Egri Ujság - napilap 1917/2

1917-07-08 / 169. szám

XX1T MTféljam ?9!7. Julias 8 vasárnap 169. szám Eiöíixeíésl Arak: Seron«. — fél évre le korona, — §«*•***• 3 korona, ~ rgy bori 1 korona 70 f. — fitty«« # ár* vasárnap «• ünnepnap is fi t, — Ketat&ég és kifidóhhrata!: Egér, }ók*5 ■ &. - Mear«i é» Mvkasl taklfon: lOi, POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR Felelős szerkesztő: KÁLLAV MIKLÓS SisééMakionoci Dobé I«tvin-nyomda részvénytársaság Hirdetési érák: □cin.-ként nyílttéri közlemények, birőságl Ítéletek, gyfew ielentéeek hírek rovatában 20 fillér, hatóságok, részvény­társaságok, gazdaságok, hivatalok hirdetményei, árvet íil hirdetések 12 fillér, magánvállalatok hirdetményei 6 tfíítf. Eljegyzések, egybekelések, köszdnetnyilvániiások elb. ? »orig 8 K. Egyesületek, bálbizottsigok értesítései, kflsííe nstnyilvénltásai, felülfizetések nyugtázása 20 sorig 8 & Valami készül. Eger, julius 7. A politikai éretíeneég as uj kormánypártban még min* dig a főispáni tülekedések körül msriti ki magát. Meg­ismétlődik az első koalíció kormányrajutása idsején ren­dezett [.versengés a párfok között ezekért a staliu fokért. Akkor is a legképteL uefeb alakok tolakodtak be a főis­pánt állásokba. S a koalíció bukása után nem volt szá­nalmasabb alakja a közélet­nek, miut egy-egy ilyen ki- esöppent koalieió,:- főispán, aki a méltósággal járó köz­életi tekintély és egyéb attri­bútumok nélkül tolván bn magát a főispánságba, ennek elmúltával egy kiolvasott új­ság értéktelenségére degra­dálódott s úgy lézengett a közéletben, hogy seholsem tudott többé elhelyezkedni. Volt olyan is, aki állástala­nul magélhetéséről sem tud­ván gondoskodni, valami ki­sebb finánc hivatalba prote- gáltatta be magát. A kolició nem tanú t a múltakból s most megismételteti ezeketaz állapokat. Ez azonban még csak a kisebb baj volna. A nagyobb baj az, hogy ez a visszataszító személyi törte- tés annyira elfoglalja a kor­mányt és pártjait, hogy ész­re sem veszik, miként ezalatt Ausztriában^olyan alkotmány reformok készülnek, ame­lyek iránt a legéberebb ké­szenlétben kell lennie pártkülönbség nélkül minden magyar embernek. Az 1867 es kiegyezést, nagy alkotói akképen épí­tették föl, hogy a két önálló birodalom alaptartó pilléreit Magyarországon a magyarok, Ausztriában pedig a néme­tek alkotják, Ausztriában már régen döngetik a német oszlopot. Ugylátszoít azonban, hogy s bábom alatt újra visszanyerik íz osztrák-né­metek azt az erőt, mely őket a monarchia ezen szerkezeté­ben megilleti. Ehhez való jo ­gosultságukat megpecsétel­ték az osztrák-németek a harctéren. Viszont az őket eladdig támadó csehek ép­pen a háború alatt való ma­gatartásukkal vesztették el ahhoz való jogosultságukat, hogy a monarchiát fegyve­reikkel védő németekkel szemben kiváltságos igénye­ket támaszthassalak. Úgy lát­szott tshát, hogy az a gon­dolat, amely a monarchia mai szerkezetét megépítette a háborúban kiállotta tüzpró* báját és egyfelől visszasze­rezte a németeknek Auszriá­ban a vezetőezerepet, más­felől megreősitette a magya­rok iránti bizodalmát ott is, ahol még e tekintetben bi­zonyos aggodalmak voltak. Most azonban olyan jelensé­gek merültek fel, amelyek arra engednek következtetni, hogy a kiegyezési műnek erőteljes ostromot kell a leg­közelebbi jövóbsn kiáltania, Ausztriában ugyanis alkot- mányrevizió készül, amint a homályos híradásokból lát­juk, olyan mely a tervezői szemet Auztria népeit egy­mással kifogja békiteni. Es