Egri Ujság - napilap 1917/2

1917-11-16 / 277. szám

2

1917. november 16,

E Q R 1 U J S A O

naíkozó ministen rendelet értelmében rendelje el, hogy az üzletek a téli hónapokban dálu fán hat órakor bezárassanck- Kivételt csak az élelmiszer üzletek fognak képezni. Éppen ezért és mert már eddig is 1900

a fogyasztók száma, a telep újabb ij bekapcsolást nem fog vállalni, csak jj igen kivételesen akkor, ha ezt a \ rendőrkapitány a telep szakértő meg* jj hallgatása után fogja elrendelni.

Sgy betörés története.

A vörös belerúgott a kádba, hogy csak úgy dongott.

— Üssön bele a zivataros! Már | nem is urak az urak. Féltik a í vinkót.

I — És felírta egy előhalászott f plajbásszal a falra.

„Nem találtunk se bort, se sutut, se permetező gépet“.

(Legalább K. M. máskor tudni fogja, mivel tartozik a betörő-társadalomnak.)

A vörös végig nyújtózkodott a földön és sóhajtott:

— Hát még sincsen bor . . . Rákontráz a ragyás:

—Sebaj, legalább érzsed a sagát.

Jakab József.

Szétfoszlott álmok. —

Eger, nov. 15.

Régi közmondás az: „A példa vonz.“ Olvasóink az „Egri Újság“ hasábjairól valószínűen ismerik a gyöngyösi szőllő tolvajokat, kik fiatal koruk ellenére, dicséreíre méltó furfanggal és ravaszsággal szüretelték le másnak a termését.

Eger azonban nem az a talaj, ahol eféle szélhámosság pozitiv eredménnyel kecsegtetne. S a sze gény betörő nem nagyon elégedik meg az „Erkölcsi sikerrel,“ mert a morált még a mostani felvilágosult és technikai szempontból kitünően képzett korban sem lehet megemészteni.

A dilettáns-betörések végkép elszomorították a tolvaj gentlemanvilágot.

— Ezek a maflák ketté törik a karriárünket. Szikrányi gavalléria sincs bennük. Megelégednek egy pár rongyos forinttal és magukra uszítják a rendőrséget. — így sóhajtozott egy csöndes estén a Fő utcán egy elegáns egyén. Azért mondom elegánsnak, mert a kabátja fehér nyári szövetből készült ruhadarab. A nadrágja zöld posztó. Egész csinos jelenség volna, ha be nem födné az őszi sár. A bajusza és a haja vörös, tehát az egész ember teíő ől-talpig hazafi aki, külsejével is megvaílja magyar mivoltát. A kezében az „Egri Újság“ egyik számát tarija és szótagolva bőkdösi a betűket.

— „Nagystílű szélhámosság Gyöngyösön.“ — Te — fordul a társához — egy széles képű, ragyás suhanchoz — nem gondolkodott rosszul a „kollega.“ Csak ügyetlenül viselkedett. Elinalhatott volna, mielőtt megfogják.

— Ühüm!

— Persze ...

Az országutak kétes vándorai hangtalanul lépegettek a Fő utcán és sóvár szemekkel nézték a vasredőnyöket.

— Pénz van ott, sok pénz — súgta rekedten az egyik és a sötétben felcsillogot a szeme.

A másik sóhajtott:

— Mit ér, ha nincsen „szerszám*?

Elhallgattak.

^ Szomjas vagyok — töri meg a csöndet a „nemzeti szinü“ férfiú.

— Már leszüreteltek — pendíti meg az eszmét a ragyás.

— Le — bólint a vörös. — A szőlőkben borház van.

Az üresen talál borház.

— S aho! borház van, bornak is I kell lenin.

' — Oszt a bor most drága.

I — Elmenjünk?

! — El. Még az éjjel. Meggazf dagodunk.

| A vörös ember fölielkesüit:

5 — Akkor én becsületes ember

\ leszek. Veszek egy házat, meg egy s lovat

............

I — Én meg egy hedegüt, oszt

í! hedegilek, lagzsiba járok, uriasan \ élek.

A két betörő vacogó fogakkal s baktatott a felnémet-úti vámház felé.

