Egri Ujság - napilap 1917/2

1917-11-03 / 266. szám

2 1917. november 3. E ü R 1 ___U J S A G H Tagtlawento nuitgafi partjára vertük vissza az olaszvkat Ismét sok ezerrel szaporodott a foglyok száma. (Saját tudósítónk táviratjelentése.) Budapest, november 2. OLASZ UÁRCTÉll: A Tagliamentó alsó és középső folyásánál harci érintke­zésben állunk az ellenséggel. Azokat az olasz csapatokat, a melyek a folyótól keletre még tartani igyekeztek magukat, visszavetettük vagy felmorzsoltuk, amely alkalommal ismét több ezer fogoly jutott a szövetségesek kezére. A Fela területén és a Tagliamentó felső folyásának kör­zetében hadseregeink előnyomulása a tervezett módon folyik. Több ponton meg kellett törnünk az ellenség ellenállását. A többi harctereken nincs lényeges esemény. A vezérkar főnöke. erős~a gyanúnk, hogy valami ka­tonaruhába öltözött szélhámossal van dolgunk, aki városról városra járva fosztogatja a jólelkü embe­reket. Figyelmeztetjük a közönséget, hogy ne üljön fel semmi alakosko­dásnak, ne adjon hitelt egykönnyen holmi kétes karakterű egyenruhás csalóknak, akik rriig egyrészt a katonaság jó hírnevét ássák alá, másrészt érzékenyen károsítják meg a könnyenhivő embereket. (J. J.) I I Háborús köpenicki eset Egerben. Megint egy katonaruhás szélhámos. — A tolvaj * vendég. Eger, n®v. 2. A háborúban nem először tapasz­taljuk, hogy a katonaruhát szélhá­mosok és csalók nem éppen korrekt üzletek lebonyolítására, jólelkü em­berek gálád kifosztására használják föl. Majd itt, majd ott bukkan föl egy csillogó hadnagyi uniformisba öltözött nagyhangú egyén, ki feár- tyaadősságok és házasságizédeigé- sek resszortjában „dolgozik.“ Ezúttal kisebb stilusu szélhámos­ságról van szó, a kísérletező még csak amolyan fiók köpeuieki [kapi­tány, aki megelégedett cgypór arany- uetaSvel, nadrággal, sőt ínem vetette meg az élelmiszert sem. (Ami az utóbbit illeti, az ismeretlen tettes gyakorlati ember lehet.) Egy sze génysoreu fésűst szemelt ki áldo­zatul, hogy beható tanulmányozás tárgyává tegye az emberi szivet, melynek a jóságára és rovására merész fantáziájú betörők légvára­kat és aranyhidakat szoktak építeni. A szélhámosságról, mely a sze­gény fésfismestert anyagi helyzeté­hez viszonyítva, elég érzékenyen sújtotta, a következőkben szárao- lünk be; Balog Antal T7 éves fésüimester- hez, aki a Kertész utca 22-ik szám alatt lakik, 23-án este bekopogtatott egy avult honvédegyenruhába öltö­zött katona. Elmondotta, hogy ő a feifilvizsgálatos osztaghoz tartozik, későre jár az idő, nem tud hová menni, a barátságtalan őszi éjszaka hajléktalansággal fenyegeti. Ha nem lenne a háziak [terhére — mondja később — szíveskedjenek adni neki egy kis helyet, ahol meghúzhatja magát. Elhál ő a félszerben is. Balog Antal, a jószivl derék mes­terember, ki hazájáért szenvedő hőét sejtett a katenazubbony alatt, jOkonszenves hangon üdvözölte a jö ­vevényf, kézen fogta és barátságos, j meleg polgári otthonába vezette, hol rövid beszélgetés után a fáradt harcosnak jó puha meleg ágyat ve­tettek. Ezen az estén — lefekvés előtt — egypár percre fmagára hagyták a katonát, aki ezalatt, nem i törődve fáradtságával, terepszemlét j tartott és lázas gyorsasággal kuta­tóit át minden átkutatható holmit, ? melynek a fésűs mesterhez való j ragaszkodását durva kézmozdulattal elfojtotta, kenyérzsákjiba dugdosván ; a jó öreg arany és ezüst marháit. Ezután 2§-áig minden este eltá- i vozoít hazulról azzal a megoVolás- , sál, hogy vacsoráim megy. Huszonhatodikén este azonban ■ már nem tért vissza szálláshelyére í a hálás jövevény és köszönő szó ' nélkül olt hagyta a csúfosul rásze­dett mesterembert, emlékll vivén ; ami használhatót a háztáján talált, j Másnap reggel Balog Antalt kel­■ lemetlen meglepetés érte. Amint kinyitotta a szekrényt, a megdöb­j bentő üresség gúnyosan vigyorgott reá, mint a fogatlan boszorkányok. I — Hát ebbe nincs ruha — szólt \ megdörzsölve a szemét. 