Egri Ujság - napilap 1917/2
1917-10-16 / 251. szám
XXIV. évfolyam mi. október 16 Má 251. szám í*-^>SSÍ5«S3&P >.VÍ*t3ttV%>: ' fe" -'-V-; ••'£;-íf;. -iilT' -' * TíS-s •;*: s' I POLITIKAI NAPILAP täifflgi 1 **»«&»**• t »fe. Will 9AHDO« nSft- ______ . j*á*> 4k> n-jé te 5T«í*«aé»^.;5wfei #>. £«éM6#i$? öteifc ?#&» r*i? W>. * -es'^ív r* Sár.;*.? - iA'-:-?A\ i^üt #**te»*i m$jj& mmLém s^i^tó^Kteaate #?■&£ sésmi1'ssfs$se?*í!sit Sfc.^.»*«*»!, «fB&áet Wf<í*S^- Üík'jWÍ».. r.» j*,«*««** JHW& ««vwtíAfcrf M S$*°>, tattfMgtöb ,-*?^VSr tirewtlee«, gBftgmrtmfa, tofcfcív uwiiwil w ?»*. <watwáteaí«^> afoeatäMy<a ss*w- BBWWP«"1». «yWÍw*i*8«,V, . *s *fc, 5 *'í* »• f*f»«?****. ä&MiMftMl **•:«?«* ükt.: f*s*iste*&SS*s*. fcíftösaísiM* íí^Mk » MSi > >■ gar->»Bi9?3* rtMBBBW»» <“! Perdül a kocka. Eger, okt. 15. A parlament holnap összeülő uj ülésszaka elé feszült érdeklődéssel néz az egész ország. Talán a 67 és 68-iki évek alapvető törvényeink egész sorát tető alá hozó ülései óta nem volt ennyire jelentőségteljes és a nemzet egész jövőjére ennyire kiható feladata magyar ^országgyűlésnek, mint amelyre a mostani ülésszak válalkozott. A' választójogi törvény gyökeres reformja, amelynek a most megnyíló ülésszakban kell tető alá kerülni olyan korszakalkotó lehet, amely valószínűleg elválasztó határfalul állítja majd az 1917-ik esztendőt egy régi és egy uj Magyarország közé. Annyi bizonyos, hogy ha az országgyűlésen a radikális választójogi reform keresztül megy, ez a parlament képét gyökeresen meg fogja változtatni, rrmi bizonyára kihatással lesz a közélet egész képének és irányzatának megváltoztatására, még pedig, amint sokan nem alaptalanul félnek tőle, a magyar faj és a magyar nemzeti eszme rovására. Tehát az egész nemzet léte kockára van téve, jövendőnk biztonságának, fenmaradásunk bázisának, a magyar állami struktúra tartó pilléreinek sorsáról döntenek ezekben a történelmi nevezetességű napokban. S ilyen sorsdöntő órában csak az adhatna nyugalmat némileg a háború rettenetes éveinek örökös izgalmaitól amúgy is a végsőkig felzaklatott nemzetnek, ha tudná, hogy sorsa olyan kezekbe van letéve, amelyeknek egyetlen célja a haza és a nemzet üdve, ha biztos lehetne afelől, hogy ezt a nagy reformot olyanok viszik a megvalósulás felé, akiknél a legszentebb komolyság s a hivatottság nemes lendülete, záloga a nemzet jövő sorsának. * De sajnos épen ezt nem találhatja meg a reform erőszakos kisürgetőinél. Már maga az a körülmény, hogy a mostanihoz hasonló válságos időben eíőráncigáltak és rövid hónapok alatt összeillőitek egy talán a nemzet többszázados életének fundamentumául szolgáló, müvet, elég ok a bizalmatlanságra. Ha pedig visszapillantunk a közelmúlt kicsinyes torzsalkodásaira, melyben a politikai kiskorúság és komolytalaaság száz meg száz jelét adta rövid uralma alatt az a parlamenti csoport, amelynek kezébe a választójogi reform sorsa van letéve, úgy méltán aggodalom és készség foghat el mindnyájunkat, hogy nem teszi-e kockára egy parlamenti frakció, meiy személyi gyűlöletből, a maga időleges, talán csak pillanatnyi párt céljai kedvéért a saját érvényesülése érdekében, előtérbe tolta ezt a nagy jelentőségű reformot, nem játszák el most könnyelműen mindazt, amit a nemzet eddig közel négy évbékés munkájával felépített s három rettenetes vérhullásos év szörnyű megpróbáltatásaiba» kiküzdött. Az egyetlen, ami a nemzetet ebben a kínos bizonytalanságban ’‘megnyugtathatja, a Tisza István kemény magyarsága és hatalmas egyénisége, az a törhetetlen meggyőződés, amely- lyel ő és a mögötte szlklaszi- lárdan álló munkapárt a nemzet igaz érdeke mellett a végsőkig küzdeni fog. Azért is érdekes tehát második síkban, ez az ülésszak, mert itt fog valójában eldőlni a munkapárt nagy küzdelme az ellene felvonult koalícióval, amelynek előnyösebb helyzetével szemben a munkapárt részéről a párt többsége és szilárd egysége áll. Két nagy sors kerül tehát dűlőre ezekben a feszült iz- galmu napokban: a nemzet sorsa és a munkapárté is. Mi úgy érezzük, hogy a nemzet sorsa most összefügg a munkapárt sorsával. ésgttok vééiék (M äzigeiet. (Suját tudósítónk telefonjelentése.) Pétervár, okt. 15. A Novoje-Vremja Írja, hogy j az Ősei sziget parancsnoksága ’ az angolokra volt bizva. i MMt ®SÍ*Mf Mrví iadapestec. (Saját tudósítónk tclefonjclentéte.) Bécs, okt. 15. A német császár leánya , Viktória Lupa Ernő Ágost . herceg kíséretében Budapestre ' utazott. á sirály * inaira mg?. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) • Bécs, okt. 15. A király tegnap a frontra utazott, vele ment Arz vezér- kari főnök is kíséretével. friuii haiti* leaaa- iáaát. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Budapest, okt. 15. A 8 órai újság Írja: Wekerle délelőtt meglátó- gáttá az igazságügyminiszteri- : umban Grecsák minisztert. Ebből a tényből, valamint a kormány által kiadott félhivatalos cáfolatból a Vázsonyi*Gre- csák affér olyan befejezésére következtetnek, hogy Grecsák megbukott. Wekerle állítólag megegyezett a délelőtt folyamán Grecsákkal arra, hogy beadja lemondását. KonitaBlinápoiybM Tárják Villa»» Másiárl (Saját tudósítónk telefonjelentéje) Berlin, okt. 15. Konstantinápoly felkészült Vilmos császár fogadására. A főutakat feídisziíették. Mindenfelé díszkapukat állítottak fel. A szultán fia kíséretével elutazott a császár elé. Kitüaő sakktuuás volt m Ősei sziget elfoglalása, {^ját ‘udóíítófik telefonjelentése.) Stokholm, okt. 15. A németeknek az Ősei szigeten való partra szállása Finnországban óriási feltűnést keltett. Itt a németek lépését kitűnő sakkhuzásnak tartják, mert ez által a livlandi orosz csapatok háta és Pétervár is veszélyeztetve van. Ara 6 fillér. f
