Egri Ujság - napilap 1917/2

1917-09-26 / 234. szám

XX1Y. évfolyam 1917. szeptember 26 szerda í#g>aiSWK»SB9Wáfr>^^ -' f W-.r.rXftcáS'lÜK 234 srám r ;^nfiiiw"r • ~"-' --*-■■-r fn; "TiFt f uTnőFofiiriiTF 'nriiilit ni1 n íjiwii'iViW^^“8^ POLITIKAI NAPILAP I mmmsemi m, mmm %ámm mm mstte-mm-i náujw mm.é& $%m&&kmrn Mama» «f»»it» P-f f iw tt&ifíi1 -g i.—.- fc... ä>-o.-|rtS»i viBMfl WEwsusé*^ WnMgi efc.’ü*, fleBt&ft tetk Knaufe«« Ä *?«', OaWjágtét. jfcsaiso Sinaitt», püiwgitt, Mm(>í«íi »***«» *úrt®*ÍMi » Ifeöj-, ^As^ÉtetoK teí»áf .«i*!*wi S SSí*;. gttwprgfr*». V»hWwtey»4«a: ci *#,%■*;* #&$ * %. e^rw^w» VfftMMWiort tóto**é<*& ««*«> í«tes?s^fte«i «yií/Bkasw £» «:íj% 4 ß. ^agor» .-,>*; , H bilit miáti. Eger, szept. 25. A vasárnapi katolikus nagy­hatású békemanifesztációja| a külföldi sajtót is igen élénken foglalkoztatja. Ennek a nagy jelentőségű békegyfilésnek a külső és belső politikában egyenlően nagy erővel kell hat­nia. A külpolitikában nem ie- het többé ellenünk azzal argu­mentálni, hogy békejavaslata- ink csak szinlegesek és a had­viselésnek csak diplomáciai eszközei. Ennek a vádnak meg kell semmisülnie most már azzal a válasszal, amit a pápa békejavasiaíára királyunk adott s azokkal a folyton ismétlődé békenyilatkozatokkai, amelyek a magyar s általán a monar­chia közéletének minden fóru­mán időnként megjelennek s amelyek mindmegannyia is­mételten a monarchia népeinek 'és diplomáciájának egyaránt valé béke készségét manifesz­tálják. Ez utóbbiak sorában te­kintélyes szerep jutott a vasár­napi nagygyűlésnek, amelyet az egész sajtó osztatlanul a ma­gyar közérzés igazi kifejezőjé nek minősít a békekivánságok dolgában. Ellenségeink tehát nem fognak többé egyetlen egy olyan közéleti momentu­mot sem felfedezni a monar­chia hivatalos és nem hivata­los politikai életben, amelyre rá foghatnák, hogy bizonyítéka annak, miként a mi békekész- ségfink sem őszinte. De el kell most már hall­gatnia minden olyan belső po­litikai agitációnak, amely Ma­gyarországon a magyar politikai pártok között mindenképpen j háborús uszitókat keres. Mu- j tasson most már akármilyen j elfogult politikus akár politikai j pártot, akár politikai párttöre­déket, akár egyetlen egy sajtó­orgánumot, amely ne sietett volna a vasárnapi katolikus nagygyűlés békeszózatához a legnagyobb lelkesedéssel hoz­zájárulni. Hol vannak hát a há­borús uszitók? Erről az ala­csony pártpolitikai acútóciós rá­galmazó eszközről le kell most már mondani, mert bármeny­nyire le van is részegítve az ország özeknek az áldemokra­táknak nagyhangú kiszólásaitól, nem lehet tovább a hazugság­nak ezen politikai útját járni. Mert a vak is fogja most már látni, hogy akik hékeprogramm- ban utaznak, azok nemcsak nyi­tott ajtón törnek be, nemcsak jól tudják ezt maguk is, hanem egyenes rosszhiszeműséggel kon­kolyhintés a céljuk, amellyel egyébb politikai erkölcsi alap- hijján akarnak népszerűséget kizsarolni pártos politikájuk céljaira. kt ggti Tiilintlkitl tlajs is a aukapsrti rezsin. Visszautasított támadás. Eger szeptember 25. Abból az alkalomból, hogy pár nappal ezelőtt az egri villamos telep áramszolgáltatását éjjeli 11 órára korlátozta, a telep vezetőségét erős támadás érte,.amely támadásban a serek között az a képtelen és ne­vetséges vád is ett bujkált, hogy a villamos telep mai gázolajmizériájá­nak a munkapárti rezsim az oka. Ringelhann Bála igazgató moit a telep vezetőségének nevében nyilatkozatot teaz kézzé, a melyben erélyesen utasítja vissza a támadást. Á villamos telep igazgatéje nyi­latkozatát a következőkép végzi: Végül még két dologra akarok kitérni. Az egyik az a rövidlátás, hogy nem vizeröre épitettik a vil­lamos telepet. Emsek a magyará­zata az az egyszerű körülmény, hogy at itt t-apható 6-10 literé vizerővei a Széchenyi-utcát magát sem tudnánk világítási; a másik az s ezzel az igazságnak tartozom, hogy hár sen én, sem a város ti-z- tilcr rának egyetlen tagja sem volt JfaSBüükaHah gü *oit egri tanárt Debrttztnbeu. Ve rets Lajos titokzatos halála. Eger, szepí. 