körülbelül azt jelenti, hogy a csehek kaptak erőre Ausztriában aligha hősi jo­gon, mert arra is történik hivatkozás, hogy a reformok a külpolitikai viszonyokra való tekintettel sem odázha­tók al többé. Nem kell eh­hez többet hozzátenni, csak még arra kell figyelni, hogy tegnap Siranszky cseh kép­viselő szt dobta oda a né­metek felé a vita hevében hogy a c«eh kérdést nem itthon, hanss* majd a nem­zetközi piacon, a béketár­gyalásoknál fogják elintézni. Már most, hogy mit jelent Magyarországra nézve az, ha a tót vármegyéket követelő osztrák-cieh barátaink ek­ként ismét hanghoz jutnak, ehhez nem kell további kommentár. Talán léire lökhetné már az uj kormány a főis­páni állásokra törtető éhes hadat és minden figyelmét, erejét a Lajtán túl történtek­re koncentrálná, nehogy egy olyan fait accompli te­remtődjék számukra, ami az­tán ismét nagy megróbálta- tások eléállithatnabannüsiket. Begalaknl as egri Mz- sxvlgáiati alkalmazottak beszerzési esoper ja As alakuló kő?gvülés. Eger, julius 7. Az Egri Uj»ág élénk figyelemmel kisérte mindazokat a mozgalmikat, amelyek az egri tisztviselők körében a szükségleti cikkek könyebb és olcsóbb megszerzése eéljáből a szövetkezés, illetve egyesülés alap­ján megindultak. Ez év folyamán a különböző al­kalmazású tisztviselői csoportok kö­zött történtek is már ilyen egyesü­lések. amelyek több-kevesebb ered­ménnyel fejtettek is már ki az em­lített irányban működést. Beszámolt annak idején arról is az Egri Újság, hogy a kormány a maga részéről szintén kilátásba he­lyezte a közeíisztviselők ilyen irányú szövetkezéseinek messze menő tá­mogatását, azonban oly föltétel alatt, hogy az összes közszolgálati alkalmazottak, minden hivatali koszt rendszer kiküszöbölésével, egyetlen egyesületben tömörülnek s így az erők egységes csoportosításával biz­tosítják a sikert. Pár héttel ezelőtt ebben a kér­désben gróf Keglevich Gyula el­nöklete alatt értekezlet jjvolt a vár­megyeházén, amelyben sz Egerben működő összes közhivatalok főnökei is részt vettek. Itt megtörténtek a szükséges megbeszélések s a ki­küldött előkészítő bizottság azonnal megkezdte a szükséges bevezető munkálatokat. Az így létesülő s m&st már va­lamennyi közszolgálati alkalmazottat tömörítő uj egyesüíés: Egri köz- szolgálati alkalmazottak beszerzési csoportja címén kezdi meg műkö­dését s tagjai között nem csak az Eger városi, hanem az egri péter- vásárai és tiszafüredi járások vala­mennyi közszolgálati alkalmazottját szívesen látja s a tényleges alkal­mazottakon kívül a nyugdíjasokat is felveszi. A belépés céljaira meg­felelő belépési nyilatkozatot áilitoftak ki, amelyet lehetőség szerint min­den közszolgálati alkalmazotthoz el­juttattak. Aki azonban mégsem kapott volna eddig ilyen belépési nyilatkozatot, az Miklősy Zoltán állatni tanítónál, aki eddig is a legbuzgóbb munkása volt ennek az ügynek, megszerezheti ezt a nyom­tatványt. A beszerzési csoport különben holnap délelőtt 11 órakor a vár­megyeház nagy termében tartja megalakuló közgyűlését. Az intéző bizottság kéri azokat akik még be­lépési nyilatkozatukat ki nem állí­tották, hogy juttassák el azokat a közgyűlés kezdetéig Miklóssy Zol­tánhoz. A belépni szándékozók leg­később holnap délelőtt is dokumen­tálhatják a belépési nyilatkozat aláírásával ebbeli elhatározásukat a vármegyeházán, ahoi a belépési nyilatkozatok aláirás céljából rendel­kezésre fognak állani. ára S fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents