Egri Ujság - napilap 1917/2

1917-09-30 / 238. szám

XXIV. évfolyam 19!7. szeptember 30 vasárnap 338 szám & •tirÜ7ifrC ‘XS? <th.' *>­teSBT- iái ~ % Woos’, — í*5? hie* f Soréi« I» _ $*£» i?® *«feS»f fe. fe^Sf-SfärP •» i» #$&&?&/*> &m POLITIKAI H/ PILAP F#Si£l*»N>l$: »r. ttYÉV SÁHD«R mm arnkmúh máizm MfKLéS &a§BK&SmW í*SM l|MMeV%& 8<toMWte>»*ftBBÍ«á|g ■ Hir4s?«#J. át-ias? . p(jk<MM *f0ft«rt feíslíssís?**, Mi4*0 m"mÜ j®«R*- *«»«•*& Mnfe ttwMtffem » Sä#*, feué#:.;>>. *$*#<**• tSrMiSeré» fföSítífíft, MwWsMí bkémémc. iss«'-: -•• fe&teMMb »» &®3f. «^VMÍhimafe t^eres&M* 4 SO$n BÜHIBtiéi «5vis«Mí#vi<i, VJNtóso^SnO&W’' ^ *®. j <•:.■'•• a#Ha $ *. üfc j^SsSSK, *#Í: *>t«9p«fclí*&HÓ> HMfc-íSfesÖ « BtaCi« V -' it- -ni> :-.i -rc-í’s-wü-í«»rw>, » '-■O-ve »SXW «V*W»#ii:-*SSí6«' *K wa-r-s w Hibáig gráf már mtgiat ataitl. Eger, szept. 29. Azí hisszük, hogy nincs eb­ben az országban egyetlen egy olyan komoly politikus sem, aki csak egy pillanatig is ab­ban a hiedelemben lett volna, hogy a Wekerlével magfolto­zott Eszterházy-kormány ál­landó jelleget fog ölteni. Leg- kevésbbé van ezen hiszemben maga iWekerle Sándor, aki egyáltaián nem csinál titket abból, hogy valahogy majd csak átusztatja a választójogi kérdést valami nyugvópontra és azután a maga gazdasági programmja alapján uj pártot szervez. A végső terminusa tehát a mai kormánynak a választói jognak nyugvópontra hozása. Történhetik ez úgy is, hogy valami kompromisszumot léte­sítenek, történhetik úgy is, hogy a képviselőházban igyek­szenek neki többséget biztosí­tani. De beállhat egy harma­dik eset is, amelynek a pers­pektívái a napokban kezdtek megnyílni. Megtörténhetik ugyanis, hogy a választójogosok fognak ösz- szekapni maguk között abban a virtusban, hogy ki a radi­kálisabb. A napokban éppen a kormány radikális lapjai köré­ből röppent fel az a kísérleti ballon, amely azt a hatást akaria kikémlelni, hogy mit szólnának a választói jog radi­kális hívei ahhoz, ha a Károly- keresztesek csak abban az eset­ben részesülnének a szavazati jogban, ha irni és olvasni tud­nak és életkoruk huszonnegye­dik évét betöltötték. Ebből pedig nagy kavarodás támadt. Károlyi Mihály gróf ugyanis | számonkérte a kérdést Vázso- nyitól, amire hire futott, hogy I baj van az uj szövetségesek ) egyetértése körül. Minthogy I pedig Károlyi Mihály gróf | egész komolyan szokta hinni í azokat a szélsőségeket, amikbe í radikális barátai őt időnként | ; beugrasztják, tehát ebből a 1 számonkérésből az a veszede- i lem fenyegetett, hogy Károlyi t szétugrasztja az egész kor- I mányt, a kormánypártok szö- | vétségét, sőt magát a válasz ’ tójogi blokkot is. Itt tenni keli valamit. Azt tették tehát vele, amit a főúri ifjakka! szoktak tenni, j amikor mezaliánszra készülnek. | Ilyenkor a fiatal urat hosszabb l utazásra küldik. Elküldik hát ! Mihály grófot is Svájcba há- I rom-négy hétre a tudósok j békekonferenciájára. Emlékez­ik zünk csak vissza, hogy ami- • kor Károlyi Eszterházy minisz- jj terelnöknek kezdett kellemet- ] lenkedni azzal, hogy Czernin | gróf külpolitikáját úgy állította be, mint a német külpoli- j tikival bizonyos tekintetben j szembeállóí és Eszterházy már l akkor azzal fenyegetédzött, I hogy lemond. A helyzet fel­lj borulásának megakadályozása I céljából elküldték Károlyi gró- \ főt egészsége helyreállítása cél­jából Kissingenbe. Az Eszter­házy kormányt ugyan ez sem mentette meg, de a Mihály ] gróf távollétében az átmenet nyugodtabban