Egri Ujság - napilap 1917/2

1917-08-04 / 192. szám

1917. augusztus 4 EGRI ÚJSÁG 3 A viliámsujtotta líbapásztor összeérhetett a WI amos\ram egy cigánygyereket Éger- csehiben. Eger, augusztus 3 Súlyos balesetet szenvedett teg napelőíí egy libapászíor cigánygye­rek Egercsehiben. A balesetet a gyermek tudatlansága okozta, aki nem ismerve az elektromos áram erejíi, felmászott a huzaííartó osz­lopra s a vezetékhez érve rövidzár­latot idézett elő, ami csaknem az életébe került. Az esetről a következő tudósítá­sunk számol be. Suha Ernő 12 év körűi /gercsahii cigányfiu libákat őrzött a határbsn a bányatelep kö­zeiében. A libák egyszerre valamitől megriadtak s az egyik felszállott a villamos vezeték huzalára. Suha Ernő, aki félt, hogy a iiba elvesz, vilámgyorsan felmászott a vezeték­tartó oszlopra, hogy lehozza vagy lezavarja a magasbatőrő libát a fal­kába. A falusi cigánygyereknek szán­ban foganna sem volt arról, milyen titokzatos és veszedelmes erő kereng fenn a furcsa drót-halózatban s ezért minden aggodalom nélkül akart a hunokban megkapaszkodni. Aüg ért azonban a dróthoz, midőn rettene­tes ütés jártn át a testét Láng csa­póit fel a vezetékből, mely beleka­pott a vigyázatlan gyerek ruhájába, aki a követkő pillanatban lángba borulva zuhant le a (meglehetős magas póznáról. Rendes körülmények között a hasonló villanyos ütések halálosak szoktak lenni. A huzalokban keringő magas feszültségű áram io nboióüg hat az emberi szervezetre js pillana­tok alatt háláit okoz. Suha Ernő azonban — s ezt ugylátszik rend kívül szívós szervezetének köszöni — megmenekült a haláltól. Bír igen súlyos égési sérüléseket szenvedett, már a magasról leesés következtében is, de rendkívül összeroncsoita tes­tét a tör. A fiú elvan beiitva égési sebekkel. A ruhája azonnal lángba- boruit s mind összeégetie a fejér, arcát, karjai sőt helyenkint még az Ízületei ü kiégtek. A súlyosan sérült gyermekit be- szállitoitgk az irgalmasok kórházába, ahol gondos ápolásban részesül. A sérülései veszélyesek, de a gyógyu­láshoz sok remény van. Oliéi) jelölt az igazság- agyi allamtiitersagra (Saját tudósítónk tetefonjöleiiiéíse.) Budapest, aug. 3. Budapesti tudósítónk jelenti, hogy az igazságügyi álamtitkár­ságra mint uj jelöltnek dr. Scher Dénes kir. Ítélő táblai tanácselnöknek neve is forga­lomba került. í Egerbe« nem lesznek dohányjegyek A pénz%yta!nisteriuM nyi- latfcozik a dohányinségről, a dohányjegyekről s a trafi­kok nagyobb ellenőrzéséről. Eger, aug. 3. Egy újságíró érdeklődött a pénz Sgyminisstcrium illetékes ügyosztá­lyában arról, hogy vájjon megszün nek-e vége Egerben a trafikáruk eladása körül uralkodó lehetetlen állapotok, végre lesr-e a trafik előtti ácsorgásnak, igaz-e, hogy do­hányjegyeket hoznak be és végül, hogy minő aiapjuk van azoknak a hirek.ek, amelyek arról szólnak, hogy rövidesen felemelik a c'garetía és szivar árát. Kérdés ire a következő választ kapta: — A dohánygyártást részint az anyaghíáoy, részint pedig a mun- kásviszonyok következtében 30 szá­zalékkal káliéit redukálnunk, vígyis ma a békr* időben gyártott áruknak csupán 70 százalékát állítják elő a dohánygyárakban. Ebből a 70 szá zalékból negyven percent a fiontra megy, az itthon levő közönségnek pedig a béke időbeli mennyiségnek s ak harminc százaléka jut. Ez a forrása minden dohányhiányaak és ez az oka annak, hogy az emberek ma nem tudnak annyi cigarettához, szivarhoz és dohányhoz jutni, mint békeidőben. — A helyzeten változ(aí»i sajnos nem igen lehet. Nevezetesen szüne tel most a külföldi dohány behoza­tala, valutáris szempontból sem mi nem hezunk be külföldi dohányt, oem annak magánosok által va'ó beho­zatalát s em engedjük meg. A do­hánygyárak készlettel azonban el, vannak bőven látva és 1919-ig annyi a készletünk, hogy a mai ái lapot feltétlenül fentartható lesz. Addig pedig majd csak történik va­lami és majd csak lehetséges lesz ujaöb készleteket beszerezni. Az íiccs kizárva, hogy a közei jövőben mégis ves zünk küifö di dohányárut, erre nézve tárgyalások is vannak folyamatban és ha ez megtörténik, akkor talán valamelyest javulni fog a helyzet, mely rosszabbodni sem- míescire sem fog. Ami a mai helyzet javulását illeti, erre vonatkozólag mi igen sokat várunk azoktól a szigorú intézkedé­sektől, amelyeket folyamatba kívá­nunk tenni a visszaélések megszün­tetése érdekében. Az újságíró megkérdezte ezután, hogy vájjon lesznek e Egerben dohányjegyek ? — A dohányjegyek kérdése tár­gyalás alatt vau — mondotta