Egri Ujság - napilap 1917/2
1917-10-10 / 246. szám
2 lee ind megélni a szintársiiiat Blsfeoiczon. Társulati gyűlés a színházban. Eger, október 9. A Miskolczi Naplóból vesszük az alábbi éidekes sorokat, amelyek élénk szint vetnek a társulat mis- kolczi helyzetére. A színtársulat ma gyűlést tartott a színházban. A társulati gyűlések rendesen a színészek belső ügyeivel szoktak foglalkozni, ma azonban a nyomorúság, a kenyérkérdés hozta éket össze. Fölösleges ma bővebben bizonyítani, hogy milyen mérveket öltött a drágaság. Hogy a nélkülözhetetlen mindennapi életszükségletek megszerzése milyen drága és milyen nehéz. És különösen sújtja a drágaság La színészeket, akiknek az élelmezésen kívül a színpadi ruhákra, a tiszta, kifogástalan megjelenésre is külön gondot, külön költségeket kell fordítani. És felmerül a kérdés: miből? A miskolczi színház befogadó képessége kicsiny és a helyárak is alacsonyabbak, mint bármely hasonló nagyságú vidéki városban. Sőt kisebb városok színházi helyárai is magasabbak. A társulat szociális helyzetével foglalkozott a mai gyűlés. Ritkái Sándor elnökölt, Faragó Sándor titkár ismertette a helyzetet. Megdöbbentő adatokat mondott el a színészek anyagi nyomorúságáról. Egy férfiruha 5—600 korona, a lakás 70—100 korona havonta, az élelmezés rettentő drága. Képtelenség megélni a jövedelmükből és az a paradoxon történik meg, hogy jól megy a színház és a színészek éhen pusztulnak. Segíteni csupán egy módon lehet, legalább mérsékelt heiyáremeléssel 1 Palágyi Lajos megrendülve a hallottakon és látottakon, a miskolczi közönség, a város vezetősége és a szinügyi bizottság humanitására apellált. Szántó János, Herczeg Vilmos beszéltek még. Majd a gyűlésen jelenlévő Huberth János, a Miskolczi Napló főszerkesztője szólalt fel, kijelentve, hogy a méltányosság és emberiesség követelményeit lehetetlen mellőzni e kérdésben. Elhatározták, hogy memorandumba foglalva kérésüket, holnap ezt küldöttségileg adják át a h. polgármesternek és a szinügyi bizottság elnökének. Wgy tudjuk, hogy a társulat kérésének teljesítése nem ütközik nagy nehézségekbe s mindössze átlagos li—30 százalékos helyáremelkedés- röl van szó. Ha a szinügyi bizottság mégis elzárkóznék a színészek jogos kívánsága elől, úgy megtörténhetik az is, hogy bezárulnak a miskolczi színház kapui. 'au*w*e*s«í&*i**'s*r Az Egri Újság mindem lafr- eiáfusitónál és dofaá®|tő2«' k&pfeAtő, Spinnél egyre támad az anya! gyalogsán (Saját tudósítónk táviratjelentése.) Berlin, október 9. A nagyfőhadiszáílásról jelentik: NYUGATI HARCTÉR: Rupprechí bajor trónörökös vezérrábornagy arc- vonala : Flandriában a Houthoulsti erdő és Zaudvorell között a tüzérségi harc a zivataros időjárás dacára erős volt, este az ellenség egyes szakaszok ellen heves tiiztámadásokra öszpon- tositotta tüzelését. A nyugtalanul eltelt éjszaka után a tüzérségi tevékenység az egész arcvonalon pergőtűzzé fokozódott. A Staden Bösinghe vasút két oldalán és a Menin-Yperni úttól északra angol gyalogság támadásra tört előre, a harc folyamatban van. A többi hadseregnél eltekintve a Soisonstól északkeletre egész napon át tartó tüzeléstől nem került nagyobb hadműveletekre a sor. KELETI HARCTÉR: Nem volt jelentős esemény. MACEDÓN ARCVONAL: A Doiran tótól délnyugatra, a Vardar völgyben Dobropol- jén és a Cérna hajlásban élénk tüztevékenység. Luaenűorff, első főhadiszállásmester. Véres veszteséggel hiúsultak meg Kainál és Kostauievieáuál ai olasz támadások (Saját tudósítónk táviratjelentése.) Budapest, október 9. KELETI HARCTÉR: A helyzet változatlan. OLASZ HARCTÉR: A Boinsiza heiligengeisti fensikon, Kainál tegnap reggel az ellenség nagy veszteségei mellett visszavertünk egy olasz támadást. 