Egri Ujság - napilap 1917/2
1917-11-11 / 273. szám
XXIV. évfolyam 1911. november II vasárnap 273. saáni. Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 20 korona, — fél évre 10 korona, — negyed évre 5 korona, — egy hóra 1 korona 70 f. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 6 f. — Szerkeszlőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétfő ée ünnep utáni nap kivételével mindennap. Felelős szerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Kiadótulajdonos: Dobó István-nyomda részvénytársaság. Hirdetési árak: □cm.-ként nyílttéri közlemények, bírósági Ítéletek, gyászjelentések hírek rovatában 20 fillér, hatóságok, részvénytársaságok, gazdaságok, hivatalok hirdetményei, árverési hirdetések 12 fillér, magánvállalatok hirdetményei 6 fillér. Eljegyzések, egybekelések, köszönetnyilvánítások stb. 1—5 sorig 5 K. Egyesületek, bálbizottságok értesítései, köszönetnyilvánításai, telültizetések nyugtázása 20 sorig 6 K. Velencze alatt. Eger, nov. 10. Most pedig szégyenkezve húzódjék el a fórumról minden kicsinyes belpolitikai torzsalkodás. Minden figyelmünk Oroszország felé forduljon és lelkünk minden- felemelkedő érzése a Velencze alatt küzdő katonáink legyen. Most, ahogy látjuk, hogy a világtörténelem ilyen fordulópontján vagyunk, szégyenletetes dolog volna itthoni alacsony viszálykodásokkal és belső politikai hatalmi tülekedésekkel zavarni azt a kívánatos egyetértést, ami nélkül ezekben a világtörténelmi fontosságú időkben egy nemzet sem találhatja meg a maga érvényesülését. Az Oroszországból érkező hírek mind megannyira egy- egy diadalmi szózat ügyünk igazsága mellett. A nagy cári birodalom összeomlásának okai nem a közvetlen jelenben, hanem abban a messze múltban keresendők, amely az orosz birodalom politikáját ellenünk irányította. Az az orosz politika bukott meg a háború alatt, amely a mi nemzetiségeinket folytonosan azzal irritálta, hogy rövidesen annekíál bennünket és az ő kezükbe adja a felettünk való hatalmat. Az orosz mértéktelen hódítási vágy, a felénk irányuló örökös nyugtalanító katonai készülődések, nemzetiségeink örökös biztatása, ezek voltak a háború gyújtó okai és ezek az okok omlasz- tották össze a nagy Oroszbirodalmat. A mi külpolitikánk pedig épen ezen keletről veszélyeztető támadás elleni védekezés volt. S ha most ez az orosz politika [ilyen katasztrofális véget ér, ez a mi külpolitikánk igazságát hirdeti. De az orosz összeomlás ma már kétségtelenül a háború közelitő végét is jelenti. Ellenségeink elvesztették benne a legnagyobb tömegerejüket, mi pedig félreállitot- tuk legnagyobb ellenségünket és felszabadítottuk jobbkezünket, amelyet most már teljes egészében állíthatunk nyugati ellenségeink visszaszorítására. De erre már aligha lesz szükség, mert az orosz tragédia s a mai olasz harctéri hireink mellett ellenségeinknek be kell látniok, hogy bennünket a harctéren megverni nem lehet. Hatalmas szövetségesünkkel karöltve, az összes középponti hatalmak katonái törnek előre a velencei sikon s talán mire e sorok napvilágot látnak, már magyar lobogó leng a Szent Márkus téren Ez a háború a világtörténelem legnagyobb hadjárata és ebben ez a mi olasz offenzivánk a leghatalmasabb lendülettel illeszkedik be. Amit itt szövetségeseink erőkifejtésben, kitartásban, bátorságban és vitézségben produkáltak a példátlan a világtörténelem összes harcaiban. Vájjon mit várnak még ellenségeink ? Belgium, Szerbia, Montenegró, Románia, Oroszország összeomlása után most Olaszország földjén vágtatnak előre hatalmas haderőink és igazságunk hatalmas buzogánya alatt a hetedik trón készül összeomlani. Van-e még kishitű ebben az országban, aki kételkedik abban, hogy ebben a nagy mérkőzésben mi leszünk a győzedelmesek? S vájjon amikor keletről és délről példátlan sikerek koronázzák fegyvereink és diplomáciánk munkálkodásait, kinek van bátorsága, hogy a nap krónikáját kicsinyes belső pártpolitikai tusák- nak engedje át. A külső politika hatalmas arányai talán lenyomják a belső politika kis kapaszkodóit is és az orosz összeomlás s a velencei diadal egybe fogja forrasztani a béke közelségének örömében a kis hatalmi tülekedésben szemben álló „minden magyarokat." legyebizottságl tagvá- laulii az egri harmadik alválaszló kernelben Eger, nov. 10. Nem régiben hitt adtunk róla, hogy a Fügedi János halálával megüresedett megyebizotfsági . tagsági hély betöltésére az alispán a város 111-ik alválasztó kerületébe november 22-ik napjára kitűzte a választást. Ez alapon már a polgármester is nu gfette a kellő intézkedéseket. A választásnál a város III. alválasztó kerületéhez tartozó negyedekben és pedig a Felnémet, Cifra és a város III negyedében lakó azon polgárok szavazhatnak, akik az országgyűlési képviselőválasztók 1914 évre érvényes ^névjegyzékében fet vannak véve. A választás helyiségéül a polgármester a rendőralkapitány hivatalos helyiségét jelölte ki. Választási elnök Kániíz Dezső, helyettes elnök Strausz Sándor, akiket amint mát megírtuk erre a tisztségre az al ispán nevezett ki. A választás reggel 9 órakor kezdődik és délután 4 óráig tart. A szavazók személy azonosságának igazolására a polgármester Jaz alválasztó kerülethez tartozó negyedek helyettes negyedmestereit küldötte ki. lágy aránya gyiftést ttrmnek az egri ha- diizvsgyek és árvák számára. Ujabfe bizottság alakult. A Segély-Bizottság ülése. Eger, november 10. Az Egri Újság hasábjairól ismerik otvasóink azt a nagy arányú jótékonysági akciót, melyet a városi tanács Lipcsei Péter kir. közjegyző és dr. Barsy István indítványára az egri hadiözvegyek és árvák felsegélyezésére megindított. Ennek a tervnek a keresztülvitelével megbízott Segély bizottság ma tartotta ülését a városházán, amely több felszólalás után úgy határozott, hogy szfíkebb körű bizottságot alakit, melynek feladata lesz a gyűjtés megkezdése és foganatosítása. Mindenekelőtt azonban Trak Géza főjegyző szerkesszen egy tervezetet, HMMBM amely pontrél-ponira concretizálja a gyűjtési tervet. Azután elhatározták, hegy a Vöröskereszt egylet hevesmegyei választmányéval es egri fiókjával is összeköttetésbe lépnek a jótékony- sági akció sikeressé tételének az érdekében. A szükebbkörü bizottságba beválasztották dr. Vass János főispánt, Isaák Gyula alispánt, dr. Böhm János prépostot, Jankovies Dezső polgármestert, Trak Gáza főjegyzőt, Busa Ádámot, dr. Lipcsey Pétert, dr. Barsy Istvánt, dr. Nagy Jánost, Babócsay Sándort, dr. Maezky Valért, Kalmár Gáspárt, Tóth Ágostont és Siller Jánost. A bizottság elnöke lett Jankovies Dezső kir. tan., polgármester, a titkári teendők végzésével Trak Gézát bízták meg. lie» ez M lies. Ára 6 fillér.
