Egri Ujság - napilap 1917/2

1917-12-16 / 302. szám

2

1917. december 16

E O R !

U J S A O

felemelik a villany árát

Hétfőtől csak 11 óráig lesz világítás. A villanytelep igazgatóságának ü ése.

Szomorúságok a Jézuska kOrftL

Bus riport jó gyermekek számára.

i

Eger, dec. 15.

A városi villamos telep igazgatósága szombaton Jankovics Dezső polgármester elnöklete mellett ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy a villamáram árát tizenhat fittéie emelik fel. Az ülésről szóló tudósításunk a következő:

Ringelhann Béla igazgató bejelentette, hogy a függő adósságok fedezésére szükséges 500 000 koronás kölcsönre a képviselőtestület utasítása folytán ajánlatokat kértek a pesti intézetektől, de ajánlatokat nem kaptak. így az ajánlattevő három egri intézet 5 és negyed százalékos ajánlatát terjesztik elfogadás végett a képviselőtestület elé.

Ezután megállapította az igazgatóság a tisztviselők háborús segélyét.

Az igazgató bejelenti, hogy a nyersolaj készlet legfeljebb december végéig tudja az üzemet ellátni, ezt is csak úgy, hogyha az addigi világítási órákat redukálják. Az igazgatóság ehhez képest úgy határozott, hogy hétfőtől kezdve a világítási üzem éjjel il óráig tart és reggel fél 6 ig szünetel. Reggei fél 6 kor azután ismét megindul az áram s tart addig, mig kivilágosodik. Miután más városokban a telepek szintén hasonló zavarokkal küzdenek, a viliamtelep intézkedését a közönségnek nyugalommal kell fogadni, mert jobb a redukált világítás, mintha más városok példájára napokig, sőt hetekig szünetelni volna kénytelen az üzem.

Foglalkozott azután az igazgatóság azzal, hogy az áram-dijakból befolyó összegek a folyó évben eddig

100000 koronával kevesebbet tesz nek ki, mint tavaly ilyenkor. Ezt a hiányt csak úgy lehet behozni, hogy az árambéreket emelik. Az igazgatóság tehát javaslatba hozza, hogy átmenetileg a világítási árambér wattóránként 12 fillérről 16 fillérre emeltessék, a motorikus üzemekben pedig az eddigi áramdijak 100 százalékkal emeltessenek fel. Felemelik továbbá az árammérők bérét havi 50 fillérről 1 koronára és a vasút világítási bérét szintén 100 százalékkal tmelik. Így kellett az igazgatóságnak intézkedni azért, mert az óriási költségemelkedés mellett a fogyasztási bevételek rendkívül lecsökkentek, dacára annak, hogy a fogyasztók száma emelkedett. Ma a telepnek több mint kétezer fogyasztója van és bár más időkben az elfogyasztott áram mennyiség 1 miliő kilowattot tett ki, az idén ez leszállt hatszázezer kilowattra.

Az igazgató javaslatára kimondotta az igazgatóság, hogy a Magyar Elektromos Müvek Országos Szövetségébe, illetőleg az ezen szövetség keretében létesült Magyar Elektromos Müvek Beszerzési Szövetkezetébe belép. Ezt a szövetkezetei ugyanis a nagyobb villamos müvek létesítik, hogy a telepek részére szükséges szerelési anyagokat és üzemi eszközöket igy szövetke- zetileg jutányosabban szerezzék be. Mivel pedig az egri villamostelep évenként 250—260 ezer koronányí ilyen szerelési anyagokat és üzemi eszközöket szerez be, azért kívánatosnak látszik a szövetkezetbe való belépés.

Eger, dec. 15.

Szomorúságot jelentek minden jó gyermeknek. A kis Jézus, aki rövidesen fog születni, hogy megváltaná a világot és ajándékot tenne minden jó gyermek karácsonyfája alá, az idén nagyon mostoha lesz mindenekhez. Nem tehet róla. A mai időkben emberek intézik a bűnös világ sorsát, a jó Istenke nem szól bele ebbe a kis világháborúba. Csak öljék egymást az emberek. Csak gazdagodjanak meg a jó árdrágítók. Ártól sem tehet, hogy az idén, a negyedik szomorú karácsony eljövendő estéjén a Jézuska csak azoknak a jó gyermekeknek tud valamit hozni,akiknek istenfélő hadi- miliiomos a papájuk.

A csődbe került karácsonyfák ügyében megkérdeztük az egyik játékárust, akinek üres a raktára és semmi reménye nincs a karácsonyi üzlethez:

— Nincs áru, — mondotta a szomorú ember, — nem gyártanak. Pedig most mindent el lehetne adni, a régi raktár néhány megmaradt áruja után már mod nagy a ver sengés. Alig győzzük már most az árakat — emelni.

— Mi lesz akkor a szegények karácsonyfáján? — kérdeztük.

— A szegényeket tetszik kérdezni ? Köszönöm kérdését, azoknak nem igen lesz karácsonyfájuk az

I

Sgy egri fiú levele Szibériából

Hogyan étnek a magyar foglyok?

A levegő békehírekkel van tele.

Kiruházzák a hevesi foglyokat.

Örülnek a muszkák.

Azt hiszik már hazamennek.

Eger, dec. 15.

Az egri megyeházáról tegnap és Ma csupa nevető hadifogoly jött ki. Amikor bementek, még szomorúak, levertek voltak, a hazavágyódás és az otthonragondolás látszott meg a ruszkik pufók arcán, de amikor kiléptek a vármegye nagykapuján egyszerre összenéztek és öröm ragyogott az ábrázatukon. Hogy is ne! Meleg ruhát, köpenyeget, uj blúzt, Nadrágot és bakkancsot kaptak.