120 fogoly és 7 géppuska maradt a kezünkön. Konstanjevicánál sikeres válalkozással 180 foglyot szállítottunk be. Az albániai vonaltó! keletre meghiúsítottuk az olaszok átkelési kísérletét a Vojusán. A vezérkar főnöke. ww— cBwawBafflBBgi. iwsiaisarju—muoB mmmmmmmmmmmtmmmecmtmm Parittyás támadás az Eger-putnoki vasút alien A dobáló gyermekek. Akiket senkisem tud megfékezni. Eger, október 9. Kellemes meglepetésben volt része hétfő reggel az Eger-putnoki vonat utasainak. Midőn a vonat Felnémet felöi a szőlők közli a vár állomáshoz kikanyarodott, egyszerre csak mint a jégeső kopogni kezdett a vonat tetején és ablakain valami. As ég persze felhőtlen volt s így szó sem lehetett jégesőről, hanem hamarosan megállapították, hogy a vonat ellen egész kis gnerilla támadást rendeztek a sínek közelében játszadozó gyerekek, akik gumipuskából, parittyából egész kavicszá- pert zúdítottak a robogó vonatra. Az egyik kő oly erővel jött, hogy batörte egyik másodosztályú faike ablakát s a vágott résen bshatolt a kupé belsejébe, súlyosan mégsértette az egyik utas homlokát, majd onnan egy szintén a fülkében ülő nő szi jára pattant, ahol szintén élénk vérző sáriiéit vagy horzsolást okozott s ezenkivll a bennülő utatok szemét száját teleszóría veszedelmes Ivegcserepekkel. Nem az első eset, hogy a vonatokat efféle támadás éri a mi meg- fékczhetetlen paraszUuhancaink részéről. Egész divat itt a gyerekseregben a mozgó jármüvek dabálása. Az előtt az automobilok ellen nyilvánult meg egész vad szenvedéllyel ez a dobáló sport. Az utkanyarula- toknál, a hidaknál s általában ahol az ut összeszűkülése a célzást könnyebbé tette, egész jói szervezett kis bandák lestek az elhaladó automobilokra s néha egész kit szikladarabokat zúdítottak a bennüiőkre, akik közül sokan nem egyszer súlyosabb sérülést is szenvedtek. Most, hogy a hadiáliapot folytán az automobilokat a katonaság részére foglalták le s a mi Ividékünk- rő! csaknem teljesen eltűnt ez a forgalmi eszköz, a régi szenvedély egész ?abolátl&nságával a vonatok ellen fordult. Még pedig sokkal veszedelme; ebb formában, hogy most már parittyából és gummipaskából röpítik a köveket a mozgó vonatok felé, ami által ezek a kis lövegek olyan veszedelmes erőt kapnak, hogy könnyen a legsúlyosabb szerencsétlenséget Í3 előidézhetik. A hatóságoknak tehát a közbiztonság érdekében minden lehetőt el kell követni arra, hogy ezeket a kis garázdálkodó guerillákat rnegrend- szabályozzák. Tolvaj mosónő. Eladta a mosásra szánt fillememül. Eger, október 9. Igénytelen, kék festő ruhába öltözött, asszonyszemély üldögél a rendőrségi őrszobában, ölbe tett kezekkel bámul maga elé. Tán érzi a bűnösségét. Tegnap fogták el. Az „Egri Újság“ munkatársa szóba ereszkedett a kétes egzisztenciája asszonnyal, aki a kérdésekre szófukaran felelt. A szemét lesütötte, a világért sem nézett volna fel. — Avval vádolnak — mondotta — hogy loptam, ruhát loptam. Pedig hát az nem igaz, mert ott hagytam a melegvízen. Elveszett... — Mikor volt a melegvízen? — Én már nem tudom. Tessék megkérdezni a rendőrtiszt urat — szólott az asszony szégyenlősen. Deák Mihály rendőrliszt a következőképen mesélte el az esetet: — Az asszonyt Kovács Andrásinak hívják. Egészen elzüllöít. Viselkedéséből, rafíinirozottságából nem is lehet másra következtetni. Augusztus végén Deutsch Sándor egri lakos részére mosott. A ruhákat elvitte melegvízre, de vissza nem hozta. Eladta. A kár Deutsch bejelentése szerint hozzávetőlegesen 690 korona. Kovács Andrásné tagadja a bűnösségét. Azt állítja, hogy a ruhákat otthagyta a melegvízen. Hogy miért? Erre ő maga sem tud felvilágosítást adni. Egypár napra, ezután a lopási eset után, Vagyóczky Annának 151 korona értékű fehérneműjét sikkasztotta el hasonló módon. Tegnap siket IU elfognunk. Átadjuk az ügyészségnek.
