Egri Ujság - napilap 1917/2

1917-08-18 / 203. szám

SäSÜga^gi &raU; in és fMttap RA*t&$ kMím egtm évr? 2s — «SS #*r* iS kére««» — m$f#i ém — mr Ära 1 n l ~llgÄ» I váftéf«*? ég öm»®fänsf} it f l. — $m m UM: em*. V Tékát ' «* POLITIKAI NAPILAP Da*. SETtT NÁNDOR nsklfc azsrkseit«: KátLAV MIKLÓS fia£é&&$feMMi SMM M*i»«fwiéi rénvinrifnu^i Hirdetés! ára ki Cfemu-Mst BflltSífi közlemények, btrösägi itéíeteS, fjggg» Seíenléssk hírek rovsfífcan 2D fflUr, fcaíca.ígck, rí*zví*i< lársseágok, gaztístógok, Mvatalok hlrternéGfél, tnma$4 fíiíáetísík iü iiliér, amgfiavíUatsiofc hirdefmée-re! t KSí%, Hi«3r*écek, egybekelések, kSszdnstnylívánilásoii ctfe, í>-*& Mrig » K. F.gyesöieiek, béJbIsottiíQok irteetiéect, kS*s>Á *eiS?8«taHátti, {sSülüzetásek syagfázíza 2B Borig 8 & Eger, aug. 17. A kormány tehát hat heti szabadságot adott a válságnak, mert az a hosszabb szabadság, amelyet Eszterházy miniszter- elnök megrongált egészségének helyreállítására kér a királytól, tulajdonképpen nem neki, hanem a válságnak szól. Mit bánja a hatalomra kapaszko­dott koalició az Eszterházy egészségét, neki fó a maga bőre, amely egy kicsit most hozzá van nőve az Esterházyéhoz, akiről pedig ők mondják, hogy rossz bőrben van. A kormány nagyon okosan a latin köz­mondással tart: hogy akinek ideje van, élete van. Hat hét nagy idő, az alatt sok minden történhetik, még talán az is, hogy a mai koalíciós kormány, ameiy kezdettől fogva magá­ban hordta a bomlás csiráit, egyszerre életképessé fog válni. Ők legalább ebben biznak, de mi, a modern kor szksptikus gyermekei, már nem igen hi­szünk a csodákban. Egy másik verzió szerint Eszterházy távozása végleges és Andrássy lesz az uj kor­mány feje. De bármikép történik is a megoldás, akár hathetes ha­lasztással, akár úgy, hogy most megfejelik a régi kormányt, ha az országgyűlés ismét összeül, hat hét elteltével sem lehet a kormány kedvezőbb helyzet­ben, mint ma van, sőt a mai válság is akkor válik tulajdon­képpen akuttá. A kormánynak tudniillik végre is ki kell lépni a porondra és vagy meg kell csinálnia a mai parlamentben azt, amire vállalkozott, vagy ha ez nem megy, többséget kell szereznie s választatnia fionvédeifth bravúros támadása Groseitiuét. 1600 isiiyot ejtettek és 18 géppuskát Byattel. Focsailtsi északra eddig 11000 tagat?, 36 ágya, és 118 géppuska a zs-vkaíny. (Saját tudósítónk táviratjelentése.) Budapest, augusztus 17. Romám ban nincs változás. Az összes zsák­mány Foesaniíöi északra folyó harcok kezdete c a 200 tiszt és több mint 11000 főnyi legénység» mini hadifoga y, 118 géppuska is 35 löveg. Grozestíttn dé re honvédcsapatok és főről le­szállóit császári bir. lovasság bravúros támadásban hátrább űzték az ellensége?. Ez alkalommal 45 ii z- ter, 1600 főnyi legénységet fogtunk el, 18 géppuskát, 1 lovagét zsákmányoltunk. A treneséni 15. honvéd- ezred nyolcadik százada egymaga 600 hadifoglyot szétütő t be. A Bfczfra mentén Hóidétól északra emelkedő magaslatokon a szegedi 302. számú hon­védezred osztagai egy támadó orosz zászlóaljai' megfutamítottak, miközben nagymennyiségű hadi­szer maradt kezűn ön, Olasae és Balgán Naid«)K»n*é«" i A helyzet változatlan, H vezérkar fénöke. Berlin, aug. 17. £«9aftií tauitadtaMt' | József fSiiercei vezérezredes arevenóle: Különösebb harci cselekmény nem volt. Sok helyen kiújuló tüzérségi tevékenység előtéri csatározások. József fefeeípsei vezérezredes larcwöisafa i Bisztrica mentén Holdatól északra és Trotus-fölgy- töl délre ránk nézve sikeres részleges harcok vobak. m 6 kell még akkor is, ha ezzel egy kicsit felrúgja a törvényt. Amint az eddigi jelek mutatják, sem a királyban, sem a kor­mánypártok egy részében nincs meg a hajlandóság erre a merész lépésre. A Magyar Hirlap, Andrássy sugalmazott szócsöve mai cikkében foglal­kozik ezzel a kérdéssel s a többi közt azt mondja: józan és lelkiismeretes ember aligha fog akadni, aki mindenesetre és minden körülmények között sietne a háborúban a válasz­tással. Választani a háború alatt csak akkor szabad, de akkor aztán keli is, ha a kép­viselőim feloszlatása elkerül­hetetlen. A cik magyarázattal szolgál arra is, hogy mikor elkerülhetetlen hát a feloszla­tás. Akkor, ha a kormány nem tudja másképpen megcsinálni azt, amire vállalkozott. A mai válság archimédesi pontja tehát az, azt volna fon­tos mindenekelőtt tudni: mire vállalkozott a kormány. Erre egyszerű volna a felelet: Az általános választójog megcsi- nálásra. Azt azonban, hogy milyen ez a választójog, meny- nyite általáno ?, mennyire titkos, mennyire községenkénti, ég eddig nem tudja senki, mert a kormány e tekintetben igazi szándékait a legsötétebb titok­tartás leple alá rejtette. Ami annál furcsább, mert a demok­rácia jegyében született kor­mány még diplomáciai kérdé­sekben is a legnagyobb nyil­vánosságot és a legszélesebb néprétegek beavatásának szük­ségességét hangoztatja. Persze, csak hangoztatja, vizet prédikál, í de maga bort iszik. És éppen I igy van a választói joggai is, Mire vállalkozott a kortnáttu. még eddig egyáltalában nem adott határozott programmoí és igy nem is tudjuk, mire vállal­kozott a kormány s igy azt sem tudja senki, beállott-e hát a Ház feloszlatásán k elkerülhe­tetlen szükségessége. Valószínűleg nem állott be, mert amint mi hisszük, a kor­mány alighanem olyan választó jog megcsinálására vállalkozott, amilyent meg tud csinálni s igy nem egészen alaptalanul sejtjük, hogy engedni fog vala­mit az általánosságból is s a titkosságból is, ha ez által a hatalomból takaríthat meg va­lamit s ebben az esetben leg­feljebb a koalició ultra radiká­lis árnyalatait környékezi egy kis veszedelem. De hát azért fájjon az ultraradikálisok feje.

Next

/
Thumbnails
Contents