Egri Ujság - napilap 1917/2
1917-10-04 / 241. szám
XXIV. évfolyam 1917. október 4. csütörtök 241 szám POLITIKAI NAPILAP Or. SKTÉf SÁNDOR HÓtUAV MHOdfi wrn*mé.~#$*m s>*ss% HMeMoi! Mttt *?8öí*S Wtef asWsswsät« MMM S&'Vtt£ iitmmk m& «avatáfes » a»k. fe»sa**i>tó% ?ns«^K ■ .«Amű«*, I a a*Srw »»{..> , fcto*te»E MnM»ÍHrfó í«s*!pi •..•«nWNitotoie mattot*** * «m .........íUí «©(,?«=£; W BH^WSS 155 Síg« * ii éföS&feöícbsksu. •isástááiü<aa^^sa>KtaaomaM?is^ A külügyminiszter és az annexio. Eger, október 3. Tegnap egy pár pillanatra ismét Európa súlypontjába került Budapest, ha az egész dolognak hivatalos külpolitikai jelentőségét tompítani is igyekeztek azzal, hogy a külügyminiszter nyilatkozatai egy ebéd keretén belül a fehér asztalnál mintegy meghittebb szűk körben elmondott magán pur- parlé hangzottak el. Czernin egy lezser gesztussal mintegy kél desert bor között foglalta össze a mai Európa legsúlyosabb két problémáját, a békét és a háborút. Újat nem mondott a külügyminiszter egyik fontos problémáról sem, csak kissé átcsoportosította az eddig elhangzott érvek és megállapítások százszor összekuszált seregeit. A békéről olyan általános és olyan utópisztikus hangon beszélt, mintha maga is nagyon távoli lehetőségnek tartaná s a háborút illetőleg ő sincs ke- vésbbé harcias állásponton, mint a legharciasabb németek, j Csak ugyanazt, a végsőkig kitartást sokkal óvatosabban mindenféle kantéláktól körül- ! bástyázva mondja ki. Azt megtudjuk a külügyminiszter beszédéből, hogy óhajtja a megegyezéses békét, de hogy miként jöhetne létre ez a megegyezés, azt még hozzávetőleg sem érinti. Azt nem tudjuk meg, mi a mai béke föltételei, csak arról kapunk doktrinär magyarázatokat, melyek lehetnek egy világbéke tartósságának biztosítékai. Nem arra mutat rá, mi a kivezető ut a mai háborúból, hanem azokat a sorompókat tervezgeti, amelyek egy újabb világkatasztrófa örvényeit zárnák el. Az általánosságokból aztán egyszerre érdekes konklúziót von le a külügyminiszter azon viszonyokra, mikor megállapítja, hogy a mennyiben a tartós béke létalapja a nemzetközi leszerelés tényleg megvalósul, akkor nincs szükségünk terület biztosítékokra, ebben az esetben lemondhatunk az osztrák-magyar monarchia területének megnagyobbitásáról. E szavaknak szószerinti értelme az, hogy nekünk tényleg vannak diplomáciai nyelven szólva területi biztosítékok szerzésére irányuló, magyarán annexiós szándékaink, mert csak arról mondhatunk le, ami jelenleg meg van. Miután pedig csak akkor mondhatnánk le a külügyminiszter szavai szerint, ha a nemzetközi leszerelés bekövetkeznék s minthogy .ennek ma még halavány előjelei sem derengenek, nemhogy már bekövetkezett volna, következéskép, mi sem mondottunk le eddig területi biztosítékok szerzéséről, vagyis ma egyelőre még anexiós céljaink vannak. Ezt ugyan a külügyminiszter mondotta s később kifejezetten is megfenyegette vele az éllenséget. Czernin tegnapi beszédének legérdekesebb mozzanata tehát az, hogy a külügyminiszter ha fentartással is, de ez idősze- rint az anexió nélküli béke ellen nyilatkozott. — Kurucz István meghalt. Részvéttel értesültünk, hogy Kurucz István egyházmegyei papnövendék viruló fiatalságában meghalt. A sorvadás kiaszott, csontos keze kaszálta le. Ebben a pár sorban helyezzük örökké kedves emlékére a kegyelet koszorúját. Rémítő lövöldözés zavarta meg tegnap éjjel az Almagyar-utca szelíd hoidsüíéses