Ezek a magyarszkik mégis csak jó emberek, nem ütik-verik őket, mint a szerbek és a többi náció tette a magyar foglyokkal, hanem emberségesen bánnak velük, enni, inni kapnak, meleg ruhával látják el őket, tehát a foglyokban is meg becsülik az embert. Ezt a humánus bánásmódot bizonyára elbeszélik majd odahaza, Novocserkaszkban és Nizsnijnovgorodban is.

1200 hevesi hadifoglyot ruház nak fel a megyeházán. A muszkák ! ebből a kiöhöztetésből nagy eseményt jósolnak, hogy őket az útra ruházzák ki, hazamennek és hogy meg ne fázzanak, azért kapják a meleg ruhát. Karácsonyra |már otthon szeretnének lenni, az orosz karácsonyra, január 8-án. Már előre boldogok, örülnek kimondhatatlanul, maguk elé képzelik a végtelen orosz hómezőket, a szétszórtan fekvő füs tölgő kunyhókat.

Látva ezeknek az embereknek gyermekies örömét, odaszáll képzeletünk a szibériai fogolytáborok felé, vájjon a mi fiaink is ^kapnak-e meleg ruhát, megreszketnek-e a halvány reménységétől annak, hogy hazajönnek. Ha most még nem is jöhetnek, de tavasszal visszavárjuk mindannyiukat. Ha mi gondoskodunk a ruszkikról, ott is biztosan felruházzák a fogoly magyarszkikat.

Egér, dec. 15.

Messzi útról hozott a posta levelet Egerbe. Özv. Wáhl Adoifné egri nagytőzsdés fia, Wahl Pista irt- a szibériai Zirjewokokschaiskbói. Még szeptember 30-án keit az Írás, s majdnem harmadfél hónap kellett amig ideért. Magyarul szól a levél egész végig s az a legérdekesebb benne, hogy már szeptember 30 án biztosra vették a fogoly magyarok, hogy a télé i vége lesz a: orosszal való háborúnak. Szeptemberben tehát már békehírek keringtek a levegőben, gyorsabvben vert a szibériai magyarok szive, még forróbb sóhajok szálltak a messzi Magyar- ország felé.

Wáhl Pista leveléből az alábbi érdekes részleteket közöljük:

A napokban olvastam egy csomagban érkezett magyar újságot (a dolgok voltak bele csomagolva) melyből látom, hogy nem kell félni attól, mintha nálunk éhség lenne vagy nagy drágaság.

Mi itt egy púd (16 kg) lisztért épp annyit fizetünk, amennyit otthon egy mázsáért fizetnek, lu nagy tere van a spekulációnak. No de azért ne féljenek, van mit énnlnk,

csak egy kicsit drágán keil megfizetni. A beszerzést mi vége.zzük, de sok nehézséggel kell megküzdni, mert a lakosság szívesen adna el nekünk, de a hatóságok, melyek még a régi uralomtól egy kicsit nagyon meg vannak butítva, gördítenek akadályokat. Sok függ a parancsnoktól, ha az jó.

A napok nagyon lassan telnek, nem csinálunk mást, mint alszunk és eszünk. Harmadik eset nincs, mert sportolásról vagy athlétikáról itt szó sem lehet. Itt még nem tudják, mi az.

A dohányzásról már majdnem teljesen leszoktam, mert most ez igen költséges szórakozás t. i. azért a dohányért, amelyért ezelőtt 1.25 R. fizettem, most csak 5 R.-ért vásárolhatom, igy ez egy meg nem engedhető szórakozás.

A lapok most nagyon telve vannak békehírekkel, de a levegő is és azt hiszem, hogy a télen meg is kötik. Az itteni közlekedési viszonyok mellett még megtarthat egy fél évig, hogy azután hazakerüljünk. No, de ha lesz elég pénzem, úgy nem fogom azt bevárni és előbb otthon leszek.

idén, hacsak azoknak nem, akik hatósági ellátásra szorulnak, .vagy az egri szegényházban élnek. Azoknak rendez a jószivü és áldozatkész közönség. Hogy mit lehet karácsonyra olcsón venni? Lélekzetet kérem, de azt is csak apránként. . .

Busan kell tehát tudomásul venni a szomorú tényt, hogy a kis Jézus az idén mostoha lesz minden jó gyermekhez, kivéve azokat, akik már maguk, vagy felmenő ágon nem hadseregszállitók és egyebek. Megkérdeztük egyikét az összes jó gyermekeknek, aki lyukas cipőben és rongyos nadrágban jár most a III. elemibe, akinek az édesapja most kötött fegyverszünetet Wolhyniában az orosszal. Arra a kérdésre, hogy mit hoz neki a kis Jézus, komoly rezignációval felelt:

— Én már nem hiszek abban, hogy a Jézuska valamivel meglepne az idén. Háború van kérem És ha hozna is valamit, biztosan oly drágán hozna, hogy nem bírnók kifizetni. A kis öcsém egy autót vár vagy falovat. Persze ő még rent tudja, hogy azt is rekvirálíák. Az még elhiszi az orosz fegyverszünetet is. Nagyon naiv, pedig már — három eves elmúlt.

Valahol fent a felhők között, mintha a kis Jézus szomorú arccal adott volna igazat a komoly megállapításnak . . .