Egri Ujság - napilap 1917/2
1917-09-27 / 235. szám
2 EGRI ÚJSÁG 1917. szeptember 27 mány értelmében nem járna kukorica vásárlási engedély. Pedig jár és pedig még sertésenkisit 2 q. kukorica Ez igy van a rendeletek legszigorúbb magyarázása esetén is. Azoknak tehát, akik egy egy sertés hizlalására eddig csak 2 q. árpa vásárlására kaptak engedélyt, föltétlenül ki kell adni az engedélyt még 2 q. kukoricára. ftc esd diákság és az ni irodalom. Megértést keresnek a mővészielkü diákok. Vádak az Önképzőkörök ellen. Vau-e hely SzatnároB a 12-es hsuredeknek. Helyszíni szemlét rendeljek •I a visszahelyezés tárgyában Eger, szeptember 26. A szatmári 12-e-?. horiv. gy. ezred viszahelyezéséaek kérdésében, amely most Egerben is rendkívül aktuális, ma Szaítnárró!, a követkeíkezőket Jelentik: A 12-es honvédek visszahelyezése iránt Szatmárnémeti város még augusztus havában felterjesztést intézett a honvédelmi miniszterhez. Ez abban az időben történt, amikor Éger városa is kérte, hogy az idegen ezredeket helyezzék el területéről. A város feliratára tegnap már meg is érkezett az első intézkedés hire a honvédelmi minisztertől. A miniszter ugyanis értesítette dr, Vajay Károly kir. tan. polgármestert, hogy a 12. honv. gy. e. pótzászlóaljának Szatmárnémetibe való visszahelyezésére nézve utasította a kassai honyédkerületi parancsnokságot, hogy a helyszínén vegyes bizottság utján állapítsa meg, vájjon az elhelyezés ellen egészség- ügyi és elhelyezési szempontból akadály nem merüíne-e fel? További intézkedéseit a miniszter a fcéérkező javaslathoz képest fogja meglenni, A fenti leiratból megállapítható, hogy a miniszternek nincsen elvi kifogása a szatmári honvédek hazavezénylése ellen. A döntés azon múlik, hogy a város által felajánlandó hely alkalmas lesre a pófzászlóalj elhelyezésére egészségügyi és elhelyezkedési szempontból, amely utóbbi azt jelenti, hogy el lehet-e a város áltat kijelölendő épületben úgy elhelyezni a legénységet, hogy köztük a fegyelem fentarható legyen. Szatmáron biztosak benne, hogy a város — ha még áldozatok árán is — olyan helyet fog tudni kijelölni, amely ellen a katonaság nem emel kifogást. — Vörhenyjárvány Hatvanban. Járvánz szedi áldozatait Hatvanban A gyermekek réme a vörheny, melyben ezidőszerint 50 gyeimek fekszik betegen 12 pedig már áldozatául esett. Hatvan elöljárósága most a Vörös Kereszt kórházat járvány kórháznak rendez* he s az orvosi teendőket dr. Polereczky Endre járási és dr. Graf Andor községi or- sveko fogják ellátni. Eger, szept. 26. í ügy látszik, a modernség szele l ellenállhatatlan erővel becsapott az | iskola po'os padjai közé s az unal- | más görög Istenek és a kővé me- í revedetí, hideg mitológia mellett | helyet követéinek magúknak a ino- | dern misztériumok forró véres cső I dái is. A?, ifjúság örök romaniiciz- | musa hadat üzent a klasszicizmus | szelíd, középszerének s a Sturm és 5 Drsng fiatal láza döntögetni pró* \ bálja e régi bálványokat. Ami egy cseppet se baj. A fiatal j vér csak badd buzogjon. A régi i bálványok tökéletes formái majd ? megejtik még szépségükkel a szeme5, mikor érettebb letz s a lázak ? urán az egészség tiszta fényét tűk- | rö;i s maga szál! !e értők. Kiásni j ‘ két a fövény alól uj renaissanszra. í Addig pedig