondott elnökét vá­lasztották meg képviselőnek munkapárti programmal. 5 1 ! ! Az anarchisták halálra Ítélték Ker aszkyt. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Siokholm, jul. 17. Péíerváron komoly tünte­tések voltak. A?, anarchisták a polgárság egy részével a börtönökhöz vonultak s kö­vetelték a politikai foglyok szabadonbocsáíását, 500 fe- gyenc kiszabadult a börtö­nökből s Turnovooál össze­ütközött a katonasággal. A tüntetők azután gyűlést tar­tottak, amelyen Kejenszkyt halálra ítélték. Az államtitkárok kine­vezése. (Saját tudósítónk íetefonjsiemáse.) Budapest, julius 17. A holnapi minisztertanács fog dönteni a három 'uj állam­titkár kinevezése ügyében is. Erdélyi jegyzetek. (Saját tudósítónktól.) — juiiua. Barangolásomban szedtem össze ezeket ez apróságokat, a szépséges székely főidőn, ahoi már beheged- tak a gálád áruló ütötte sebek. 1. A Gyiraesi szorostól keletre, már román földön, magyar népfölkelők állnak szembe a délkeleti Judással és a kaukázusi oroszokkal. 1600 méter magasságban, végtelen erdő­ségek, meredek hegységek és sza­kadékok között húzódnak az állá­sok. Ez a terület a bőre boldog éveiben Ghyka és Síirbey hercegek vadászterülete volt, most pedig vé’ résén dicsőséges harcok színhelye. Tolnai és baranyai fiuk őrködnek a magyar föld kapujára, L. L. zász­lós a parancsnokuk, aki a nagy és kis ezüstöt a Karszt forróságában verekedte ki, most pedig itt hajtja végre a legbravurosabb tetteket. Egy szakadék aljában a románok­nak egy erődháza állott, amelyről a miéink tudták, hogy meg van tömve sokfele értékes hadiszerrel. Fájt is rá a magyar fiuk foga, az ellenség azonban a legéberebb őr­szolgálatot teljesítette az erőd ház­nál. De mire való volt a dunántúli I fiuk agyafúrtsága? | Egy éjszakán, mikor a holdat sűrű felhők födték be, elindultak a magyar fiuk a zászlóssal az erőd ­házat megsemmisíteni. \ Hasoncsuszva, nesztelenül kusz- * tak s az ellenség drótakadályáig I minden különösebb baj nélkül elju- \ tottak, sőt a drótakadályokat is vag- l dosni kezdték, mikor egyszerre I megroppant egy fa ága. Az erőd ház I felől hatalmas tüzelésbe kezdtek. j í Erre a zászlós felugrott:

Next

/
Thumbnails
Contents