Egri Ujság - napilap 1917/2

1917-09-18 / 227. szám

XXIV. évfolyam 1917. szeptember 18. kedd 227 szám. mmmsm «muci si«*¥t«a 4» vsMmi sesiáa kSiw rafess ton *e ü^rcsfe * fái évt* f« kar*«», ~ lm 5 fe^aa, — egy 1 k§?f*a W l — HfSsS mis* ém vm*raáa ék m&afmm I» 61 %mefcsau3*<É &* %á^^i u*af, 4&i£*®*®í % —* fß&ifGi ét iS | POLITIKAI NAPILAP l*$£%«&9sat§: D*. SMSTÉf SÁNDOR I ftMCt tttotetoift: Káxxm MIK3.Ö8 !i f&g&gfi&feH&M &Jfe§ &totoN8WKR£X ? áfobi ^ Qt4«.-ké«t arUaw SsísfitaíiT»«, 6i; ,-*» jjtoa*> íí cnttttk fciieL- fowgta&Si ää 5Äfe, hw^A •H*f-té*p tfruaigak, tm&mtytíi, Úm*kk énvfgá feT&MMb » X&jt. st0a^Ssíw»ö srfaNías-oiá/y»»: • sáf£ ?at«|W*M<a.»gy^!^fc>rtL «í«s&>*»?&MSK;t vfc **> t"4 ; i v*ifÍjS I K. S)|W81e4*fc ÜMf**MC!W «-iaSfj* • ‘ij *rttoi®Mteí*Ss*.í. iítíWíj^J.fatí; ;•.**• iá'.^-5 1» «**.'« A A' dSiRjafemWKÍíSSKÍi reeaaa^araggsasfsas«^^ Eger, szept. 17. Károlyi Mihály gróf megtar­totta tehát többszöri elhalasztás után ceglédi beszámolóját, a melyről párthívei már előre azt hirdették, hogy fordulatot hoz a magyar politikába. A beszá­moló tehát elhangzott és lehet, hogy csakugyan fordulatot hoz a magyar belső politikába, mert alig hihető, hogy a be­számoló egynémely kijelentése számonkérés tárgyát nem fogja képezni ott, ahol most a ma­gyar belpolitikát intézik, Czer- nin gróf külügyminiszternél. Károlyi a progra múját úgy összegezte, hogy ennek eddig három sarkalatos pomja volt: jogot, kenyeret és földet a népnek. Ehhez most negyedik gyanánt hozzácsatolja a békét. Tehát jog, kenyér, föld és béke. Ez volna a Károlyi-párt progremmja. Mutasson azon­ban nekem bármelyik független­ségi politikus egy másik olyan magyar pártot, amely ezt a négy pontot ne hirdetné. Ez tehát nem külön programot, henem olyan általános funda­mentuma minden politikai párt­programomat amely kivétel nélkül minden párt munkater­vében bennfoglaltatik. Ezek az általános közszük- ségletet kifejező jelszavak csak a népszerűség hajszolása cél­jából állíttatnak külön követe­lések gyanánt, mert voltakép­pen ebben közös minden ma­gyar politikai párt. Amiben azonban igenis éles ellentét mutatkozik a Károlyiék és a többi magyar pártok politikája között, az az egészen excent­rikus külpolitika, amelyet Ká­Ára 6 fillér. A czeglédi riadó. rolyi hirdet. E szerint ő már a háború előtt is tárgyalt Párisban kor* mányférfiakkal és pénzügyi ka­pacitásokkal, hogy a monarchia és Franciaország között meg­állapodás létesitíessék és most is el fog menni Svájcba, hogy a szerinte most már helytelen irányba terelt Czernin gróf po­litikájával szemben is a maga külön utjain járjon. A ceglédi beszámolónak ez a punktum saliense. Ezt kétféleképpen is magyarázhatjuk. Vagy úgy, hogy segítségére akar sietni Károlyi az ö barátjának, Czernin gróf­nak azzal, hogy igy ellentétet mutatva közte és Czernin kö­zött, megerősitse ennek a po­zícióját német szövetségesünk­nél, ahol az utóbbi időben kezdték gyanúsnak venni azt a barátságot, ami Czernin és Ká­rolyi között