Egri Ujság - napilap 1917/2
1917-11-18 / 279. szám
XXIY. évfolyam 1917. november 18. vasárnap 279. saséi» EGRI ÚJSÁG Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 26 korona, — fél évre 10 fcorana, — nagyed évre 5 korona, — egy hóra 1 kerona Te f. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 6 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefoa: 106. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétfő Se tnnep utáni nap kivételével mindennap. Felelős szerkeszt®: Dr. SETÉT SÁNDOR. Kiadótulaidenes: Dobé Istvár.-nyomda részvénytársaság. Hirdetési árak: □cm.-kint nrilttérl közlemények, bírósági Ítéletek, gyász- jelentések hírek revatihzn 2a fillér, hatóságok, részvény tirsaságek, gazdaságok, hivatalok hirdetményei, árverési hiráetésak 12 fillér, magánvállalatok hirdetményei S KBér. eljegyzések, egybekelések, köszönetnyilvánítások stb. I—i serig t K. Egyesületek, bálbizettaágek érteaitéaei, Mwrfi- aetnyllváeftétai, falfilfizetések nyugtéaéaa 20 aorlg t K. '"'■nnwi'liihiti "i • i— ------; • u—tt~Tí—I—rí----r ---------r~--------------■ SHswtaestässt*. a A háború uszitói. Eger, nov. 17. Károlyi Mihály grófnak igen kedves kiszólása az, hogy a magyar nemzeti munkapárt politikusai háborúra uszítok. Természetesen ez épen olyan agi- téciós jelszó, mint a többi maszlag amellyel a képviselő urak hajdantájt csak jelölt korukban szokták a hordók tetejéről korteskedések idején el- kábitani a szavazókat. A háború azonban ebben a tekintetben is meghozta az uj szokást, hogy most már választások nélkül is beledob a kor- tespolitikus egy jelszót a közvéleménybe, amellyel politikai ellenfelét meggyülöltetni a maga népszerűségét gyarapitni •hajtja. Csakis erre szolgálhat tz efféle ráfogás, az efféle rá- kenekedés. Mert nincs e világon egyetlenegy politikus sem, akit joggal lehetne háborús uszitónak nevezni. Nem igaz az, hogy bárki is uszítana a háborúra. Amikor akármelyik országban olyan agitátorok jelennek meg, vagy jutnak felszínre akik a háborút propagálják, akkor ebben az országban magában a néplélekben meg van erre az időre a há ború dühe. Tapasztalhattuk ezt a háború legkülönfélébb fázisaiban úgyszólván minden országban. Tapasztalhattuk, hogy amikor valamely országot az ellenség meglepett, amikor területeit elfoglalta, lakosságát számüzetté tette, házait felgyújtotta, vagyonát elrabolta, akkor ebben az országban igen kevés béke barát volt, mert mindenki a megtorlás dühétől lángolt és mindenki háborús párti volt. Emlékezzünk csak vissza, hogy amikor a románok betörtek Erdélybe, Károlyi Mihály is tigrissé lett és az egész ország tapsolt neki, mikor megtorlást követelt. Akkor sem ő, sem senki ebben az országban békéről nem beszélt, de viszont senkinek sem jutott az eszébe, hogy Károlyi Mihály grófot háborús uszitónak deklarálja. ügy áll tehát a dolog, hogy háborús uszító nincsen, hanem igenis vannak rossz politikusok, akik nem tudják hogy meddig mehetnek el a maguk politikai céljainak a szolgálatában. Lám most Clemenceau a franciák uj miniszterelnöke a legagilisabb „háború uszító,“ aki pedig csak mostanában váltott szót Károlyi Mihály gróffal a béke felől, de természetesen csak ujságnyilat- kozatokban. Clemenceau megdicsérte Károlyi Mihályt azért, hogy propagálja a békét, de ő maga a franciák vén tigrise most egy olyan kormány élére áll, mely a szent egység jelszáva alatt az összes erők megfeszítésével, öregek és ifjak, aggastyánok és gyerekek harcbavetésével akarja gyűlölt ellenségét a középponti hatalmakat letiporni és erre latba veti egész politikai tekintélyét, hatalmas szónoki készségét és minden népszerűségét. Mégsem mondják, hogy Clemenceau háborús uszító hanem azt mondjuk, hogy egy lelkiismeretlen politikus, aki eddigi felelőtlen agitációjával felhecceit és az olasz offenzi- vánk sikere miatt elkeseredett népének leiki hangulutát a maga káros világpolitikájának igájába hajtja. A rósz politikáról, a háború uszitót, akik a maguk temperamentumát nem tudják objektiv szemléletekkel fékezni. Újabb magaslatokat foglaltunk el a* olasz hagpk költ (Saját tudósítónk táviratjelentése.) Berlin, november 17. A nagyfőhadiszállásról jelentik: NYUGATI HARCTÉR: Rupprecht bajor trónörökös vezér tábornagy aroronala; Flandriában Dixmundennél és az Ypernből Stalenbe és Routersbe vezető utak között a tüzérségi tűz délután feléledt. Rohamcsapataink a Blankartéletől délre húzódó belga tölcsérvonalakból friss rajtaütés után, egy tisztet és 62 embert hoztak magukkal. A St. Quentini déli arcvonalon az erős tüzérségi, valamint az aknavető harc tegnap is tartott. A német trónörökös hadcsoportja: Az Ailleíe környékén Auberivetől északnyugatra és a Mass keleti partján folyt sikeres előtéri harcokban franciákat ejtettfink foglyokul. ílLETI HARCTÉR: Nagyobb harci cselekmény nem volt. MACEDÓN AKCYONÁL: A helyzet változatlan. OLASZ HARCTÉR: Az esőzés és havazás dacára fáradhatatlanul támadó osztrák-magyar csapatok a Brenta és a Piave között .megmásztál? a Monte-Peurna meredek és az olaszoktól szívósan védelmezett csúcsait és egy ezred parancsnokot, 50 tisztet és 756 főnyi legénységet fogtak el. A Piave alsó folyósának nyugati partján felderítő harcok. Lndendorff, első főhadiszállásmester. A bősök uebránik leleplezése Hsivaoban Az Egri Dalkör is résztvesz a leleplezési ünnepségen. Eger, nov. 17. Ünnepe lesz vasárnap Hatvannak s ezzel együtt az egész vármegyének. Amint már megírtuk, Hatvan közönsége elhatározta, hogy szobrot emel a világháború hatvani hőseinek. Nem is nagy ideje annak,[hogy megalakult Hatvanban Sternberg Albert elnöklete alatt az a bizottság, amely azután elnökévei élén olyan eredményes agilitást fejtett ki, hogy 25 én már le is leplezik a Hőtök szobrát, melyet Fintha Sándor jeles szobrászművészünk készített. Ma már szét küldték az egész országba a meghivókat erre az ünnepélyre, amelynek sorrendje a következő lesz. 1. Délelőtt 10 órakor flnnepies istentisztelet az összes templomokban. 2. Felvonulás a szoborhoz. 3. Szózat. Énekli az Egri Dalkör. 4. Elnöki megnyitó beszéd. Tartja Dr. Vass János, főispán. 5. Prolog. Irta és szavalja Farkas Dezső. 6. Ünnepi beszéd. Tartja Ugrón Qábor m. kir belggyminister. inMMeOHg&amSBI Ára 6 flOér.