boldogok lehetünk, i hogy most a fegyverek dulása a kultúrák rornbadőíése idején Flaubert és Baudelaire halhatatlan so- j resit idézik az egri diákok s megér- i lést akarnak kierőszakolni társai l közt, mindannak, ami szép, ami : nagyszerű mámort adó uj művészet. J A minap közöltünk egy kis kom- , menfárral egy rajongó lelkű diák levelét. Ezekre a sorainkra kaptunk | most egy egész sereg diák-írást, érdekesnél érdekesebb dokumentu- - mókát. í Az érdekes levelekből ide írunk } néhány sort: ] „Az Isten végre is megsegít, — s mondja egy R—o aláirásu levél és | alkalmat ad arra, hogy a lélek mé- | lyén elrejtett, de csak kényszertől 5 megakadályozott gondolatok végre ? napfényre kerüljenek. Irodalom! 1 Művészet 1 Aisne 1‘ őrt! — mon- f dotta Flaubert valaha s mi is csak § ezt rebegjük egyre. A művészet I mindenünk és vessenek meg, ie- P gyünk gúny tárgyai, akkor is a m*- vészet lesz a mi életünk, a vágyunk j vágya. I Igen régi fájdalmas probléma ez 5 sóhajtja később — csak küzdünk, 1 küzdünk s bizony eredménytelenül f a legsajnálatosabb meg nem értés- I sei. Önképzőkörünk. Igazán ^Vörös- 5 marty [nyelvén kellene felsóhajtani ’ és átkot szórni mindarra, ami ehhez l az intézményhez fűződik. [Miért ad- | ják vissza minden kísérletünket, I amelyre mottóul Fiaubertnek vagy Nietzschének valamelyik gondolata van felírva. Tán gyengeségükért. Minden szerénységünk mellett sem vagyunk hajlandók ezt elhinni, A legnagyobb megbéklyózás és egyoldalúság nyilvánul meg itt minden ellen, ami uj művészet: A másik levél Verlain torait idézi. „Je fais souvent ce réve etrange et penetrant D’une femine incormue, et que j'aime et qui me comprend , . , Igen, igen, aki szeret és megért. S mig mi rajongón igy [sovárgunk, addig a többiek készen vannak a véleménynyd: Ady bolond, Babits Istentagadó. Igen, errőí akarunk egy pár sort írni. Távol álljon tőlünk, amit az Egri Újságban közöli levél ir: „Már szinte undorodunk a régi irodalmi és művészeti értékektől . . Dehogy, dehogy, ami művészet, az mindig az marad és aki művészi lelkű az mindig megért újat és régit . . . Nem is kell épp a pad alatt olvasni az uj könyveket, marad arra itthon is elég idő, bőven . . . Hanem csak azt szeretnénk mi „az igazi lelkes fiuk, akik füzetes vállalatokból egész I kis könyvtárt vásárolunk össze“ — ez nagyon igaz! — mondom, azt í szeretnénk, hogy ne tartanának ben- I nünket szánalmas futóbolondoknak. : De legjobban fáj, hogy akik velünk egyidősek, talán jó pajtásaink is, amikor irodalomról esik sző, rögtön i elhallgatnak, ha nem akarnak megsérteni, vagy — ami még rosszabb — felsőbb mosollyal elintéznek bennünket. Hülyék, bolondok — ezek még nagyon szelíd jelzők, amelyeket a mi szegény, elárvult fejünk elégszer megkapnak. Hová leszünk, ha a fiatalság is ilyen lusta, semmivel sem törődő, sőt egyenesen minden haladásnak ellenállói Elfogultak és konservati- vok kegyetlenebbül, mint az öregek ! Nem tanulmányoznak semmit, de azért a szájuk jár és mindenről csak annyit tudnak mondani: erkölcstelen, istentagadó ... Azt hiszik, a modernnek szükségképp össze kell ezekkel folynia. Pedig ha tudnák egy R. M. Rilke, Maeterlinck, Babits életét — szenteknek illenének bel! Önképzőkörről azonban szó sem lehet, mert ott minden, ami