1 (Valószínűen meg is csípte a [ karját a jó öreg, mert azt hitte, : hogy álmodik.) A következő percek újabb és : újabb kárt födöztek föl a fésűs előtt. | Készpénzét, 4 aranygyűrűjét, zseb- , éráját, egy öltöny nyári ruhát, vi- seit fekete nadrágot, 3 mellényt, 1 1 téli kabátot, női és férfi fehér­neműt és nagymennyiségű élelmi- j szert lopott el a katona. A kár | 1144 korona. Minthogy 17-ifce óta a fclűlvizs- . i gálatos osztag parancsnoksága két- j i tőztetett buzgalommal kereste a i ’ tolvaj katonát s eunek ellenére is j a kutatás eredménytelen maradt, ' Harc a békéért í Jegyezünk a hetedik hadi- koicsönre. Eger, november 2. í Végig az összes harctereken, a \ merre csak a szem ellát, égő" falvak ; és robbanó gránátok füzétől vörös az ég és ágyuk szakadatlan dörgé- | sétől remeg a föld. Az orosz-román, | török és bolgár harctéren kiäebb- j nagyobb erével fei-fel lángol a küz- | delem, nyugaton a franciák és an- ! gelek ezrei hullanak el a uémetek j ércfala ellen intézte hasztalan táma- i dósokban s az olaszok most bün- í hődnek volt szövetséges társaik ellen i elkövetett árulásukért. \ Es mégis mindeme nagy harcok közepette mintha folyton fokozódó ; erővel hallani lehetne a béke ga- i lambjáaak, a bennünket rég elha- ; gyott, e hűtlen madárnak szárnya \ csattogását. Mert hiszen eddigelé is a központi hatalmak voltak azok, akik a békét kölcsönös megegye­zéssel becsületesen, minden hátsó gondolat nélkül visszaállítani óhaj­tották. Hogy o nemes törekvések eddig célt nem értek, tisztán csak ellenségeink ádáz gyűlöletén és ama nyíltan hirdetett meggyőződésén mú­lott, hogy a békét nem a megegye­zés, hanem csakis a győzelem hoz­hatja meg. Hát most itt vaa a győzelem $ ha következetesnk akarunk leuai, a bé­kések mi sem áll útjában. Az olasz hadsereg katasztrofális vereséget szenvedett. Hadseregünk dicső szö­vetségeseinktől támogatva, ifjú ki­rályunk vezetése alatt bosszút álla­nak szenvedéseinkért. Diadalmas előiyomoiásnnk az entente épületé­nek egyik erős oszlopát mozgatta meg és könnyen meglehet, hegy ennek az oszlopnak kidőlte végvo- szedeimet jelent az egész házra nézve ie. Elérkezett tehát az idő, midőn mindmegannyiunknak össze kell fog­nánk és meg kell feszítenünk min­den erőnket, hogy a kitűzött célt mely már nem lehet messze, minél előb megvalósítsak. Adjuk j^nog ka Urnáinknak minden eazközt arra, hogymegkezdett munkájukat befe­jezhessék, jegyezzünk tömegesen a hetedik hadikölcaönre s a siker nem elmaradni 1 11 ml m ír i p Mm s till Ml i A halott hősök emlékezete. Iskolai ünnepségek halottak napján, Eger, november 2. Szomorú, ködös reggellel virradt Mindenszentek napja. Finom, por- szerü eső permetezett az utcákra, hol kisebb-nagyobb embercsopor­tok és fehérvirág-Ctokrot vivő le­ánykák igyekeztek a „Hősök teme­tője“ felé. A Kiasszony-temetőben az eső az agyagos földet feláztatta és csú­szóssá tette. Az esernyők vándor- tábora imbolygóit a lehullott falevél­lel telehintett sikamlós temetői utón. Háromnegyed tizenegykor már nép«3 volt a „Hősök temetője“. Az egész sirkert úgy tűnt foij mini egy fehérviráges oázis, oly üde volt a friss zöid fenyőfskoszeruktól, mint a tavasz. Életet hirdetett minden kis szirom csak az ég hirdette az elmú­lást, mely lassan, csendesen sirdo- gált, könnyezett. A temető közepén állá kereszt körűi gyülekeztek a katonai, megyei, városi notabiiitások :és halkan be­szélgetve várták az ünnepség kez­detét. A Koszorús Dalkör a kereszt­től jobbra, a 21. gy. e. énekkara a kereszttől balra állott Jföl. Tizen­egy éra után néhány percre meg­érkezett Szmrecsányi Lajos; érsek Kriston Endre társaságában és az ünnepség kezdetét vette. Katonapáterek emlékeztek meg a hős halottakról és magas szárnya- iásu beszédben adóztak felejthetet­len emlékűknek, akik „nem haitak meg, közöttünk élnek mindörökké“. Ezután a ca. és kir. 21. gy. e. parancsnoka, Wanka ezredes és a 12. hoav. pótzászlóaj parancsnok, Dingha alezredes helyezték el koszo­rúikat, majd a kellő sorrendben a vármegye és a város. A „Koszorús Dalkör" és a 21-ik gyalogezred énekkara gyászdalokat énekelt s a Koszorús Dalkör magyar himnuszával ért véget a kegyeleies ünnepség. Ma a főgimnáziumban és az An­golkisasszonyok intézetében a meg­állapított programm szerint ünne­pelték a halott hősöket. Mind a két helyen szép számú közönség gyűlt egybe és lelkes tapssal jutalmazta a közreműködők művészetét. A ró m. kath. érseki tanítóképző intézet szintén gyászünnepéllyel adó­zott a hősök emlékének. — A beszerzési csoport VII. körlevele kifüggesztetek Igen fontos tudnivalókat tartalmaz, olvassa el minden tag. Olvasható: Törvény- széki palota előcsarnok. Vármegye­ház főbejárat. Haltéri isk. portás lakás mellett. Adóhivatali folyosón. Közjegyzői kapa alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents