Egri Ujság - napilap 1917/2

1917-08-12 / 199. szám

2 EGRI ÚJSÁG 1917. augusztus 12 megjelent nyilatkozata; amelyből idézzük a következőket: „Magyar országon az általános és titkos vá­lasztás egyfelől a magyarság ural­mának a feladáséi, másrészt a szá­szok kulturális és politikai hanyat­lását jelenti. E választói jog hatása alatt Magyarországnak olyan parla mentje lesz, amelyben a magyar fajnak annál kevésbbá lesz többsége mert a szociálisták aligha lesznek hajlandók arra, hogy a nemzeti ki- vánságokat támogassák, s akkor aztán egy emberöltő után Magyar- országnak örökre vége a magyarság supremáciájának, s Magyarország megszűnik egységes, nemzeti állam lenni. Igen szomorú, hogy a magyar politikusok zöme az ország érde­kelnek e veszedelembe való dön­tését nem látja.“ Igen, nem látják, vagy nem akarják látni, mert a szenvedély s a politikai gyülölség eívakitja őket, s a pillanatnyi hatalomba jutásért ezzel az „emberöltővel“ már nem gondolnak, Az Ilyen lelkiismeret s az ilyen bátorság kell, hogy ökölbe szorítsa minden magyar ember ke­zét. Ezt a politikai vakságot látva, keservesen kell felkiáltanunk: Ma­gyar nemzet miért nem nyitod ki a szemed, hiszen vesztedre törnek s ezer éves dicső múltad gróf Széchenyi szavai szerint múlik'ki. de azzil a változtatással, hogy Magyarország csak volt, de nem lesz. Azt szokták felhozni az általános választói jog mellett, hogy azokat, akik a hazát megmentették, jogok illetik meg a haza jövő irányításá­ban. Ugyan van-e magyar ember, aki mindent meg ne adna nekik hő- sie&sfgükérí és önfeláldozásukért ? De tévedésben vannak azok a poli­tikusok, akik azt hisök, hogy az embermilHéknak is éppen olyan vá­gyuk a politizálás, mint azoknak, akik kenyeret és úri mulatságot csi­náltak maguknak a politikából. A munkás ember, a dolgozó milliók előbb megélni akarnak, munkát akar­nak, amely megélhetésüket biztosítja Nem erre kell-e elsősorban gondolni ? Ha majd a hősök hazajönnek s a politikai jogokat akarják, követelhe­tik ők maguk akkor, mikor már őket jó földbirtok politikával és szociális intézményekkel munkához, kenyér­hez és jóléthez juttattuk. A mai po Etikusoknak az a része, amely ma­gát szeretettel nevezi a nép atyjá­nak, fő céljául nem az igazi népjó lét emelését tűzte ki, hanem ennek álcája alatt csak a nép hangulatát akarja megnyerni a maga pártpoliti kai hatalmaskodása céljaira. Jó lesz itt figyelembe venni Pro- hászka püspöknek* azt a véleményét, hogy a mi népünk még nem érett meg az általános titkos választói jogra, de a mai kor e jogok kiter­jesztését követeli. Azonban, hogy e jogok gyakorlása folytán a nóp saját boldogulását intézhesse, előbb ne­velni, művelni kell a népet s csak akkor fog tudni élni e jogával. E nagy népbarát püspök, akinek lel­kében él a népszeretet s aki elvben barátja az általános választói jognak, maga int ekkép szavaival óvatos­ságra. Vázsonyi igazságügyminiszter már miniszterre történt kinevezése után az általános választói jog mellett ér­velve, többük közt ezeket mondta: „Tisza nem : karja megadni a vá­lasztói jago; a népnek, mert félti a magyar néptől a magyar házét.“ Agi­táló pártpslitikus beszélhet igy, de felelős állam férfiú nem. Ha a magyar föld húsz millió magyarból állana, keiiett volna e a mai napig várni e jogok megadásával. A dolsg azon­ban úgy áli, hogy éppen a magyar nemzet a magyar szupremácia bizto- sitá-a érdekében nem akarja Tisza s vele együtt mi korlátok nélkül meg­adni ezt a jogot, nehogy magunk legyünk gyilkosai annak a magyar hazának, melyet a magyar nemzet ezer év éta megbecsült és megőrzött. Eddig a magyar ellenzék a vá­lasztói jog kiterjesztésének korlátáit u^y szabta meg, hogy azt a magyar nyelv tudásához s a magyar íráshoz és olvasáshoz kötötte s hc-ngsuiyozta a magyar supremácia biztosítását. Hol látjuk ma ezeket a biztosítéko­kat a kormány