romantikáját. Éjjel fél - három óra tájban hatalmas fegyverdörrenés riasztotta fel álmuktól az utca lakóit. A fegyver dörrenést csak hamar másik követte egy-kettő három, . . . tiz. Mint valami rettenetes, kísérteties fzaive ropogott végig a tiszta, holdezüstös csendben az egymást kőveő lövések sora. össze szaladt az egész utca, az ablakokban rémült fejek jelentek meg, akadt talán olyan is, aki féiálmában már azt hitte, hogy az ellenség tört be valahol s most nagy fegyvercsatío- gás közt vonul a vár ellen. Azonban az egész rémes éjjeli jelenetben azonban egyetlen|menekü!ő katona képviselte a hadi állapotot, akit a lövések a második számú egri postahivataltól riasztottak el, ahol be akart törni. A második számú postahivatalt az Almagyar-utca elején Sohár ®yula banktisztviselő neje vezeti. Sohár „és neje éjjel 3 óra tájban gyanús neszre riadtak fel. Sohár azonnal felugrott s az ablakhoz s látta, hogy egy szikár magas katona áll az egyik ablaknál. Már betörte a külső ésbelsö ablaktáblát s most a spalé- iot próbálta kifesziteni. Sohár lekapta vadászfegyverét s ráfogta a betörőre e szavakkal: A betörő nem is kérette magát, hanem kereket oldott s futni kezdett a Makiári-ut felé. Sohár nem lőtt a katonára, mert fegyvere töltetlen volt S csak később kereseK patront s lőít egymásután vagy tizet a levegőbe, hogy figyelmeztesse az őrjáratot, őrjárat azonban egy sem mutatkozott a környéken, jsem a közeli várlaktanyákban s a honvéd- állomás parancsnokságon sem iettek figyelmesek a lövések zajára, csak jó ötnegyedóra múlva jelentkezeti az első őrjárat, de már akkor a betörőnek hűit helye volt. Két katona, akik a szomszédban laknak elmondta, hogy tegnap [éjjel hosszú időn át figyelték azt a katonát, aki ott mesterkedett a kisposta ablakán. A két katona meg- akarta várni még a betör# bemászik az ablakon, hogy aztán megcsíphessék. Erre persze nem került a sor, mert a házbeliek észrevették a készülő betörést s a Sohár fegyvere elriasztotta az ismeretlen katonát. A kispostán emlékeznek arra, hogy a délután folyamán egy katona, akire a szikár magas leírás ráillik hossszasan szemlélte, amint a postai ^kezelőnő nagyobb összeg« pénzt számlált. Ugylátszik, ezért a pénzéit akart az éjfolyamán látogatást tenni a postán. Kért zsúfoltak a vonatok A lehetetlen állapot főbb okai. Eger, okt. 3. A legnehezebb probléma ma a vonetok túlzsúfoltságának megszüntetése. Ennek megoldása eddig se- hogysem sikerült. A vonatok hihetetlenül tele vannak. Ezt a tarthatatlan állapotot akkor lehetne némileg enyhíteni, ha a zsúfoltság okait kutatnák és megszüntetnék. Két nagy oka van annak, hogy olyan abnormális ^sok atasa van a vonatnak. Az egyik a telefon túlterheltsége. Telefonon érintkezni a civilek számára ma teljesen lehetetlen. A katonai és hivatalos beszélgetések ok- kupálják a vonalat. Aki reggel bér egy számot, örülhet, ha estefelé megkapja. Mi meghajtunk a katonai hivatalos beszélgetések fontossága előtt, de azért nem lövünk fai a célon, amikor azt hisszük, hogy ezeket az u. n. állami beszélgetéseket felére lehetne némi jóakarattal redukálni. Üzletember ügyes-bajos dolgát ma telefonon nem intézheti el. Nem ülhet egész nap a telefonnál. A kereskedő, gyáros, vállalkozó, ügynök kénytelen tehát utazni, hogy ' St* Ara 6 fillér. Megakadályozott betörés a kispostáit Éjjeji lövöldözés az Almagyar-uícán. — A betörő elmenekült. Eger október 3. Pusztulj, mert lelőlek.
