Egri Ujság - napilap 1917/2
1917-11-14 / 275. szám
XXIV. évfolyam Í917. november 14 szerda 27 5. gyám- v3MEWöi»*0vbfliete^^ ^&lS^&««ragtts iwohiüii rríiwiniá igfct86gfiw'w&ji^ ifliüi>Mi('i 11w'ft'Si^ Előfizetési árak; Helyben és vidéken postán küldve egész évre 20 korona, — fé! évre !0 korona, — negyed évre 5 korona, — egy hóra 1 korona 70 f. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 6 í. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon : 106. vi^jxjuajwsd*--~. aramat*» ;•. *u..in*-.» A csonka parlament. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétfő ée ünnep utáni nap kivételével mindennap. Felelős szerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Kiadótulajdonos: Dobó István-nyomda részvénytársaság. Hirdetési árak: □cm.-ként nyílttéri közlemények, birésági ítéletek, gyászjelentések hirek rovatában 20 fillér, hatóságok, részvénytársaságok, gazdaságok, hivatalok hirdetményei, árverési hirdetések 12 fillér, magánvállalatok hirdetményei 6 fillér. Eljegyzések, egybekelések, köszönetnyilvánítások stb. 1—5 sorig 5 K. Egyesületek, bálbizotleágok értesítései, kötzö- naínyilvánításai, felülfizetések nyugtázása 80 sorig 6 K. Eger, nov. 13. A mai belső politikai helyzet igen nehéz, talán a legválságosabb viszonyok között a legsúlyosabb és esetleg végzetes alternativ elé állítja a nem zetet A világháború legfeszültebb izgalmu, minden valószínű sejtelem szerint krízist rejtő méhü napjait éljük. E mellett az Ausztriában történő események egyre jobban megérlelik azt a meggyőződést, hogy a magyarságnak mielőbb küzdelembe kell ke verednie a monarchia belső kapcsolatának mai formáiért egy erőszakkal feltolakodni készülő federazáció ellen. S ebben a súlyos pillanatban válság fenyegeti magát a magyarságot, a magyar nemzeti szupremáciát is. A mai helyzetből, akár mint húzzák halasztják is ki kell végre bontakozni, mert a kormánynak végül mégis csak elő kell rukkolnia azzal, aminek megcsinálására vállalkozott, az általános választójoggal. A kibontakozás csak két utón lehetséges. Vagy többséget kap Wekerle a mai parlamentben, ha a munkapárt is jelentékeny számú disszi- denssel gyarapítja az épen most vajúdó egységes kormánypártot, vagy választott Wekerle s igy szerez magának illetve a választójogának többségét. Az első eset a magyarság föltétien hátrányával jár, mert ez esetben biztos egy olyan radikális átrnenetnélküli gyors jogkiterjesztés diadala, amelytől méltán féltik a magyar nemzeti államnak ‘ ezeréves magyar nemzeti jellegét, a második esetben olyan fölösleges izgalomnak teszik ki az országot a legkritikusabb időben, amelynek esetleges hátrányai a választójog minden esetleges s még mindeneséire igen kérdéses előnyével sem érhetnek fel. Egyébként csupa ellenmondás is az általános választójognak a háború alatt tartott általános választásokkal küldött országgyűlés által való meg- csinálása. Ez a parlament csak csonka parlament lehet, másnak nem tekinthető. Csonka abban az értelemben, hogy csonka ország küldi a képviselőket. A választók nagy része a harctéren teljesíti kötelességét s igy a most választott képviselők semmi esetre sem képviselhetik az ország igazi közvéleményét s ennek a parlamentnek többsége semmi esetre sem lesz majd a nemzet többségének tekinthető, még peddig sokkal több joggal, mint amennyivel a kisebbség a mai többséget netn tekinti igazi többségnek. Már most, hogy tartják az elveikkel összeegyeztethetőknek a demokrácia és a jogok minél nagyobb mértékben való kiterjesztésének hívei, hogy az ország legfontosabb, az államélet egész jövő képét hoszu időre megszabó alaptörvényét épen egy csonka parlament hozza, amelynek képviselőit egy a még általuk