infor­mátorunk. Az ország északkeleti részén, hol nagy visszaéléseknek jöttünk nyomára, be is ^vezettük a dohányjegyet, de az én véleményem szerint nem kerül sor arra, hogy : Egerben is Jdohányjegyrendszert lép- \ tessenek életbe. Senki sem k.ván- < hatja az egri városi hatóságtól, hegy > a dohányjegyrendszerrel együtt járó nagy és költséges adminisztrációra - külön berendezkedjék annál is in- f kább, mert ennek a rendszernek i eredményei nagyon kétségesek. C«FB«vie UdokaeKbsB; VÄB. (Közli a miniszterelnökség saj- ] tóosztálya.) Badapest aug. 3. A sajtóhadiszállásról jelentik, hogy ma reggel osztrák magyar csapatok bevoultak Csernvicba. OrogzarsrAg a győze­lemig falyfatj» a háisorct. Teresczenke körtávirata. .(Saját tudósítónk tglefonjeíentése.) Pétervár, aug. 3. Hivatalosan jelentik: Teres- ezenko orosz külügyminiszter körtáviratot iniézett azokhoz az orosz diplomáciai képviselők­höz, akik az antant államok­ban vannak akriditálva. A körtáviratban azt Írja: Uj nehéz helyzet előtt ál­lunk s Oroszországnak körvo­nalaznia kell, hogy a háború folytatása tekintetében milyen állást foglal el. Szövetségeseinkkel egységes hadműveletekben állapodtunk meg s offenzivát kezdtünk az ellenséggel szemben. Ellensé­geink ügynökei kihasználván az alkalmat, forradalmat szí­tottak s csapataink egy része nem feielt meg kötelességének, lehetővé tette az ellenségnek az áttörést. A forradalmat elnyomtuk s csapataink harcképességének helyreállítása céljából mindent megteszünk és semmi nehéz­ség nem fog attól visszatartani, hogy a háborút minden erővel a győzelemig tovább folytassuk. A galíciai visszavonulás nem volt más, mint egy kellemetlen epizód, erre meg van a leg­biztosabb reményünk. HÍREK « «mm steK&avv’W­— Megyei közgyűlés. Isaák Gyula alispán e hó 13 ikára rend kívüli közgyűlésre hívta össze He­vesmegye törvényhatósági bizott­ságát. A közgyűlés tárgya a belügy miniszter leirata, amelyben közli a törvényhatósággal, hogy gróf Keg- levich Gyula a főispáni állástól saját kérelmére felmentetett és helyébe dr, Vass János neveztetett ki He­vesmegy« főispánjává. Eger, augusztus 3 Ilyen a honvéd tiszt. A 10 es honvéd, a mi honvédeink harctéri újságja közli ezt a kedves front-történetet: Még Galíciában történt, — 1915. novemberében akkora hó esett és olyan hideget hozott, hogy százával fsgyoií meg a muszka a Strypa- menti ideiglenes állásaiban. Nem is bírta sokáig az istentel;n hideget és egy szép reggelre kelve, kereket oldott. Jó darabon mentünk utána, de nem találtuk. Úgy elment, hogy az előretolt állásunkat hét kilomé­terre helyezhettük ki a védővona­lunk elé. November végén egy napon — amikor a harmadik század tar­totta megszállva az előretolt állási — dr. Pongor Gábor zászlós azt a parancsot kapta, hogy egy járőrrel menjen előre és keressen a tábori őrs vonala előtt mintegy 800 lé­pésnyi távolságban fekvő patak­árkon átjárót, ahol a járőrök előre tudnának menni a csaknem két mé­teres hóban. Pongor Gábor elindult és csen­desen baktatott a hóban előre. Mikor már majdnem az árokhoz ért, látja, hogy jobbról balról négy-négy kozák igyekszik feléjök. A mi jár­őrünk csak hat emberből állott és ez a hat ember is meglehetős tá­volságra volt egymástól úgy, hogy egymás védehuere nem igen kel­hettek. Pongor azt hitte, hogy veszve van és menthetetlenül a kozákok kezébe jut. Mégis sikerült neki is, az ambereknek is megmenekülni és meg megállva, folytonos tüzelés között visszajutni a tábori őrs vo­nalába. Nehéz munka volt. Egész kime­rült, mire visszajutott, a homlokáról csurgóit a verejték, de boldog volt. Mikor valamennyire kifújta ma­gát és szóhoz játo'.t, kérdi tőle a századparancsnoka: — Ez szép tőled, Gábor, hogy vissza tudtál taposni ebbe a rette­netes bóba. M-r azt hittük, visznek. — Százados ur, kérem, mikor a kozákokat megpillantottam, a leg első gondolat, ami átvillant az agyamon, az volt, hogy foltos csizma van rajtam. És ez a gon­dolat, ez a tudat, hogy mit szólná­nak az oroszok, ha azt látnák h'gy egy honvéd tiszt foltos csizmában jár, annyira bántott hogy megacé­lozta, megkétszerezte erőmet és most mát feltettem magamban, hegy mindent el kell követnem a meg­menekülésem érdekében, de ezt a szégyent, hogy foltos csizmában fogjanak el, el kell kerülnöm. Oly köre! áiíettam az elfogatáshoz, hegy csak a foltos csizmának köszönhe­tem, hegy megmenekültem. — Uránia. A Mordük Films Compagnie attrakciód sorozatának kiváló drámája, „A bosszú éjsza-

Next

/
Thumbnails
Contents