25. Egerben míg igen jól emlékez­nek Veress Lajos siket-néma intézeti tanárra, aki 8 éven keresztül mü kédüit a jó hírnevű egri siket néma intézetben. Hatalmas testi erejű, ro busztus megjelenésű áletAidám em bér vett Vtress Lajos, szerette a jó társaságé!, a víg cimborákat, az élet sugárzott le egész megjelené­séről. Tegnapra virradóra egyszerre halott halványra vált a Veres Lajos éldpiros arca. A java kora beli ro­bosztus tznár a legtragikusabb mó­don pusztult el. Tegnap éjjel 12 óra tájban hol­tan találták meg a Kessuth-utca 36-ik számú háza előtt. A rendőr­orvos megállapította, hegy a halált bajenett szúrás okezta, tehát Veress Lajost meggyilkoltál. A gyilkosságot a rendőrségen 12 óra tájban jelentették. Egy férfi jelent meg éjfél felé a rendőrségi palotában és jelentette, hegy a szomszédságukban gyilkosság tör- ?ént. Ekkor ment ki a rendőrség s látta meg a kijelölt helyen Veress ! hulláját. í A vizsgálat »ár megállapította, hogy Veres Lajos, aki jelenleg ka­tonai szolgálatot teljesít s szabad­ságát töltötte Debrecenben, este 7 érától 11-ig vendéglőben volt. A gyilkosság vaiészintleg akkor tör­tént, mikor a vendéglőből hazafelé ■ént. A rendőrség azonnal értesí­tette a katonaságot, hogy vizsgálják meg az összes kaszárnyákban a 11 órai kimenővel hazatérő katonák oldalfegyverét, Megállapította a nyo­mozás azt is, hegy Veress Lajost a Kossutb-ntca 34. számú ház előtt szúrták meg s innét vánszorgott a szomszédos ház elé. im* Ma reggel jelentkezett a rendőr­ségen egy Doró Lajosné nevű ápo­lónő, aki a gyilkosságot követő fé­lórában a laktanya közelében két cseh katonái látott futni. Mikor a gyilkosságról hallott, gyanúja tá­madt, hogy ezek lehettek a tettesek. Veress Lajos 1962-ben jött Egerbe lakni mint a siketnéma intézet ki­nevezett tanára. Ny öle esztendeig működött Egerben a siketnéma in­tézetnél. Ez alatt az idő alatt m»g- szerette a várost s házat is vásárolt az Orom utcában s jelenleg is háztulajdonos volt Egerben. Eger­ből 1910 ben helyezték el és pedig először Körmöcbányára, majd innét Debrecenbe. De Egerrel az össze­köttetést állandóan feniartoita s csaknem évenkint ellátogatott ide. Legutóbb ez év júniusában járt itt s ekkor látogatási tett a siketnéma intézetben Műnké István igazga­tónál is. A háború kitörésekor bevonult a katonasághoz s azóta állandóan katonai szolgálatot teljesített. Részt- vett a szerbiai és montenegrói of- fenzivában is s a Lövésén elfog­lalásánál ki is tűntette magát. Fele­sége és 8 kis gyermeke gyászolja. Egerben a siketnéma intézet épü­letén gyászlobogó hirdeti Veres La­jos tragikus halálát. Semmi nyoma a gyilkosnak. Ma délután telefonon beszéltünk a „Debreczeni Független Újság* szerkesztőségével, ahonnét azt az értesítést nyertük, hogy a rendőrség a legnagyobb buzgalommal nyo­mozza Veress Lajos gyilkosát, de eddig a nyomozás semmi eredméuyre nem vezetett. A Doroné vallomásá­ban foglalt gyanúsításnak se mm Ara 6 fillér. soha munkapárti, hivatalos kérel­meinket, különítsen sz anyagbe­szerzés terén, a munkapárti rezsim ugyanazzal a jóakarattal teljesítette, mint reméljük, a mai kormány tel- jeateni fogja.

Next

/
Thumbnails
Contents