Egri Ujság - napilap 1917/2
1917-09-14 / 224. szám
XXIY. éíf&h-aiR i9i?* szeptember 14. péntek 224 ziám. 5Swjiiwggt.it! &KssöaiK&frőKméakm&s&*assx2&xva^^ ^^aes^EaaisöBeaissB POLITIKAI NAPILAP Dr. «enBt SÁNDOR t fcÁU-AV bUKLÓÖ »sík*nÉar»lWMiisa>gT' twzute&&&s*x&tx*a £j&&t&8Bg*asáVi »^«ta^wMwaft^ga Hfnteffsl Ms Q( ju-Mst m»« »stenAs***, MrAcft^ sgt^du % ÍAenMMk kiws'a nomMi« W Mir, feaM*É*g*, rí rt *a*ágo|t, g«»rfníg»»i. ttwntek hMBbW»-;«, < SííjíSSS Srwöissl itfesfet- tenség, Eger, sz -pt. 13. A Wekerle Sándor program injában sok minden foglaltatik, ami a miniszterelnöki programmokban általában benne van, de az uj kormánypártot és ennek különösen legszélsőbb szárnyát legkiválíképpen az a rész érdekli, amellyel Wekerle kijelentette, hogy reméli, miként ebben a Házban képes lesz tető aiá hozni a választójogot és nem lesz szükség arra, Siogy felhatalmazása alapján a kérdést a nemzet iíéiőszéke elé vigye. Károlyiéi; különösen hangosan követelik, hogy minden egyébbre tekintet nélkül és minden aggodalom nélkül Írja ki Wekerle a képviselőválasztást. Akik jó információkra szoktak hivatkozni, azok úgy állítják, hogy a Wekerlének adott felhatalmazás csak az idevonatkozó kijelentés megtételére szorítkozik, mielőtt azonban csakugyan választani akarna a kormány, ezt még előbb újra a korona elé kellene terjeszteni döntés végett. Éppen ezért forszírozzák Károlyiék annak folytonos hangoztatását, hogy igenis nincs akadálya annak, hogy a háború alatt választás legyen. Ennek a forszirozásnak pedig a háttere az, hogy jó! tudják Károlyiék, hogy Apponyi Albert gróf volt az, aki a képviselőházban a mandátum meghosszabbító törvény idevonatkozó rendelkezését szö- vegezte és a képviselőházhoz benyújtotta. Ebben pedig törvényszövegnél szokatlan formában világosan benne foglaltatik, hogy a háború alatt választani erkölcsi lehetetlenség. E szerint a helyzet az, hogy Apponyiékra nézve erkölcsi lehetetlenség ma ennek az ellenkezőjét vitatni. A Károlyiék forszirozása tehát voltaképpen szövetséges pártjuk ellen való gánesvetés is. Ámde e Károlyi párt is b.nn volt még akkor a közös függeílensegi pártban és ők is tapsoltak az Apponyi javaslatának, tehát az erkölcsi lehetetlenség őket éppúgy sújtja. Akkor nagyon hevesen követelték annak törvénybe iktatását, hogy háború alatt választani nem szabad, mert azt vitatták, hogy a kormánynak a háború alatt olyan nagy kivételes hatalom áll a rendelkezésére, hogy ennek nyomása alatt szabad választást rendezni nem lehet. Akkor ugyanis nem sejtették, hogy a dolognak olyan fordulata is lesz, hogy ez a kivételes hatalom az ő kezükbe jut. Tisza és pártja honorálták az akkori ellenzék aggodalmát és készséggel járultak az Apponyi féle javaslathoz. Most azonban, hogy fordult a kocka, s a hatalom a függetlenségi pártok kezébe került, egyszerre nem lett olyan veszedelmes a kormány kivételes hatalma. Természetesen most már ez egészen más. Akkor ők azt hirdették, hogy veszedelem volna a választás, mert a kormánynak nagy a hatalma, ma pedig fennen dicsekszenek, hogy mivel a kezükben ívan a kormányhatalom, tehát legyen választás, mert most elsöpörhetnek minden ellenzéket. Ez az ő igazságuk, ilyen az ő politikai erkölcsük. wcavisavas* {£» Its olaszok egyre időik a Jftonie- San-Gabrielát (Saját tudósítónk táviratjelentése.) Budapest, szeptember 13. KELETI HARCTÉR: Bukovinában és a Zbrucz mentén élénkebb ellenséges tüzérségi és járőrtevékenység. OLASZ HARCTÉR: A San Gabrielen és Görztől keleire fekvő állásaink ellen intézett nehéz tüzérségi tűz tovább tart. A Monte San Gabriele északnyugati iejtőjén fekvő árkaink megtisztításainál tegnap reggel óta elkeseredett harcok közben 23 tisztet és 535 főnyi legénységet fogtunk el és 12 géppuskát zsákmányoltunk. A Podlesse ellen előrenyomult erős ellenséges járőröket visszavertük. Tirolban és Karinthiában heves zivatarok és hóviharok akadályozták a harci tevékenységet. Albániában nem volt fontos esemény. A vezérkar főnöke. Nagyobb eresz nyomás érezhető a rigai fronton. (Saját tudósítónk táviratjelentése.) Berlin, szeptember 13. A nagyfőhadiszálíásról jelentik: NYUGATI HARCTÉR: Rossz látási viszonyok mellett a harci tevékenység a harcvonalakon a tüzelés átmeneti fokozását és előtéri ütközeteket leszámítva, általában csekély maradt. Voss hadnagy légi harcban a 47-ik ellenfelét lőtte le. KELETI HARCTÉR: Lipót bajor herceg vezértábornagy hadsereg arcvonala: A Riga-Vendeni-uttól délre lovassági Örseink — Moritzbergben és Neuhaipenen át érvényesülő, nagyobb orosz nyomás elöl kitértek. Baravonicitől északra, Tarnopoltóí keletre és a Zbrucz mentén élénk zavaró tüzelés és felderítő csatározások. A Dnyeszter és Fekete-tenger között nem voli nagyobb esemény. MACEDÓN ARCYONAL: Az Ochrida-tótól délnyugatra gyenge ellenséges osztagok jutottak a hegységbe. Ludendorff? első főhadiszállásmester. ftra 6 fillér. 'MrnsmmrnamassmmsiPUmsmmiemwmifmsmmxmamfSliiaBamBSSSiítSei