is kévéséit számú választónál is kisebb körre szorított választók küldik. Arról pedig igazán nem is akarunk beszélni, mennyire képviselheti az ország köznél emenyit és akaratát egy olyan parlament, amelyet egy kivételes háborús hatalmat kezében tartó kormány választat. Itt egyetlen igazságos és helyes megoldás van, azt a ma cseppet sem sürgős Lde annál nagyobb jelentőségű kérdést elhalasztani a normális időkre, mikor törvényhozásunk minden szerve normálisan funkcionál. Jt hetedik magga? hadUtSicsön. Eger, nov. 13. A hosszan elhúzódó háború To vábbi nagy pénzügyi követelményeket támasztván az államhatalommal szemben, a hadi szükségletek ;zavar~ talan ellátása céljából uj hadiköl- csön kibocsátása vált szükségessé. A hadviselés költségeinek fedezésére a pénzügyminiszter ezúttal 6 százalékkal kamatozó adómentes jára- ; dékkölcsön kötvényeket, valamint adómentes járadékkölcsön kötvényeket, valamint 5 és fél százalékkal kamatozó adómentes járadékkölcsön kötvényeket bocsát nyilvános aláírásra. < Az aláírás idő'ariama 1917 nov. 15-től deczember 14-ig bezárólag terjed, A kibocsátásra kerülő 6 százalékkal kamatozó járadékkölcsön kötvényei 50, 100, 1000, 5000, és 10,000 koronás címletekben, az 5 és fél százalékkal kamatozó járadék- kölcsön kötvényei pedig 1000, 1000, 5000 és 10,000 koronás címletekben fognak kiállíttatni. A 6 százalékkal kamatozó járadék kölcsön kötvény aláírási ára minden 100 korona névérfékért: arra az esetre, ha az aláíráskor az aláirt összeg egész ellenértéké be fizettetik: az 1917. évi november f 15 tői december 1-ig bezárólag történő aláírás esetén 96 K 10 f.; az 1917, évi december 1 ét követő időben 1917. évi december 14-ig bezáróieg történő aláírás esetén 96 korona 32 filérr; ha pedig az alább ismertetendő kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, az aláirási határidő egész tartamára szólólag 97 K 20 f. Az 5 és fél százalékos járadékkölcsön kötvény arra az esetre, ha az aláíráskor, az aláirt összeg egész ellenértéké befizettetik : az 1917, évi november 15-től december 1 -ig bezárólag történő aláírás eseté 91 K 25 f.; az 1917 évi december l ét követő időben 1917. évi december 14 ig bezárólag történő aláírás esetén 91 K 45 f.; ha pedig a kedvezményes, részletekben történő fizetési módozat vétetik igénybe, ez aláirási idő egész tartamára 92 K 25 f. A hetedik hadiköiesön 6 százalékos járadékkötvényei minden év február és augusztus l én iájáró félévi utólagos résztelekben évi 6 százalékkal kamatoznak, az első szelvény 1918. évi augusztus 1 én esedékes. Az aláirástó! 1918 január 31 ig járó kamatok az aláirási árba vannak beszámítva. Az 5 és fél százalékos járadékkötvények 1917 december 1 tői kezdődően évi 5 és tél százalékkal kamatoznak, Az első szelvény 1918 junius 1 én esedékes s a kamatok minden év junius l én és december 1-én lejáró félévi utólagos részletekben fizettetnek. A 100 K át meghaladó aláírásoknál a befizetés részletekben is teljesíthető. Ez esetben az áláirás alkalmával az aláirt összeg 10 százaléka biztosíték képen leteendő és pedig készpénzben vagy megfelelő értékpapírokban. A részletek pedig akként fizetendők' hogy a jegyzett összeg ellenértékének 25 százaléka legkésőbb 1918 január 9-ig, 25 szá- zalékja január 29-ig, 25 százalékja február 16 ig, 25 százalékja február 28 ig. A befizetések alkalmával az aláíró fél az aláirási helytől pénztári elismervényt kap, amely a fél kívánságára 1918 január 20 tói kezdve a m. kir. pénzügyminisztérium részéről kiállított ideiglsnens elismervénye fog kicseréltetni, ameunyiben eddig az időpontig a végleges címletek kiadhatók nem lesznek, A végleges kötvények kiadása költségmentesen Ara 6 fillér. 9RMMi>