nyilatkozataiban? Hol van hát az a régi ellenzék, a mely magát magyarnak nevezte ? Azokat a korlátozásokat, amelyeket a nemzet érdekében tartottunk szük­ségeseknek, ma már mind elejtették s tisztán a nemzetközi szocialisták piogrammját vették át, azekét a nem • zetközi szocialistákét, akik nemrégi­ben Stockholmban a nemzeti érde­keket oly mélyen sértő nyilatkoza­tokat tettek. A nemzeti munkapárt elvei alap­ján állati, mikor állást foglalt a vá­lasztói jog általános, korlátokhoz nem kötött kiterjesztése elles. Elve alapján áll ma is, mikor e miatt a hatalomtól visszalépett, mert meg­győződése az, hogy a választói jog kiterjesztését, amelytől maga sem kiván elzárkózni, nem szabad ugrás ­szerűen a nemzet faji széttagoltsá­gának kulturális és gazdasági viszo­nyainak alapos figyelembe véiele nélkül keresztül vinni, hanem foko zatosan az ország népét előbb szo­ciális és kulturális intézményekkel demokratizálva s a magyar állam­eszme akarásának egységében ösz- szeforrasztva kell akár a legszéle­sebb választói jogra is ránevelni. Bűnt követnénk el, ha ma této­váznánk. Mi eddig is meggyőződé­sünk szerint a magyar hazáért s a magyar nemzetért dolgoztunk. Dal- gozzuok tovább is, védjük meg mi itthon mindazt, amit megvédtek vé­reink hazánk határain. A mi szilárd pártegységüuk azoknak a gyenge­sége. akik könnyelműen, jelszavak által vezetve fel akarják áldozni a mi nemzeti erősségünket, nemzeti szupremáciánkat. Mert ha pártunk összetart, rövid idő elteltével magá tói összeomlik ez a kormány, mely­nek se programmja, se irálya más nincs, mint amit egyik vagy másik párttól lealkudni bir 8 amelynek összetétele a benne rejlő ellentétes elemeknél fogva már magában hordja a közeli bomlás csiráit. Bízom abban, hogy a nemzeti munkapárt tagjai ettől a szilárd meg­győződéstől vezefve a jövőben is megőrzik egységüket, mert csak igy tudjuk a magyar nemzetnek a ma­gyar hazát megtartani. Oflox vidékén Üknán fut vetettük vissza as ellenséget Erős arasz-román tOmegtámsdások a Snsita- áilás ellen. & támadásoké mind visszavertük. £z ellenség veszteségei szokatlanni súlyosak. A vezérkar jelentése. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Budapest, (augusztus 11. (Hivatalos jelentés.) Keleti hadszíntér a Az oroszok és románok Focsanitói északra ma délután ismét heves tőmegtámadásokba fogtak, amelyek helyenként 20 hullámsoros mélységben voltak tagozva. A német hadosztályok győzelmes védekezéssel visz» szaverték az ellenséget. Az Ojtozi szorosnál sikeresen folyik a harc. Osztrák magyar és német haderők a védekező el­lenségtől árkot árok után ragadva el, az Oknátói délre és nyugatra emelkedő magaslatokra nyomul­tak előre. Tovább északra lényeges esemény nem volt. Utász hadsslastérs Az Isonzónál a tüztevékenység ismét feléledt. Balkáni harctér: Nincs újság. A vezérkar főnöke* Ludendorff jelentése. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Berlin, aug. 11. (Hivatalos jelentés.) Keleti hadszíntér | Lipót bsjer herceg vezértábornagy harcvonala Semmi újság. József főherceg vezrezredes arcvonala: A moldvai hegységben német és osztrák-magyar csa­patok a makaesul védekező ellenséget a Slanic és Ojtoz- völgynél kelet felé verték vissza. A Cleaon és Kasinu- lujon is kiszorítottuk a románokat az uralkodó magas­latokról. Mackensen vezért ^bornagy hadcsoport|«s Az oroszok és a románok igen jelentékeny erők harcbavetésévei, amelyek hétszer intéztek rohamot az általunk elfoglalt Susiia állás ellen, kétségbeesett táma­dásokkal igyekeztek az elvesztett területet visszahó­dítani, Vitéz csapataink az arcvonáson minden támadást visszavertek. Ez a nap az ellenségnek szokatlanul súlyos véren áldozatába került, de hasznot semmit sem hozott, ÜNacsdcniai ary árasai: Lényeges esemény nem történt. Ludsnds^f, első főhadiszáUásmesier,

Next

/
Thumbnails
Contents