{ Ott megálltak, tanakodtak és a Bak- ; tára vezető országúinak vágtak. Ke- : resztül-kasul a földeken.

■ — Elvesem a Gazsi bátyám lányát,

■ a Perkát — mShdta a ragyás.

| *

* *

A kél jómadár igy ért el az őszi í csatákban K. M. egri bortermelő ! szőiiőjébe. A ragyás meg-megbotlett : a tőkékbe. Halken káromkodott és j lehajolt „böngészni.“ Dehát a ham- í vas gerezdek már rég hiányoztak a , venyigéről.

— Bor már az — jegyzi meg a vörös hajú. — Azóta forr.

— Hány hordóval gujiíunk el?

— Amennyivel csak győzünk. A rekettyésben elrejtjük. Holnap kocsit fogadunk.

Amint a borházhoz értek, kellemetlenül lepődtek meg. Nagy meny- nyiségü kőtörmelék szomorkodott a legszélső borozdában, távolabb meg j egy haiom tégla, meszes gödör, j homok . . .

— Itt építenek.

— Ahol építenek, ott kőművesek ! vesek vannak.

— S ahol kémivesek vannak, ott j bor nincsen — konstatálja rezignál- ; tan a ragyás.

— Kutyára nem bízzák a hájat. j Nem baj, lőrét csak találunk. Leg- S feljebb elvisszük a ksutut, meg a permetező gépet. Ha már igy esett a sor, veszek egy meleg ócska kabátot . . .

— Én meg mulatok egyet — ön- | érzeteskedik a ragyás. Huzsatok a ; csigányokkal a filembe, azs egyser. I

Kerültek-frrdultak és egy ott fe- ■ lejtett csákánnyal fölfeszitették a f ! borház ajtaját. Reménytől duzzadó | í kebellel léptek be. Korom sötét j j volt; tapogatóztak, mert nem hoztak : I gyertyát. Amint szemük hozzászo- is ; kott a homályhoz, egy rossz kádnál f. i faltörmeléknél, nem találtak egyebet. |

& pápa nj békeakciója

(Saját tudósítónk telefonjelentése.) Lugano, nov. 15. Rómában megerősítik a pápa békeakciójáról szóló híreket. A pápát az olaszországi események rendkívül megrendítették s elhatározta, hogy konkrét békeprogramot dolgoz ki.

?rimolanon tol vetettük eissza

] az etaszokat

\ Fellrétől oyngatra tért nyertünk

(Saját tudósítónk táviratjelentése.)

Budapest, november 14.

OLASZ HARCTÉR:

A Hét község fensikján tegnap osztrák-magyar zászlóaljak j rohammal elfoglalták Monte-Castel-Gombertot a Sugana-völgy- { ben. Az ellenséget Grinolanon túl vetettük vissza. Seltiretől j délnyugatra támadásaink tért nyertek. A Piave mellett nem volt \ lényeges esemény.

KELETI HARCTÉR:

Semmi újság.

j ALBÁN HADSZÍNTÉR:

Az Orchida tótól nyugatra a franciák legelői lévő állásaik- ! ból visszahúzódtak.

A vezérkar főnöke.

—

Albániában több magaslati állást kiüritettek a franciák

Előnyonraiás a feltrei hegységben.

(Saját tudósítónk íáviraljelentése.)

Berlin, november 14.

A nagyfőhadiszállásról jelentik:

NYUGATI HARCTÉR:

Rupprecht bajor trónörökös vezértábornagy arc- vonala:

A tüzérségi tevékenység a párás és ködös időjárás miatt általában mérsékelt maradt, este azonban Dixmuindennél és a flandriai harctér egyes szakaszain nagyobb erőre fokozódott. Sikeres felderítő harcokban foglyok és géppuskák jutottak kezünkre.

KELETI HARCTÉR:

Nagyobb harci cselekmény nem volt.

MACEDÓN ARCYONAL:

A franciák Albániában az Ocrhida tótól nyugatra magaslati állásokat ürítettek ki.

OLASZ HARCTÉR:

Fonzasoi és a feltrei hegységben déli irányban előnyomult osztagaink harci érintkezésben állnak. Az ellenséggel a Piave' alsó folyásánál semmi újság.

Ludendorff, első főhadiszállásmester.