Egri Ujság - napilap 1917/2
1917-11-12 / 274. szám
XXIV. évfolyam ÍÖ17. HOveMber 13. teád 274. szálú vasi JSAG Előfizetési 5ra*<: Helyben és vidéken postást küldve egész évre 20 j j korona, fél évre 10 korona, — negyed évre | j 5 korona, — egy hóra 1 korona 70 f. — Egyes j szám ára vasárnap és ünnepnap is 5 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Sfói-uíca 6.— Megyei és helyközi terefon: 106. |j POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétfő ée ünnep utáni nap kivéts:ével mindennap. Felelős szerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Kiadótulajdonos: Dobó István-nyomda részvénytársaság. Hirdetési árak: □cm.-ként nyílttéri közlemények,,bírósági Ítéletek, gyász- jelentések hírek rovatában 20 fillér, hatóságok, részvény- társaságok, gazdaságok, hivatalok hirdetményei, árverési hirdetések 12 fillér, magánvállalatok hhdetményei e lillér. Eljegyzések, egybekelések, köszönetnyilvánítások stb. 1—S sorig 5 K. Egyesületek, bálbizottságok értesítései, köszö- I netuyttvánításai, felülfizetések nyugtázása 20 sorig 6 K. ^r-'^afsiMieisasam tSSgSS&X ,:£2$&SSjK Afelkapaszkodás ára. Eger, nov. 12. Távol áll tőlünk, hogy az osztrák brutális támadásokért a mai kormányt és pártjait oly értelemben tegyük felelőssé, mintha az osztrák gyülökődés szerzői ők volnának. Nem, az a gyűlölő érzés megvolt a múltban is, mert ez azokban az osztrák centralisztikus törekvésekben leírja gyökerét, amoly ugylátszik örökéletü az osztrák politikai életben. A mai kormány tehát nem [szerzője ezeknek tősgyökeres osztrák ellenséges indulatoknak — de bizonyos, hogy mostani páratlanul országos fellépésének bizonyos mértékben mégis okozója. Akkor is m glátnánk ezt, ha csak arra a két dátumra mutatnánk reá, hogy ez évi május 23-án bukott meg Tisza István gróf és május hó 30-án hangzott el az első osztrák kirohanás Magyaror- szág területi integritása ellen. Ez a dátum már magában élesen reá mutat arra, hogy mihelyt az osztrák szélső elemek érezték, hogy Magyarország kormánya nem a Tisza István erős kezében van, mindjárt megjött a bátorságuk. De más irányú visszaemlékezés is terheli a mai kormány és pártjainak lelkiismeretét. Tudjuk, hogy a delegációk összehívásának címén egyenesen Andrássy Gyula volt az, aki a mai kormánypártok tapsai mellett forszírozta az osztrák Reichsrat összehívását. Jól tudjuk, hogy nem az osztrák alkotmányosságért fájt az alkotmánypárt vezérének a feje. Ez az akció is, csak egy lánc szem volt abban az aknamun- ában, amely a Tisza kormány megbuktatását tűzte ki célul. Ez a megbuktatás sike- (rült is, de ezzel egyúttal életre keltették Ausztriának azokat a törekvéseit, amelyek a háború első három évében moccanni 1 sem mertek. A mai kormány- ' pártok rövidlátásának bizonyi- > téka, hogy nem látták előre, | hogy ha nyeregbe segítik az í osztrák nemzetiségi agitátora- ; kát, ezeknek kisebb gondjuk I is nagyobb lesz annál, hogy i ezért elismeréssel és hálával legyenek a magyar protekto- : raik iránt s bizony első dol- ; guk lesz, hogy éppen a ma- ■ gyárak ikrájába harapjanak. Van ezenkívül még egy más visszaemlékeznünk is. Azon éles és kíméletlen támadások sarán, amellyel a mai ; kormányt támogató pártok a Tisza kormány pozícióját ostromolták, igen meggondolatlanul elhangzott az a vád is, , hogy a magyar kormány igen fösvényen látja el élelemmel az osztrákokat. Ez is a magyar országgyűlésen hangzott el egyik pártvezér ajkairól s : hasztalan tiltakozott ez ellen Tisza, hasztalan ajánlotta fel ezeknek a magyar pártvezéreknek, hogy jöjjenek és szemléljék meg saját szeműkkel : rnagnk, hogy a magyar kormány a legnagyobb méltá* 1 nyossággal járt el ebben