Egri Ujság - napilap 1917/2
1917-08-02 / 190. szám
EGRI ÚJSÁG 3 1917, augusztus 2 mikor velük együtt, kérjük azokat, akiknek ez hatalmában van, hogy legalább most, mikor e gyötrelraes, szinte tropikus dühöngése forróság szakod ránk, juttassanak minden csöpp fölösleges vizet a kicserepe- sedett sjku, letapadt nyelvű, sárrá sűrüüött nyálu városnak, egyúttal adunk egy jő tanáciot azoknak, akik ilyen nagyszerűen tudnak könyörögni. Az a viz, amit a mostani négy tárkányi kút adhat, a mai rettenetes hőségben igazán nem sokat jelent. A gyötrődök csak egy kis százalékának hoz enyhülést. Ezt a kérdési végre gyökei esen meg kell oldani s más nem adhalja meg csak a vizvezeiék. Azért a városi képviselőtestület ülésére jöjjenek el azok, akiket most gyötör a szomjúság. Ne hallgassanak akkor sem. Sírják a képviselők fűiébe a panaszukat s a szenvedés megejtő kényszerítő hatalmával vegyék rá a jobb meggyőződésre azokat, akiket most kicsinyes rövidlátás nem enged ennek az ügynek szolgálatába állani. Egerben meg kell csinálni a vízvezetéket, s a jajveszéklő anyáknak, a gyöírödő, korán elhulió gyermekeknek kell rá kényszeríteni a városatyákat a megszavazására. Talán a vízhiány az oka annak is, hogy a város nem öntözteii az utcákat. A lángoló falak, az égő aszfalt, amelyen a néha-néha felberzenkedő szélben úgy rajzanak fel az izzó porszemek, mint tüzes fül lánku muslica had, egyetlen pokoli kráterü katlanná lesz, amelyre sohase csurran egy parányi hűsítő permeíeg, hogy legalább igy enyhítsen ezen a vigasztalan és váííoz- haíatlan, színle rebbenásteien forróságon. Erre talán mégis cssk akadna viz a patakban, vagy a melegvízben s ma ez is enyhülés volna, legalább némi részben. Tegnap este aztán úgy látszik akadt valaki, aki nem nézhette tovább a város tétlenségét. A Deák Ferenc - utcán tegnap í-ulyos Iajtok dübörögtek végig s hátul ömlött valami meghatározhatatlan folyadék a szinte még páro’gő utcára. Az ablakokon kíváncsi szemek kandikáltak ki; Kinek jutott eszébe végre az öntözés? S mi az, talán mindjárt por- mentesitő olajjal öntöznek? Da a következő pillanatban már rémülten kaptak az orrukhoz. S azután a méltóságos vontatott járásról, a kocsik előtt vonagló lókisértetekről, a zord megadással bobiskáló kocsisról megismerték a Weisz papa kedves ütegeit, amelyek megeresztett csapokkal dübörögtek el a holdvilág szerelmes, álmatag fényébe font villák előtt. Ez hát a mi városi öntözésünk, mely egyben pótolja az illatozó hurkatöltőket is, a mellyel a mozikban olcssó tömjént szoktak inprjgnálni a verejtékszagu levegőbe. A főutcán persze még ilyen öntözésre sincs szükség, mert enyhe ölén az est csöndjében békén meg- ülepednek Eger város minden bűzei. S ha hajnalban a piacon hiába keressük Eger gyomrát, itt sajnos, este annál könnyebben és biztsabban megtaláljuk — de persze emésztés. Ez ma az egri utca. Hőség, bűz, szeny és nyomorúság. S hogy az embereknek mégis van kedvük zongorázni, ábrándozni és regényeket szőni, — ez a lélek javíthatatlan romanticizmusa. A zongorán valahol messze messze merengőn andalog a dai : Túl az óperencián ... Ez a költészet. S a próza: az utcák esti illata, amely bizony elhat messze, talán túl az Óperencián is. öngyilkos lett, mart az apja megdorgálta, Eger, augusztus 1. Szomorú esemény tartja izgalomban Feldebrői, Egy éizékeny lelkű fiatalember öngyilkos lett, mert az apja megdorgálta. Az eseményről az alábbiakban számolunk be: Lénárt György feldebrői lakos nem valami jó viszonyban élt hasonló nevű lő éves fiával. Kegyetlenül, brutálisan bánt vele, ütötte- verte, szidla. A rossz bánásmód elkeserítette a fiút és katonának akart állani. Az apa ezt megakadályozta. Azontúl még keservesebb sorsa lett. A napokban cséplőgép mellett dolgozgatott apa és fia, A gyerme két valami csekélység nmtl az apa összeszidts, durván sértegette és arcába is sújtott. A fiú ezí annyira a szivére vette, hogy a munkát félbeszakította s egy kukoricásban, forgőpisztollya! jobb halántékon iőtte magát. Később vérében fekve, átlőtt fejjel találtak rá. Élei már nem volt benne. Kiszenvedett. Az öngyilkos fiú iránt óriási a részvét. egyhangúlag a Diana púder és krém mellett nyilatkozik meg, mert e két szer a női szépség egyedüli biztosítéka. Próbadoboz kor. 1*— Nagy doboz „ 250 Mindenütt kapható. Magyar kereskedőnek a csehek nem adnak el árut (Saját tudásitőnkíől.) Eger, augusztus 1. A csehek