Egri Ujság - napilap 1917/2

1917-10-25 / 259. szám

191? október 25

EGRI

ü J S A G

tudott elérni az ugyanakkor Filaintól délre a Laroyere major mindkét oldalán fekvő fensikon több francia hadosztály á’tal megindított támadások az ismételt rohamok ellenére, legnagyobb veszteségeik mellett meghiúsultak. Este az ellenség több órás pergőtűz után Braye és Aillette között támadásra indult csapatai mélyen tagozva kétszer törtek előre védőtüzünkben és helyen* ként elkeseredett harcban ezen az arcvonalon a franciák támadása teljesen összeomlott, helyi harcok alakjában a csata mélyen az éjszakába nyúlt eddig nem éledt fel újból. Csapataink hősiesen harcoltak.

A Maas keleti partján a nap folyamán Beaumonttól délnyugatra gránátharcok folynak.

KELETI HARCTÉR:

A Rigai öböl és a Duna között okt. 22 éig terjedő éjjeleken, anélkül, hogy az ellenség zavarta volna, széles arcvona Ion fő állásaink elé messze előretolt, biztosító csapatainkat, amelyek eredményes ütközetekben szeptember eleje óta az oroszok megakadályozták abban, hogy állásainkba betekintést nyerjenek, visszavontuk.

MACEDÓN ARCVONAL:

Élénkebb tüzérségi tevékenység csak az Ochrida-tótól nyugatra és a Vardartól a Doiranig folyt, ahol az angolok előretöréseit visszavertük.

Ludendopff, első főhadiszállásmester.

Jtz egész délnyugati arcoonaUm megkezdődéit a támadás

(Saját tudósítónk táviratjelentése.)

Budapest, október 24.

OLASZ HARCTÉR:

A harci tevékenység az egész délnyugati arcvonalon jelentékenyen fokozódott. Flitschnél, Tolmeinné! és a binsizza heili- gengesti fensik északi részében hatalmas tüzérségi előkészítés után osztrák magyar és német gyalogság betört az olasz vonalakba.

Albánia Berattól délre és a devoli folyó mindkét oldalán biztosi tó csapataink eredményesen harcoltak.

á vezérkar főnöke.

kritikus intézkedéseinek bírálatára.

Élesen kritizálja a cenzúra működését az uj kormány |aiatt. Rakovszky

t

zután támadja Mezőssyt és Ugront. Itána Ráfh Imre beszél, majd Tisza István emeíkedik szólásra. Beszél a háboiurói és békéről.

A békének legfőbb akadálya, begy ellenségeink elhiíeíiék népeikkel, hogy védelmi szempontokból van szükségük a háborúra és hogy mi már csüggedünk s úgy hamar lehetséges lesz olyan bőke, amelyet Sk akarnak. És akadnak magyar emberek ebben az időben, mikor a nemzet nagy küzdelmét vívja, akik elvakitva a pártszenvedélytől, a békét is pártcélokra akarják felhasználni s ezzel kockára teszik az ország hírnevét és becsületét.

Beszél arról, hogy mi sohsem voltunk agresszívek. M! ígértük e oda ellenségeink országait, vagy pedig ők Magyarországot a szer- beknek és románoknak s Ausztria egy részét az olaszoknak.

Hol vannak most a magyar tigrisek? Az előtt se nagyon bizo't azoknak a jogában, akik most is azoknak kezét nya'ják, akik fel- akarják darabolni 'Magyarországot, (óriási taps a munkapárton)

Azután a v lasztői jogtól beszél. Boncolja a választójogi statisztikát, sző! a radikáiizmus hatásáról. Nem csodálja, hogy a másik oldalon idegesek ennél a kérdésnél, mart e körül a kérdés körül az utóbbi hetekben csak reverzálisokkal és kölcsönös fenyegetésekkel tudták az egyensúlyt helyreállítani.

Óiiáai zaj üt ki erre a kormánypárton, melyet az elnök csak nehezen csillapíthat le. Tisza tovább beszél. Szünet után a délután folyamán is folytatja beszédét egész este fél hétig. Lapunk zártakor Fényes László mondja el interpellációját Bródy darabjának betiltása miatt.

Tisza pstn bizitta magga* tigrisekben

Erős munkapárti támadások a kormány ellen.

Budapest, okt.. 24.

Szácz Károly élni) délelőtt 11 érakor nyitotta meg az ülést. Ax ir®- mányok felolvasása után jel esteit«, hogy Fényes László sürgős iaferpe- láeiót jegyzet be a belügyminiszterhez Bródi Sándor A szerető cimfl darabjának betiltása tárgyában.

Ax indomnitáii javaslathoz elsőnek Rakovszky Iván munkapárti szólalt fel és túlnyomóan közélelmezési kérdésekkel foglalkozott. Szóvá tette hogy Ausztria elveszi élelmiszereinket. de a maga cikkeivel nem lát el bennünket. A magyar njságok papir azflkégletflket részben a magyar,rész kan az osztrák gyárakból szerzik jbe. Az ElsőtMagyar Papíripae Részvénytársaság termelését lefoglalták a magyar sajfó számára és Ausztria kö1 pírnállitására. Ennek ellenére sincs I a magyar lapoknak megfelelő papír- I készletük és nemrég az előtt a veszély élőit állottunk, hogy a xsir- talan és hústalan napok mellett ujságtalan napok is lesznek.