volt megcsinál­ható a Wekerle kabinet ré- j szére. A helyzet most ismét az, hogy ha Károlyi idő előtt felfakasztja a választójogosok belső tusakodásának kelevé­nyét, akkor felborul a helyzet. Előveszik tehát a régi receptet és útlevelet adnak Károlyi Mi­hály grófnak Svájcba. Mert a hatalmát féltő mai kormány- : pártok szerint Svájcban leg­feljebb a háború befejezését ! hosszabithatja meg azzal, ha a cenzúrában Svájcban olyan kijelentéseket talál tenni, amik­ből ellenségeink azt követkéz- f tetik, hogy nekik csak ki kell tartani, mert mi már nem bírjuk sokáig. Ami persze nagy kárttevés volna a béke ügyének, de nekik nem olyan baj, mintha itthon maradva heves temperamentumával idő előtt felborítaná a helyzetet, s ezzel megfosztaná híveit és szövetségeseit a hatalom élvezetétől. Eger szeptember 29. Hevosmegye áliaudé választmánya s azt megdeeeen a pénzügyi szak' osztály ma délelőtt ülést tartott. Ezen sz ttléstn a vármegye 191S évi költségvetésével foglalkoztak, amsiyit az oktéber végén tartandó rendes őszi közgyűlésnek kel! majd letárgyalni. A háborús «vak fokozatosan mi­xelték a költségvetés kiadási téte­lmit. Újabb terheket ugyan egyál­talában nem vállalt a vármegye s a lehetőséghez képest a legnagyobb takarékosság vezette mindig a költ­ségvetések megáilapitásánál, azonban a háborús hónapok számával egye­nes arányban emelkedő anyagárak s az áttaiános drágulás folytonosan emelte a régi tételeket s különösen rohamos és erős drágulás volt érezhető az egész vonalon a leg­utóbbi pár hőnap alatt, amit ter­mészetesen számításba kellett már venni a jövő évi költségvetés ösz- szeáliitásánál s ezért mutat a jövőév költségvetése olyan erős emelkedést az előző évi budgettel szemben. Még igy is félős, hogy a valóság rá fog licitálni a nagyon is betartó mértékkel megállapított tételekre s a fedezet nem less majd elegendő a valóságban mutatkozó kiadásokra. A költségvetés a vármegye jövő évi kiadásainak teljes összegét 4S0000 koronában tinteti föl. Ez az előirányzott szükséglet ugyan­ennyi fedezettel. Érdekes rövid pillantást vetni azokra a tételekre, amelyek a műit évi előirányzattal szemben emel­kedtek. Emelkedtek mindenek előtt a sze­mélyi járandóságok a természet­szerű előlépés s a várakozási idő leszállítása folytán Most több fizetés jár a tisztviselői karnak s jelenté­kenyen emelte ezeket a kiadásokat a családi pótlék felemelése. Az altisztek és szalgaszemélyzet ruhajáraadéságára előirányzott kiadá­sok összege 6300 koronával több az előző évinél, amit a rnhaárak emelkedése a az a körülmény ma­gyaráz, hogy a jövő évben kezdő dik az a három éves iurnus, amely­ben a felszerelést teljesebben keli felújítani. Az irodai költségek 7200 s a fűtési és világítási költségelőirány­zat 5150 koronás emelkedést mutat. Az utiátalányok rovatán 600 koro­nával magasabb tétel szerepel s utiszámlák kifizetésére a jövő év­ben 2100 koronával többet irányoz­nak elő. Horribilis emelkedést mutatnak az épületek fenntartására előirány­zott összegek. 4128 korona a jövő évi többiét. A többlet maga mégha- Udja a múlt évi egész előirányzatot. Ezt a nagy emelkedést is az anyag­árak és a munkadijak emelkedésé­ben leli magyarázatát. A különféle ksadásek rovatában 5900 koronás többletet fatálunk.-pex <tf nmorteiwi ■ *­«:«6»Srr,s?.K*: 3S.-J&». -rC'lf Ara 6 fiUér. 38000 Mftmuivai siavi»r«ának Htofr« Kövemen« kiadásai A nccY&dik háborús év költségvetése.

Next

/
Thumbnails
Contents