Egri Ujság - napilap 1917/2
1917-11-04 / 267. szám
XXIV évfolyam . :< * vii -«S', ft -W, 1917. november 4 vasárnap «67. síp, EKHlzetéci árak: ti vidéken postán küldve i — fél évre 10 korona, — __... — egy hóra 1 korona 70 f. — „ .. vasárnap és ünnepnap is 6 1. — éf és kiadóhivatal: Eger, Jókai - Megyei és hetykőü téStfon: Í0i L*lSSéS 70 te*$£S POLITIKAI NA P1L AP Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Felelős szerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Kiadótulajdonos: Dobó István-nyomda részvénytársaság. Hirdetési árakt Qea.'Mat nyattéH közlemények, bírósági hetetek, jelentések terek rovatában 20 Mér, hatóságok, rés; társaságok, gazdaságok, hivatalok hirdetményei, hirdetések M Már, *agéavéltel»t»k Mrdetméeyei S Eljegyaésak, egybekelések, köszOnetnyfl vént tinók ntb. ■érig S K. Earszillstsk. héttel «ttsdgsk érteim set, M Képiéit!! népátnitók. Eger, nov. 3. A miniszterelnök nem ment rapportra a kormánypártok intéző bizottságához, hanem e helyett Ö felségéhez utazott, hogy jelentést t:gyen neki a politikai helyzetről. Úgy látszik tehát, hogy a belső politikai válság akut jelleget kezd ölteni. Tulajdonképpen amióta Tisza István gróf kormánya megbukott, a magyar belpolitikai élet nem volt egyéb, mint a válságok sorozata. Ez az aj fázis tehát még egyáltalán nem jelenti a belső politikai kérdésekre nézv« a megoldási. Marad-e Wekerle, j©n-e Andrássy, ez teljesen közömbös a doigok érdemére, mert egészen bizonyosnak látszik, hogy a belső politikai válság Megoldásának nem ez az útja. A miniszterelnök és a kormánypártok között az ©sszekti- lénbözést az okozta, hogy Wekerle Sándor úgy tartja, hogy a választói jognál sokkal fontsabb az országra nézve, hogy háborús és gazdasági szükségleteink biztosíttassanak, resdes költségvetéssel az államháztartás szilárdabb alapra fekíettes- sék, az uj adótörvényekkel az állam jövedelmi forrásai fokoz- tassanak és mindezekkel pénzünk vásárlási ereje növekedjék, ami természetszerűiig maga után vonná az általános drágaság csökkenését. Wekerle mindezeket sokkal sürgősebbnek tartja, mint azt, hogy a választói jogi törvény- javaslatot benyújtva, az ország lakosságának békés egyetértését pártoskodó villongással váltassa fel. Ezzel szemben a kormánypártok vezetői ragaszkodnak % a választói jogi priushoz, ami azt jelenti, hogy a választói jogot azonnal be kell terjeszteni és esetleg, ha a képviselőházban többséget nem kap, uj választásokat kiírni. Ha igy szembeállítva látjuk ezt a két ellentétet, nagyon könnyű rámutatni, hogy a jelen esetben már mégis csak Wekerlének van igaza. Mert a drágaság oly fokra hágott, hogy maholnap gyanús szemmel nézőnk mindenkit, aki uj ruhát ölt, vagy szilárd talpú cipőben jár. Becsületes, középosztálybeli keresettel a mai viszonyok között csak kopott ruhában és foltos cipőben lehet járni. Nyomasztó gondok között jár az ország lakosságának éppen az a része, amely a magyar kultúrának hivatásos letéteményese. Cifra nyomorúság az élete a tanárnak, orvosnak, ügyvédnek, tisztviselőnek. Ezeknek már nem olcsó jhus kell, mert ilyen luxus ételre ma már nem is gondolhatnak, haaem kellene olcsó burgonya, kása és bab. Azután meg kellene cipő, ruha maguknak és a gyerekeiknek legalább olyan áron, hogy erre ne kelljen többet, mint félévi fizetésüket rá- költeni, hogy a másik félévi fizetésükből egyéb ellátásukról gondoskodhassanak. Ezeknek tehát vásárló erejű értékes pénz kellene. Ez kellene ezeknek, ezt kívánják ezek és ez lenne ezek előtt a priusz és nem a választói jog, amelynek pedig igazában ezek a középosztálybeliek az apostolai, de bizonyos, hogy erre a választói jogra könyebben I tudnának várni, ha ezt meg- ! előznék az általános drágaság csökkentését célzó törvényhozási intézkedések. De hát tulajdonképpen ezeket a népjóléti intézményeket is programmba vette a demokrata rezsim, sőt igen forszírozta, hogy ebbe éppen a Károlyi pártnak két embere fiijön be miniszternek és államtitkárnak. Ez a népjóléti minisztérium meg is van, de hol van a népjólét? Hiszen az alatt a hat hónap alatt, mióta ezek a népjóléti nép- ámitók ülnek az ország nyakán, minden felfordult. Májusban kész gazdasági tervet kapott kézhez az uj kormány a régitől, de mert a régitől származott, félredobta s amikor az uj intézkedés ostobasága kitűnt, akkor viszszaállitotta azt a rendet, amit a régitől kapott, de már persze akkor elkésett vele. Kapkodás, hozzá nem értés az egész kormánygazdálkodás s ezt látja Wekerle s enuek akar gyökeresen végét vetni. De hát nem lehet, mert Károlyi Mihály ragaszkodik ahhoz, hogy előbb a választói jogot kell tárgyalni, már pedig tudjuk, hogy Károlyi gróf makacs, fanatikus ember, aki őszintén hiszi is azt, amibe beugrasztoíták és szívósan ragaszkodik ehhez a ráoktrojált megyőződéséhez. Könnyű volt őt beugratní a demokratáknak, könny# volt őt feleltetni, de most már aztán nehéz leültetni. És ez itt a baj és [emiatt állunk most újabb válság előtt. A JKame-esatoma mentén amerikai katonákat fogtak cl a németek Ugl tásasdás Leedsa elles. (Saját tudósítónk táviratjelentése.) Berlin, november 3. A nagyfőhadiszállásról jelentik: NYUGATI HARCTÉR: llupprecht bajor trónörökös veaértábornagy arevosaía: Eső és köd a harci tevékenységet valamennyi hadseregnél korlátozta. Flandriában az ellenség erős tfiz alatt tartotta Dix- mumde városát és az ahhoz csatlakozó vonalakat. A november 1-ről 2-ára virradó éjjel zavartalanul végrehajtottuk vonalainknak a Chemin des Damesről már régebbi idő óta tervteevett áthelyezését, összes mozdulataink rejtve maradtak az ellenség elől, aki még tegnap délig élénken tüzelt feladott állásainkra. A Marne csatorna mentén egy felderítő előretörésüak alkalmával északamerikai katonákat szállítottunk be foglyokként. Repülőink a nov. 1-ről 2-ra virradó éjjel bombákkal támadták meg Londont, Chathamet, Gravesendet, Ramsgatet, Margatet és Dünkirchent. A nagy tüzekből jó hatásra következtethetünk. A legutóbbi napokban harci repülőink közül Müller hadnagy 32 re, Buckler alőrraester 23-ra, Bőhme hadnagy 21-re Longratz hadnagy 20-ra szaporította légi győzelmei számát. _________ {•«WTIteCTgtJ iW Ára 6 fillér.