fennállott. Mi tud­juk, hogy ez a barátság csak Tisza megbuktatására szólt, de Németországban esetleg félre­érthették ezt a külpolitikára is, ami Czerninnek bizonyosan kel­lemetlen volt. Az első lehetőség tehát az, hogy a magyar kor­mánynak akarta megtenni Ká­rolyi azt a szívességet, hogy- időelőtt bukjék meg. Wekerle ugyanis kifejezetten kijelentette ismételten, hogy a monarchia külpolitikája ma is ugyanaz, mint ami volt Tisza alatt, ezt a politikát támogatta az An- drássy Gyula pártjából kineve­zett Eszterházy miniszterelnök, ezt vette ő is át s ezt a poli­tikát képiseli Czernin gróf. Ha már most a kormányt támogató leghangosabb párt vezére, Ká­rolyi erre azt mondja, hogy ez V VW». W*t * .‘■«VítviSM pergőtűz alatt a flandriai német állások (Saját tudósítónk táviratjelentése.) Berlin, szeptember 17. A nagyfőhadiszáüásró! jelentik: NYUGATI HARCTÉR: Rupprecht bajor trónörökös vezértábornagy arc­vonala : Kedvező látási viszonyok élénk tüztevékenység kifejlődését segítették elő. Flandriában a tengerpart mentén és egyes sza­kaszokon, Houthoulsti és a Lys között a tüzérségi harc több­ször a leghevesebb pergőtűzzé fokozódott Angol gyalogsági támadások nem történtek, csak helyi előtéri harcokra került a sor, amelyekben foglyok maradtak kezünkön. Arrastól északke­letre éjjel erős angol felderítő osztagok előretörtek, néhány helyen mélyen vonalainkba is hatoltak, de innen gyors ellen- támadással elűztük az ellenséget. Az ellenség St. Quentinnél tüzrajtaütésekkel felderítő előretöréseket készített elő, de min­denütt visszavetettük őket. A német trónörökös iiadcsoportja: Az Aisne mentén, különösen Soissonstól északkeletre, to­vábbá a Champagneban és Verdun előtt a tüzérségek harci tevékenysége nagy erőre emelkedett. Azokból az ellenséges re­pülőrajokból, amelyek tegnap Colmart kétszer megtámadták egyik portyázó különítményünk két repülőgépet vesztett. Berthold fő­hadnagy 15-én két, Schleich főhadnagy a két utóbbi napon három ellenséges repülőt légi harcban leteritett. KELETI HARCTÉR: Nem volt lényeges esemény. MACEDÓN ARCVONAL: Nem volt lényeges esemény. Ludendorff, első főhadiszállásmester. a politika visszaesett abba a hibába, amely mindég jelle­mezte a monarchia külügyi po­litikáját, a tétovázásba és az önállóság hiányba s ha egész nyíltan kijelenti, hogy neki ez a német szövetség nem kell, akkor a magyar kormánynak, amely erre a megtámadott po­litikára csak tegnapelőtt tett hitvallást, a parlamentárizmus legelemibb szabályai szerint is az a kötelessége áll elő, hogy ha azonosítja magát, akkor is mondjon le, ha pedig nem azo­nosítja magát, akkor is mond­jon le. Még csak az a harma­dik eset áll előtte nyitva, hogy tessékelje ki a kormánypártbői a Károlyi-pártot. Ami azonban szintén a koalíció bomlását s ezzel a kormány bukását vonja maga után. A ceglédi riadó tehát ugyan­csak sürü kátyúba zökkentette a kormány szekerét. Érdeklő­déssel nézhetjük, hogy hogyan ; mászik ki belőle.

Next

/
Thumbnails
Contents