a I tekintetben Ausztriával. A magyar vezérek csak i folytatták vádaskodásaikat s ezzel megnyitották az osztrákok gyűlöletének kiapadha- | tatian forrását. Most aztán a ! mikor ők vannak kormányon ! — nehéz nekik másként be- ; szélűi s nehéz ezt a mást, í mint igazságot az osztrákokkal elhitetni. így növesztették meg az osztrákok szarvait, amellyel most kíméletlenül döf felénk. A verembe, amelyet Tiszának ástak, beleesett ugyan Tisza is, de beleesett az ország is. ; Végső eredményében tehát i a mai kormánypártok felka- 1 paszkodásának árát a mo- ! narchia egész belső békéjének megzavarásával fizetjük meg. Ennyit pedig igazán nem ért. i ma 8vt«kczl«t a raant hulladékait ésszeeűáitése társáéban. Mindest a hadseregaek. — „Hol áldozatkészség nincs szere*«! sincs.“ Eger, n®v. 12. Tíz óra szokatlanul megélénkült a városház előcsarnoka. A határ élés levegőjétől pirosra csipett.arcu, déL cég kat»naíi«zt*k tárgyaltak kisebb nagyobb csoportokban. ;Azufáu sar- kanytya-pangva fölvonuhag a lépcsőkén, a díszterem elé. Ugyancsak várhat a jó öreg városhásfeáz, ntig újra annyi tisztet fogad vendégül. Szinte szokatlan fianepies varázst kölcsönzött a hangulatnak a sok hallátnzé, szakaszoké- köpeny, arany- zinóros, prémes attila. Féltizenegy órakor bevonult a a katonaság és a nagyközönség is melyet öt-hat hazafias hölgy, egy pár komolyan érdeklődő úriember és egy árva riporter alkotott. J*nkavies Dezső kir. tanácsos polgármester 11 órakor megnyitotta az ülést. Igaz — mosdja többekközött, — hogy már a közönség is kimerült, mert még sohasem zárkózott el a jótékonyság elől. Mindennek ellenére is, kötelességünk a katonákért, kik érettünk s Így a hazáért vérérnek, mindent elkövetni. Ezután felkéri Berényi István századost, hogy ismertesse a Hadse- gélyző Hivatal és a helyi garnizon gyűjtésre vonatkozó tervét. Berényi István százados helyes, okos szavakkal tolmácsolta fölöttss parancsnoksága idevágó utasításait Beszéde közben megjegyezte: — A szeretettel együtt jár az áldozat. Ahol áldozatkészség nincs, ott szeretet sincs. Majd a tervet ismertette. A Hadsegéiyző Hivatal minden póttest állomási helyén feláilit ilyen hulladék-gyűjtő raktárai. Egerben Szsplorczay János főhadnagyot bízták meg a raktár felügyeletével. A raktár a vármegye régi börtön- épSlefében lesz. A főhadnagy parancsnoknak beosztott altisztek és honvédek segédkeznek. Egerben a gyűjtés módja a következő: Az adományozó vagy maga küldi el a rosgyhuüadékoL vagy értesíti a gyűjtő-központ parancsnokságát, aki arcképes igazolvánnyal ellátott altisztet küld ki átvétel végett. — Ne feledjük — mondja a százados, — hegy a kiselejtezett ruhadarabokat, hulladékokat, amelyeket a gazdasszonyok már semmire sem tudnak fölhasználni, a katonaság feldolgoztatja és szövetek készítésére használja föl. Alpári Lajos kir. tanfelügyelő szólalt fel azután. Elmondotta, hegy a kultuszminiszter már intézkedett a gyűjtésről. A tanfelfigyelőségek utján serény működésre serkentette a tanítókat, úgy hogy a gyűjtési akció nagyon szép sikerrel kecsegtet. Beszéde során felvilágosítást kért Berényi István századéitól, raikép gondolja a vidéken gyűjtött ícxtiihalladékoknak a központba valé Beszállítását. Erre nézve egy önmaga által ajánlott eszmével felel Alpáry Lajos kir. tanfelügyelő. Javasolja, hogy a tanítók egy általuk meghatározott napon értesítsék a központokat az összegyűjtött hulladékok mennyisége felől, hogy a kiküldöttek által elszálliíhatók legyenek. Jó volna, ha a közigazgatási hatóságok is segítenék a tanitót munkájában. Berényi István százados kijelenti, hogy Alpári Lajos kir. tanfelügyelő indítványának „a szellemében szermama Ára 6 fillér,