Tessék csak elképzelni azt a helyzetet, hogy a világháború izgalmai között egyszerre csak nem kapunk újságot! Nem szabad elfelejteni, hogy az az idegerő, amelyre a közönségnek szüksége van, épp úgy mint a testi erőre, megbénul, ba az újságok nem jelennek meg.

Ha mi nem engedjük át a határon azt a havi 45 vaggon cellulózét, n melyből Ausztriában a saját .és a mi újságpapírunkat esináiják, akkor a Neue Freie Presse sem jelenhetik meg 49 oldal terjedelemben.

telezte magát 91 vagon rotációs pa- 1 Áttér ezután a kormány deraogyilkosság a

Mátrában.

Megölték a bükkszék! juhászt.

Eger, okt. 24.

Szenzációja van a Mátrának. A pétervásárai körhöz tartozó Bükkszék községet titokzatos gyilkosság tsrtja irgalomban. Két nappal ezelőtt a bükkszéki határban halva találtak a községi juhászt. Azt hamarosan meg állapították, hogy erőszakos h dáliái múlt ki. Lőtt seb volt r?jt« s ezen kívül ütések nyomai is láthatók voltak a holttesten. A juhiszí tehát előbb meglőtték s mikor össze tseit s még élet volt benn. s^yon ütötték A községben tudják, hogy reggel 100 juhot hajtott ki s. meggyilkolt. A juhokat elhajtották tőle.

Ma Papp Sándor Hr,- fáblabiró volt künn a helyszínén s jelen volt a hatósági boncolás, át. A csend őrség nyomozza az ismer dien teitest’

HÍREK.

I

Eger, október 24.

— Kinevezés. A vármegye főis- | pánja Kelacskovszky Lajos tisztelet- \ beli szoigabirót dijas közigazgatási I gyakornokká nevezte ki s szolgálat- i tételre a vármegye központjába osztotta be.

— Áthelyezés. Pintér Zsigmond tizes honvédfőhadnagyot az egr honvéd állomásparancsnokság vezetőjét s caz őrkülönitmény parancsnokát szolgálati okokból Miskolczra helyezték át. A népszerű főhadnagy, akit Egerben úgy a társadalomban kiváló társadalmi tevékenységéért, mint a közigazgatási hatóságok azon pontos és kellemes együttműködésért, mellyel az összhangot a polgárság és a katonaság közt mindig megtalálta, s a legénység is humánus bánásmódjáért igen kedveltek, rövidesen távozik is Egerből.

— KitSnteíés. Ismeretes előttünk a hősi halált halt Purpringer Dezső 12. honv. főhadnagy örökké felejthetetlen vitéz fegyverténye. Akkoriban az Egri Újság foglalkozott Purp- iinger főhadnagy tragikus végével. Ma ér fésültünk, hogy őfelsége a király a 126. számú Rendeleti Közlönnyel a III. osztályú vaskorona» rendet a hadiékiíménnyel és a kardokkal az ellenség előtt tanúsított hősies, vitéz és eredményteljes magatartása elismeréséül adományozta az ellens'g elolt szenvedett sebesülésében elhalt Prupringer Dezső 12. honv. gy. ezredbeli főhadnagyok.

— Blúz király. Rendkívül kacagtató, eredeti ötletekkel főszerezett bohózat, a melybeu jLubitsch Ernő a kitűnő komikus egyik legjobb alakítását produkálja, ma este kerül bemutatásra az Urániában. Kiegészítésére az előadásnak «Hárem rabja“ dráma 3 felvonásban. Az előadások 6 és fél 9 órakor kezdódnek,

— Kettévágta a vonít. Huszt- ről Írják: Vasárnap este a huszti pályaudvaron Béres József szolgálattevő 20 éves vasúti tiszt, amint az egyik tehervonatot elbocsátotta, nam tért vissza a forgalmi irodába. Hosszú távolmaradása feltűnt, keresésére indultak s a sínek között borzalmasan összeronciolt holttestére akadtak. A vonat derékben szelte ketté. Hogy miként került a vonat kerekei alá, nem lehet megállapítani A legvalószinübb az a feltevés, hogy keresztül akart bújni az egyik kocsi alatt s a közben meginduló vonat elkapta s a kerekek alá vetette.

— Vérszegénységnél, sápadtságnál, a görvélykórra való hajlamosságnál, mely az arc tisztátalanjaival és a bőr kiütéseivel szokott együtt járni, a természetes Ferenc József keserüviz gyorsan oldó, fájdalom nélkül hajtó s a nedveket biztosan tisztító hatást fejt ki, mely a gyomor és a belek emésztő képes ségét kedvezően növeli. G, Braun ianár, a kiváló r.őorvo3, a wieni egyetem orvosi karának az 1883—84. iskolai évben volt dékánja, a Ferenc József vizet nagyon sokszor s mindig kielégítő eredménnyel alkalmazta.