érthetetlen magyarg>ü- löleieintk különös megnyiiaikozásá ról szereztünk tudomást Most, hogy olyan nagy az áruhiány, a kereskedők nem kiméinek fáradságot és költséget, hanem az évek óta üzleti összeköiieiésben álló nagykereskedőt vagy gyárost személyesen ke resik fel áruért. Több egri kereskedő tett igy. Csehország néhány városát és ipari központját keresték fel. A kereskedők most érkeztek haza a telve vannak keserűséggel ama eljárás miatt, amelyet a cseh gyárosok és kereskedők tanúsítottak velük szemben. Árut, azt nem igen hoztak magukkal, mert nem kaptak, de hallottak annál több gorombaságot mindannak bizonyítékául, hogy a csehek milyen izzó gyűlölettel vannak irántunk. A kereskedők egyikével volt alkalmunk beszélni, aki is ezeket mondotta íudósiíónknak: — Bementem például egy gab- íonzi gyároshoz, aki azt kérdezte, hogy honnan jöttem? — Hát nem ismer, hiszen én évek óta állandó vevője vagyok. — Nem ismerem az urat — felelte. — Erre megmondtam, hogy Magyarországból jöttein. De tovább nem is folytathattam, mert a gyáros előbb gúnyosan, majd gyűlöletesen beszélt a magyarokról, végül durván kijelentene, hogy nincs áruja. — Mién? — kérdeztem. — Á magyar pénze nem olyan, mint a másé? — Nem, felelte.?— A magyarok megbízhatatlanok és a csehek ellenségei és igy céljuk van, hogy becsapjanak bennünket. — Továbbb aztán nem is tárgyalt a cseh gyáros, hanem elutasított. Ugyanez az eset történt velem ; Pardubitzban s azt vélem, hogy a j cseh gyárosok és nagykereskedők j egész szevezetet létesítettek arra, ! hogy a magyar kereskedőket nem szolgálják ki. Ezt a panaszt más ! kereskedők megismételték. A csehek e minősíthetetlen eljárásával szemben nincs más védekezési mód, mint a kereskedőknek is szervezkadniök kell az eljárás megtorlására, Még pedig ki kell mondani a bojkottot a cseh iparcikkekre Aziránt azonban nyugodtak lehetünk, hogy a csehek ezt a bojkottot nem fogják viszonozni, ők nem fogják bojkottálni a magyar élelmiszereket. — Szakosztály! ülés. A város pénzügyi és gazdasági szakosztálya pénteken üiést tart, hogy számadási I kérdésekben határozzon. Eger, augusztus 1. Majd háború után, «Uram, jó férjem — szól a n5 — Csináltasd át ruhám ...» «Igen, hűséges hitvesem: Majd háború után.» «Nézd csak, minS a fai. Penész Rajzolja át csúnyán. Talán festetnénk, kis szivem ...» «Majd háború után.» «Nincs tányérunk, se asztalunk És lámpásunk se tán. Ha nem vétek, tanácsolom ....» «Majd háború után.» «Nincsen kenyér az asztalon, Ne nézzél már úgy rám, Inkább hozass...» «Ja, persze, majd, Majd háború után.» «Maholnap éhen pusztulunk, Éhen halunk. Úgy ám ...» «Hová is gondolsz, hitvesem ? Majd háború után.» «Hallgass, jó lélek — szól a térj — Csókold meg szomju szám.» «Hová is gondolsz ? — mond a nő — Majd háború után.» Jakab József. — Az egri áll. polg. leányiskolával kapcsolatos egy éves női keresk. szaktanfolyamra jelentkezéseket augusztus 6 áig d. e. 10 és 12 óra közt fogad el az igazgatóság. A jelentkezésnél a legutolsó iskolai bizonyítvány benyújtandó. — Tizes honvédek kitüntetése. A m. kir 39. honv. gy. hadosztály parancsnoksága adományozta az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartása elismeréséül: az 1. osztályú ezüst vitézségi érmet Simonyi Lajos tart. hadnagynak, Filipovics Hermann szakaszvezetőnek és Nagy Pál honvédnek; a 2. osztályú ezüst vitézségi érmit Juhász András szakaszvezetőnek; a bronz vitézségi érmet Milinkó Antal honvédnek, a 10 ik honvéd gyalogezrednél, — Elveszett pénztárca. Engländer Győző az Érsek-kertben pénztárcát talált. A jószivü megtaláló szerkesztőségünkbe küldte a talált tárgyat, melyet tulajdonosa a kiadó- hivatalban á*veh3t. — Uránia. A méltóságos kalandornő 4 felvonásban filmesitett detektív dráma, a bájos művésznőnek Rita Sacchettonak alakításával a főszerepben, kerül ma este egy előadáson műsorra. Kiegészítésére az előadásnak két Nordisk vígjáték Dániel az oroszlánbarlangban és Az elcserélt férjek. Az előadás fél 9 órakor kezdődik, — Az agy és gerincvelő megbetegedéseinél, lelki betegségeknél és idegbajoknál a természetes Ferenc József keserüviz kisebbíti a gyomor és a belek működésében támadt rendetlenségeket, bármennyire is elhatalmasodtak már; szabályszerű és kielégítő székletétet hoz létre, élénkíti az emésztést, javítja az étvágyat s hosszabb időn át tartó hasz - nálatnál is biztosan és enyhén, a legcsekélyebb izgatás nélkül hat.