uj, feltétlen lebunkózást kap. És tessék elhinni, a tanári buzdítás se sok, de ezt nem is várhatjuk, nem is kívánjuk!! Csak társaink, a fiuk ne képzelnék magukat oly csalhatatlanoknak. Kedves, őszinte, naiv sorok ezek s az elnök, úgy látszik, a meg nem értő társak ellen fordul. A vád természetesen nem érheti az iskolát. Az iskola kis köztársasága csak mi niatür mása az életnek, ahol épen úgy van, mint az iskolában. Itt is épen olyan sok a meg nem értés s mindig több, a mélyre nem tekintő, hétköznapi, parlagi lélek. — Bágyadt, levert, dolgozni képtelen egyéneknél, kiknek gyomor- és béltartalma nagfoku erjedésben van. a természetes |„Ferenc József“ keserflviz gyorsan, biztosan és kíméletesen kellő székelést hoz létre, megjavítja az em észté st, szabaddá teszi a vérkeringést és emeli a gondolkodó-és munkaképességet. Az alispán a hadiárvákért. Q?8jt§sre szólítja fel az egész megyét. A legközelebbi napokban megjelenik Isaák Gyula alispánnak lelkes feihlvása, amellyel nagyszabású, az egész megyét felölelő s eredményeiben monumentális jótékonysági akciót kiván megindítani. A gyűjtés célja a háborúban elesett hevesmegyei hősök árváinak és özvegyeinek biztosítása s a rokkant hősök gondozása. A háború három éve alatt úgy Egerben, mint a vármegyében, a legkülönbözőbb célú és irányú jótékonysági mozgalmak folytak le, amelyek igazán gazdag eredményt értek el áldozatkész közönségünknél. Szívesen adta a város és a vármegye közönsége mindazl, amit eddig adott, mert iudja, hogy rászorultak részére, nemes célra ho zott áldozatot. De nekünk elsősorban a magunk véreiről, a hozzánk legközelebb állókról keli gondoskodni s tagadhatatlan, hogy e tekintetben bizonyos mulasztás terhei bennünket. Mulasztás terhe! elsősorban sokat szenvedett, óriási vér- átdozattal dicsekvő háziezredünk, a 60 ik gyalogezreddel szemben. Az alispánnak az a célja, hegy a partikuláris jellegű jótékonycélu mozgalmak mellett, tisztán a mi hőseink gyámol néikül maradt hozzátartozóinak támogatására a vármegye egész közönségét egyszerre mozdítsa meg. A lelkes hangú felhiyást elküldik a vármegye minden városába és községébe s a közigazgatás egész, hivatalos apparátusát s a társadalomnak arra hivatott tényezőit mind működésbe hozzák a szent cél érdekében, kihasználva a gyűjtésnek és a jótékonysági alkalomnyuj(ásóknak mindenféle módját, abban a reményben, hogy közönségünk megérti ezt a nemes intenciót, ismert áldozat- készségével olyan tőkét gyűjt össze, amely méltó a vármegyéhez s méltó különösen elesett hőseinkhez s lehetővé teszi, hogy Hevesmegye te rflletén nem lesz egyetlen éhező hadiárva, egyetlen gondoktól terhelt hadiözvegy s egyetlen nélkülöző okkant hes sem. A begyült összeget az alispán három részre kívánja felosztani. Egy rész és pedig a legtekintélyesebb a 60-ik gyalogezred árva és özvegy alapját gyarapítaná. Egy része jutna a 10-es honvédeknek, a 2-ik hevesmegyei zászlóalj elesett vitézeinek árvái és özvegyei részére. A harmadik részt pedig az Országos Ha- digondózó bizottság hevesmegyei választmányának rendelkezésére bo- csátanák. Az Egri Újság szívesen szegődik ez akció szolgálatába. A hozzánk juttatott adományokat készségesen juttatjuk el az alispánhoz s minden alkalommal nyilvánosan nyugtázzuk.
